Dalian nyelvjárás

Dalian
önnév 大连
Országok KNK
Régiók Liaodong-félsziget
Osztályozás
Kategória Eurázsia nyelvei

Kínai-tibeti család

kínai ág Guanhua Chiao-liao ág

Dalian nyelvjárás ( hagyományos kínai 大連話, pl.大连话, pinyin dàliánhuà , pall. dalianhua , hagyományos kínai 膠遼官話 is , ex .胶辽官话, tailelectn , pinyin jiāoliáo északi diaiáo guāll.huàan gyakori a Liaodong-félszigeten , beleértve Daliant és részben Dandongot és Yingkou -t . Daliannak sok közös vonása van a Qingdao dialektussal , amelyet a Shandong-félsziget (a Bohai-öböl tengerparti övezete ) lakói beszélnek. A daliás nyelvjárásban sok japán és orosz kölcsönzés található , amelyek a hosszú évek megszállása eredményeként jelentek meg [1] .

Fonetika

Különbségek a mandarin kínaitól

Különbségek a mandarin nyelvtől
Mandarin kínai → Dalian Példa
zh, ch, sh, r → z, c, s, y 中國人 zhōng guó rén → Zong1-guo2-yin2
d, t,n, l,z, c,s+uei, uan, uen → d, t,n, l,z, c,s+êi, an, en 對 dù(e)i → dêi4
o és külön uo → e 胳膊 gē bo → ge3-be
脫 tuō → te3
utótag "子" → e 孩子 hái zi → hai2-e
w+a, ai, ei, an, en, ang, eng → v+a, ai,êi, an, en, ang, eng
wu és wo nem változik		 晚飯 wǎn fàn → van3-fan4
szám "二" → ar4 王二小 wáng èr xiǎo → Vang2 Ar4-xiou3
瑞 → suêi4
崖 → ai2		 瑞士 rùi shì → Suêi4-si
泡崖 pào yá → Pou4-ai2
n+i, iang, ie, ian, iao, iu, in, ing,ü,üe → gn+i, iang, iê,iên, iou, ieu, in, ing,ü,üê
nu nem változik		 你 nǐ → gni3虐
nüè → gnüê4

Mássalhangzók

Mássalhangzók táblázata
b
[p]		 p
[pʰ]		 p
[m]		 f
[f]		 v
[v]
d
[t]		 t
[tʰ]		 n
[n]		 l
[l]
g
[k]		 k
[kʰ]		 h
[x]
j
[ʨ]		 q
[ʨʰ]		 gn
[ɲ]		 x
[ɕ]		 y
[i]
zh
[ʈʂ]		 ch
[ʈʂʰ]		 sh
[ʂ]		 r
[ʐ]
z
[ts]		 c
[tsʰ]		 s
[s]
w
[u]
  • A magánhangzók sötétkékkel vannak jelölve.

Magánhangzók

Magánhangzó táblázat (1)
a
[ɑ]		 ai
[ɑɪ]		 egy
[ɑn]		 ang
[ɑŋ]
ê
[ɛ]		 êi
[ɛɪ]		 ên
[ɛn]
o
[ɔ]		 te [ ɔʊ
]		 ong
[ɔŋ]
e
[ə]		 eu
[əʊ]		 hu
[ən]		 eng
[əŋ]
én
[én]		 én e u
[iəʊ]		 itt:
[in]		 ing
[iŋ]
te [ u
]		 u ê i
[uɛɪ]		 u e n
[uən]
ü
[y]		 un
[yn]
Magánhangzó táblázat (2)
ia
[iɑ]		 iang
[iɑŋ]
iê
[iɛ]		 iên
[iɛn]
iou
[iɔʊ]		 iong
[iɔŋ]
ua
[uɑ]		 uai
[uɑɪ]		 uan
[uɑn]		 uang
[uɑŋ]
uo
[uɔ]
üê
[yɛ]		 üên
[yɛn]
én
[ʅ]		 én
[ɿ]		 p
[m]		 n
[n]		 ng
[ŋ]
  • Az összetett mediálisok sötétvörössel vannak jelölve ; ai , êi , ou , eu , an , ên , en , in , ün , ang , ong , eng , ing - "alaphangzók".
  • A [ʅ] és [ɿ] csúcsos magánhangzók a zhi , chi , shi , ri és zi , ci , si szavakkal kombinálva .
  • m , n és ng orrhangzók; két szótag is van: " hm噷" és " hng哼".
Erizálás
Kezdő szótagok ai蓋an碗en邊 i字ü魚êi輩en根 a瓦 ê碟 o窩 e歌 u肚 ou包 eu頭 ang缸 ong工 eng燈
Erized magánhangzók ar
[ɑʅ]		 ööö
[əʅ]		 ahr
[? ]		 êr
[ɛʅ]		 vagy
[ɔʅ]		 ehr
[ ? ]		 te [ uʯ
]		 a mi
[ɔʊʯ]		 eur
[əʊʯ]		 agr
[ɑŋʅ]		 ongr
[ɔŋʯ]		 engr
[əŋʅ]
  • A "瓦兒" és a "碗兒" eltérően jelenik meg; A "歌兒" és a "根兒" szintén különbözik, a "根兒" magánhangzója egy középső retroflex központi magánhangzó.
  • i in " zi , ci , si , zhi , chi , shi , ri " apikális. Az erizálás után az i -ből er lesz , például "字兒" zer4 és "事兒" sher4 .
  • A szótagok i , u , ü -be írásának szabálya hasonló a magánhangzók másokkal való kombinálásának szabályához, ezért a táblázat egy része kimaradt.

Hangok

Hangok a daliás nyelvjárásban
Hangszín szám egy 2 3 négy 5 6 nincs felcímkézve
chiao-liao
  • Dalian nyelvjárás
    		•  Yinping (közepes-alacsony csökkenő) Yangping (átlagosan emelkedik) Shangsheng (középen csökkenő-növekvő) Yinqu (közepes-magas csökkenő) Zhongqu (közepes/alacsony emelkedés) Yangqu (alacsony csökkenő) qingsheng
    31 24 213 52 33/13 21 --
    Jianghuai dialektus
  • Nanjing nyelvjárás
    		•  Yinping (közepes-alacsony csökkenő) Yangping (alacsony emelkedés) Shangsheng (alacsony csökkenő-növekvő) Quisheng (középmagas lakás) Zhusheng (nagy bejövő ) qingsheng
    31 13 212 44 5 Váltakozik
    Északkeleti mandarin
    kínai
  • pekingi dialektus
    		•  Yinping (magas szint) Yangping (nagyon emelkedő) Shangsheng (magasan csökkenő-növekvő) Quisheng (magasan csökkenő) qingsheng
    55 35 214 51 —

    Dalianban a következő hangszínváltozások vannak (a hangszínszámok az előző táblázatból származnak):

    • két szótag 1-es számú hanggal (vagy 4-es és 1-es hanggal) összekapcsolása esetén az első szótag 5-re vált át:
    家家戶戶jiahr5-jiahr1-hur6-hur4 ; 駕崩jia5-beng1 ;
    • 1. hang + 4. hang → 1. hang + 6. hang:
    蟋蟀xi1-suê6 vagy xi3-suêr ; 稀碎 xi1-sêi6;
    • 4. hang + 4. hang → 5. hang + 6. hang:
    畢恭畢敬bi5-gongr1-bi5-jingr6 ; "客客氣氣" kehr4-kehr-qi5-qi6 .

    Szótagok találhatók dalianban, de nem mandarinban

    • biang3 - rosszallást kifejező előtag ;
    • pia3 - gúnyolódni valakivel.

    Szótár

    Dalian Jelentése Dalian Jelentése Dalian Jelentése Dalian Jelentése Dalian Jelentése
    xiek3 nagyon) óra 2 hülye/elavult hui3-le Óh ne! bai2-hu sietve tett/beszélni (beszélni) zuo3-suo esztelenül költeni
    lang4 csapnivalóság biou1 bolondos kehr1-le nem tudsz mit tenni guan2-duor1 mindig de4-se léha
    sheur4 érdekes / "menő!" bai4 ne csinálj (valamit) zi1-shi tiszta gnien4-yang elégedetlenségét tapintatosan kifejezni xiang2-hu elégedetlen / megvet
    gan1 jing "nagy" Vahr1 alacsony szint) zhangr1-chengr képes (csinálni valamit) ha3-hu ruha (valaki) bu2-lai3-xüên2 visszafogottan
    kai1-le elégedetlenségét kifejezni xüen2-le túl sok sa2-me lopva ge4-yang undorító ci1-mour2-jüê1-ding6 durva

    Jegyzetek

    1. ↑ 大連方言について Archiválva : 2009. április 19.  (jap.)