Drakula (angol nyelvű film, 1931)

A Drakula ( angolul  Dracula , 1931 ) Tod Browning klasszikus horrorfilmje , az 1924-es azonos című darab adaptációja, amely viszont lazán Bram Stoker azonos című regényén alapult . A filmben Lugosi Béla által megtestesített Drakula gróf képe kanonikussá vált.

Telek

Renfield ingatlanügynök ( Dwight Fry ) Erdélybe érkezik, hogy szerződést írjon alá Drakula gróffal a régi londoni Carfax apátság megvásárlásáról . A helyiek figyelmeztetik Renfieldet, hogy Drakula kastélya a gonosz szellemek barlangja, de ő figyelmen kívül hagyja a figyelmeztetéseket, és a kastélyba megy. A Borgo-hágónál egy hintó veszi fel egy néma kocsissal. A hintóról az útra nézve Renfield látja, hogy a kocsis eltűnt, és egy denevér csapkodja a szárnyait a csapat fölött.

A kastélyba érve Renfield találkozik Drakula gróffal ( Lugosi Béla ), egy kissé furcsa, de egészen elviselhető modorú arisztokrata remete. Szerződést írnak alá. Renfield megissza a felkínált bort, és elalszik. Három női vámpír közeledik hozzá, de megjelenik Drakula, és intéssel elküldi őket.

A Londonba tartó Vesta hajó fedélzetén a megőrült Renfield őrzi Drakulát, aki éjszaka kimászik a koporsóból, és egyenként megöli a tengerészeket. Mire a Vesta Londonba érkezik, már csak maga Renfield marad a fedélzeten. Mivel egyértelműen őrült, pszichiátriai klinikára helyezik.

Éjszakai London. Drakula áldozatot választva sétál az utcákon. Ezután színházba megy, ahol egy dobozban találkozik John Harkerrel ( David Manners ), menyasszonyával, Minával ( Helen Chandler ) és barátjával, Lucyval ( Frances Dade ). A lányokat lenyűgözi a gróf, este megbeszélik. Amikor Lucy lefekszik, egy denevér repül be az ablakon, és Drakulává változik.

A boncszínházban Dr. Abraham Van Helsing ( Edward van Sloan ) megvizsgálja Lucy holttestét, és harapásnyomokat fedez fel a nyakán, amelyeket korábbi áldozatokon látott. Arra a következtetésre jut, hogy a gyilkosságok a Nosferatu - az "élőhalottak" - műve.

Renfield a klinikán próbál legyeket és pókokat enni. Van Helsing beszélget vele, az álmairól kérdezget. A cellába visszatérve Renfield éjjel az ablakon keresztül könyörög Drakulának, hogy ne érintse meg Minát, de Drakulának más szándékai vannak.

Reggel Mina elmondja Harkernek a rémálmairól, ami után kimerültnek érzi magát. Megérkezik Van Helsing, és kérdezgetni kezdi Minát arról, hogy pontosan mit álmodik, majd megvizsgálja, és harapásnyomokat talál.

Ekkor megjelenik Drakula. Van Helsing és Drakula megismerik egymást. Miközben Drakula Minával beszél, a professzor észreveszi, hogy a gróf nem tükröződik a tükörben. Mutat Drakulának egy kis tükröt; nagyon élesen reagál és elmegy.

Amíg a férfiak a történtekről beszélgetnek, Mina, aki egy vámpír hatalma alá került, kimegy a házból a kertbe, ahol Drakula várja őt. Ekkor Renfield, aki megszökött a klinikáról, megjelenik a házban, és könyörög Van Helsingnek és Harkernek, hogy vigyék el Minát. Egy denevér az ablakban megriasztja, és abbahagyja a beszédet. Ekkor a szobalány, aki felfedezte Mina eltűnését, riaszt. Harker megtalálja a lányt a kertben – eszméletlen.

A klinika felügyelői egy cikket olvastak az újságban egy furcsa Fehér Nőről, aki éjszaka gyerekekre támad. Mina is látta a Fehér Nőt, és azt mondta Van Helsingnek, hogy Lucyként ismerte fel. Van Helsing megígéri, hogy segít Lucy lelkének békében nyugodni, és azt tanácsolja Harkernek, hogy komolyan aggódjon Mina biztonsága miatt. Azt is mondja, hogy az egyetlen módja annak, hogy egy vámpírt elpusztítsunk, ha egy fakarót verünk át a szívén. Ismét feltűnik Renfield, aki arról beszél, milyen hihetetlenül erős a "gazdája". Miközben Renfieldet elvezetik, Van Helsing pedig egyedül marad a szobában, belép Dracula, aki azt mondja, hogy a vére már folyik Mina ereiben, és a lány az övé. Válaszul Van Helsing tájékoztatja Drakulát, hogy el akarja pusztítani. A gróf megpróbálja elnyomni Van Helsing akaratát, de Van Helsing kereszttel védekezik.

Amikor leszáll az éjszaka, Mina jobban érzi magát, és megkéri Harkert, hogy engedje el sétálni. Már szinte vámpír, és alig tartja vissza a vágyat, hogy megharapja Johnt; Van Helsing keresztjét, és fegyverként hat rá. Bevallja, hogy Drakula arra kényszerítette, hogy igyon vért a vénájából.

Másnap este Drakula újra megjelenik Mina ablaka alatt; hipnotizálja a nővért, kényszeríti, hogy nyissa ki az ablakot, és elviszi Minát a Carfax Abbey-be, ahol Renfield már várja őket. Harker és Van Helsing is besurran az apátságba, és szemtanúja, ahogy Drakula megöli Renfieldet. Feltör a hajnal, Drakula és Mina elrejtőznek a börtönben. Van Helsing és Harker megtalálják Drakula koporsóját, és megölik a vámpírt úgy, hogy egy karót tesznek a doboz deszkájára, és átverik a vámpír szívén. Drakula halála után Mina elnyeri a szabadságot, és újra emberré válik.

Cast

• Lugosi Béla – Drakula gróf
• Edward Van Sloan – Dr. Abraham Van Helsing
• Helen Chandler – Mina
• David Manners – Jonathan Harker
• Dwight Fry – Renfield
• Herbert Bunston – Dr. John Seward
• Frances Dade – Lucy

Létrehozás

Az ötletet, hogy Bram Stoker Drakulája alapján készítsenek filmet , Lon Chaney vetette fel, aki maga szeretett volna a főszerepben szerepelni, de a forgatás megkezdése előtt gégerákban halt meg. Halála után Drakula szerepét különféle színészek (többek között Arthur Edmond Carew , Leslie Banks , Paul Muni , Conrad Veidt ) kínálták fel, de végül Lugosi Bélához került , aki Drakula szerepét alakította egy színházi produkcióban. . A stúdió Paul Leni filmrendező elkészítését tervezte , de 1929 szeptemberében ő is meghalt.

A filmnek nagyon kevés köze van az eredeti forráshoz, és sematikusan visszhangozza a regényt. A cég nagy gazdasági világválsághoz kapcsolódó kiadásainak csökkentése miatt a film költségvetése jelentősen lecsökkent, a forgatókönyv alapja pedig nem Stoker eredeti regénye (amire egyszerűen nem lenne elég pénz a jogok megvásárlására), hanem egy Hamilton Dean ennek alapján írt darabja, Florence Stokertől kapott engedélyt az adaptációra. De ezt a darabot viszont John Balderston szerkesztette amerikai színpadra.

Az egész film alatt soha nem mutatják meg a nézőnek Drakula vámpírfogait, egyetlen falatot sem, és még azokban a jelenetekben sem, amikor a gróf felemelkedik a koporsóból, a kamera soha nem mutatja őt abban a pillanatban - csak már a koporsó közelében állva. teljes magasságában.

Azt mondják, Lugosi Béla úgy játszotta a szerepet, hogy nem tudott angolul, és fülből tanulta a sorokat. Ez a történet azonban csak részben igaz: Lugosi nagyon sokáig nem akart angolul tanulni, és a színházi szerepek szövegét fülről memorizálta. Mire elkezdődött a filmen való munka, már nagyon tudott angolul kommunikálni.

A film operatőre Karl Freund volt , aki korábban a Metropolis és sok más híres német film forgatásán dolgozott a kamerával. Később több filmet is rendezett rendezőként - köztük A múmiát , amely sok cselekménypontban és néhány mise-en-scene-ben nagyon emlékeztet Drakulára. Arra is van bizonyíték, hogy Freund volt a Drakula igazi rendezője, és Tod Browning sokkal ritkábban volt jelen a forgatáson, mint ahogy azt a rendezőnek kellett volna.

A filmben csak a nyitó és a záró részhez, valamint a színházban játszó epizódhoz használnak zenét. Mindhárom esetben ez egy régi klasszikus - Csajkovszkij , Schubert , Wagner .

A tesztvetítések után a stúdió követelte a film rövidítését és dinamikusabbá tételét. Ennek eredményeként néhány fontos jelenetet eltávolítottak a végső vágásból – beleértve a kriptában lévő jelenetet is, amikor Van Helsing és Harker megöli a vámpírrá lett Lucyt. A film spanyol változatában hasonló jelenet maradt fenn.

A filmet 1931. február 14-én (Valentin-nap) mutatták be, és "a világ által ismert leghihetetlenebb szerelmi történetnek" titulálták.

Mivel a hangosfilmek reprodukálására szolgáló berendezéseknek még nem volt ideje teljesen lecserélni a "néma" filmvetítőket, a nagy filmeket akkoriban gyakran hangos és néma változatban forgatták. A „Dracula” másolatai ismertek, feliratokkal és hang nélkül.

Az angol nyelvű film forgatásával párhuzamosan ugyanabban a díszletben és ugyanabban az időben egy másik csapat spanyol nyelvű filmet forgatott ugyanazon forgatókönyv szerint - ez a "Spanyol Drakula" néven ismert . Az eredeti filmet nappal, míg a spanyol nyelvű változatot éjszaka forgatták. A főszerepeket Lupin Tovar és Carlos Villarias játszották . [egy]

A Harker szerepének előadója , David Manners a film rajongóinak válaszolva levélben többször is kijelentette, hogy soha nem látta a kész változatban, és a legcsekélyebb kedve sincs megnézni. Figyelembe véve, hogy a könyv eredeti szerepéből, mint Harker (erdélyi útját Renfield kapta) milyen kevés maradt meg a film forgatókönyvében, érthető a színész neheztelése.

1931. április 7-én Carl Laemmle-nek, Jr.-nek írt levelében Joy az Egyesült Államokban és külföldön érvényesülő filmcenzúráról ír. Tudatosította Laemmle-t, hogy Szingapúrban , Brit-Malayában és British Columbiában a hivatalos cenzorok nagy mennyiségű számlát követeltek. Le kellett volna rövidíteni Renfield monológját a patkányokról, pókokról és legyekről, eltüntetni a gyerekek sírását a temetőben, valamint azt a jelenetet, amelyben felolvastak egy cetlit, miszerint egy gyerek egy vámpír áldozata. A cenzúra mindkét országban azt is követelte, hogy a női vámpírokat távolítsák el a filmből. Az Egyesült Államokban a tiltakozások a massachusettsi cenzúrabizottság azon követelésére korlátozódtak, hogy távolítsanak el két rövid jelenetet, „hogy lehetővé tegyék a vasárnapi vetítést”: az egyiken egy koporsóból kilógó csontváz egy része, a másikon pedig egy rovar látható. egy apró koporsót. Úgy tűnik, a producer különösen ügyelt arra, hogy a közönség mit fog összetéveszteni Drakula gróf szexualitásával. Laemmle egyik feljegyzése a végső forgatókönyvhöz így szól: "Drakulának csak nőket szabad támadnia, férfiakat nem!" Különös figyelmet fordítva a forgatókönyv tartalmának homoerotikus oldalára, Laemmle általában csökkentette az erotikus komponenst. Balderston és Dean darabjában egyértelmű jelek mutatkoztak arra, hogy Drakula először szenvedélyesen szájon csókolta a nőket, majd csak azután harapta meg őket a nyakon, a filmben azonban csak kézen csókolta őket.

Legacy

A film jelentős kereskedelmi sikere lehetővé tette számos tematikus folytatás – a Drakula lánya (1936) és a Drakula fia (1943) – megjelenését, valamint olyan filmeket, amelyekben Drakula egyenrangú szerepet játszott Frankenstein szörnyével és a farkasemberrel – Frankenstein háza . 1944), a "Dracula háza" (1945) és az "Abbott és Costello találkozik Frankensteinnel" ( 1948 ) paródia horrorfilm .

A film a " Frankenstein "-nel együtt a Universal klasszikus horrorfilm-sorozatának kezdetét jelentette .

Leslie Nielsen , aki a Mel Brooks " Dracula Dead and Happy " (Dracula: Dead and Loving It, 1995 ) című paródia vígjátékában szerepelt , nagyrészt a White Lugosi által alkotott képet parodizálta; Néhány vicc ebből a vígjátékból csak az 1931-es filmmel összehasonlítva válik világossá.

1998-ban Philip Glass új zenét komponált a filmhez. Eredetileg vonósnégyesre komponált, és számos feldolgozáson ment keresztül. Így 2007-ben a fehérorosz zeneszerző , Viktor Kopytko , Glass tehetségének nagy csodálója, ennek a hangsávnak négy töredékének zenekari átiratát adta elő.

2000-ben a film nagy művészi jelentőségűként bekerült az Egyesült Államok Nemzeti Filmnyilvántartásába .

2014. június 12-e nem volt az utolsó színésznők közül, akik kis szerepet játszottak a filmben - Carla Laemmle , aki 2009-ben ünnepelte centenáriumát.

Jegyzetek

1. ↑ Filmszemle archiválva : 2008. május 1. a Wayback Machine -nél
2. ↑ Don B. Souva. Woodstock // 125 Forbidden Films: The Censorship History of World Cinema = Forbidden Films: Censorship Histories Of 125 Motion Pictures / Per. angolról. Irina Taranova. - 1. - Jekatyerinburg: Ultra.Kultúra , 2008. - 512 p. - 3000 példányban.  - ISBN 978-5-9681-0121-1 .

Linkek

• S. Berezhnoy. "Mindannyian kijöttünk Drakula koporsójából: Az első horrorfilm alkotói és története"
• S. Berezhnoy. Az „Akik mindig visszatérnek”  egy cikk a Drakula és a vámpírok témájának alakulásáról a 20. század mozijában.

Tematikus oldalak	AllMovie AlloCine ČSFD Filmaffinitás Internet Movie Database Metakritikus Rohadt paradicsomok AFI játékfilm katalógus
Szótárak és enciklopédiák	Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4276713-1 LCCN : n79008530 VIAF : 192144783017753134079 World Cat VIAF : 192144783017753134079