Gravitációs állandó , Newton állandó (általában G , néha G N vagy γ ) [1] egy alapvető fizikai állandó , gravitációs kölcsönhatási állandó .
Newton egyetemes gravitációs törvénye szerint az F gravitációs vonzás ereje két [2] m 1 és m 2 tömegű anyagi pont között, amelyek r távolságra helyezkednek el :
A G arányossági tényezőt ebben az egyenletben gravitációs állandónak nevezzük . Számszerűen egyenlő annak a gravitációs erőnek a modulusával, amely egységnyi tömegű ponttestre hat egy másik hasonló testtől, amely egységnyi távolságra van tőle.
A gravitációs állandó mérési pontossága több nagyságrenddel kisebb, mint más fizikai mennyiségek mérésének pontossága [3] .
A Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) egységeiben a Tudományos és Technológiai Adatügyi Bizottság ( CODATA ) által 2020 -ra [4] javasolt gravitációs állandó értéke:
G = 6,67430 (15) 10 −11 m 3 s −2 kg −1 vagy N m² kg −2 .A gravitációs állandó az alapja annak, hogy más fizikai és csillagászati mennyiségeket, például az univerzum bolygóinak tömegét, beleértve a Földet, valamint más kozmikus testeket hagyományos mértékegységekre, például kilogrammokra alakítsák át. Ugyanakkor a gravitációs kölcsönhatás gyengesége és a gravitációs állandó mérésének ebből adódó alacsony pontossága miatt a kozmikus testek tömegeinek arányai általában sokkal pontosabban ismertek, mint az egyes kilogrammokban mért tömegek.
A gravitációs állandó a Planck mértékegységrendszer egyik alapvető mértékegysége .
A gravitációs állandó megjelenik az egyetemes gravitáció törvényének modern feljegyzésében, de Newtontól és más tudósok munkáitól a 19. század elejéig kifejezetten hiányzott . A gravitációs állandó jelenlegi formájában először került be az egyetemes gravitáció törvényébe, nyilvánvalóan csak az egységes metrikus mértékrendszerre való áttérés után. Talán először Poisson francia fizikus tette ezt meg a Mechanikai traktátusban (1809), legalábbis a történészek nem azonosítottak korábban olyan műveket, amelyekben a gravitációs állandó megjelenne. .
1798- ban Henry Cavendish kísérletet állított fel a Föld átlagos sűrűségének meghatározására torziós mérleg segítségével, amelyet John Michell javasolt ehhez (Philosophical Transactions 1798). Cavendish egy teszttest ingarezgéseit hasonlította össze ismert tömegű golyók gravitációja és a Föld gravitációja hatására. A gravitációs állandó számértékét később a Föld átlagos sűrűsége alapján számították ki. A G mért értékének pontossága Cavendish kora óta nőtt, de eredménye [5] már elég közel állt a maihoz.
Ennek az állandónak az értéke sokkal kevésbé pontosan ismert, mint az összes többi alapvető fizikai állandóé, és a finomítására vonatkozó kísérletek eredményei továbbra is eltérőek [6] [7] .
Ugyanakkor ismeretes, hogy a problémák nem magának az állandónak helyről helyre és időben történő változásával kapcsolatosak ( a gravitációs állandó invarianciáját Δ G / G ~ 10 −17 pontossággal igazoltuk ), de kis erők mérésének kísérleti nehézségei okozzák, nagyszámú külső tényező figyelembevételével [8] . A jövőben, ha a gravitációs állandó pontosabb értékét kísérletileg megállapítják, akkor az felülvizsgálható [9] [10] .
2013-ban a gravitációs állandó értékét a Nemzetközi Súly- és Mértékiroda égisze alatt dolgozó tudósok egy csoportja határozta meg :
G \u003d 6,67554 (16) 10 −11 m 3 s −2 kg −1 (standard relatív hiba 25 ppm (vagy 0,0025%)), az eredeti közzétett érték számítási hiba miatt kis mértékben eltért a véglegestől, és később korrigálták a szerzők által) [11] [12] .2014 júniusában olasz és holland fizikusok cikke jelent meg a Nature folyóiratban, amely az atominterferométerekkel végzett G -mérés új eredményeit mutatja be [13] . Eredményeik szerint
G = 6,67191 (99) 10 −11 m 3 s −2 kg −1 0,015%-os (150 ppm) hibával.A szerzők rámutatnak, hogy mivel az atomi interferométerekkel végzett kísérlet alapvetően eltérő megközelítéseken alapul, segít feltárni néhány olyan szisztematikus hibát, amelyet más kísérletek nem vesznek figyelembe.
2018 augusztusában a Nature folyóiratban kínai és orosz fizikusok publikálták [14] a gravitációs állandó új méréseinek eredményeit javított pontossággal (hiba 12 ppm, vagyis 0,0012%). Két független módszert alkalmaztunk - a torziós felfüggesztés lengésidejének mérését és a szöggyorsulás mérését, a G értékeket kaptuk :
G = 6,674184(78)⋅10 −11 m 3 s −2 kg −1 ; G = 6,674484(78)⋅10 −11 m 3 s −2 kg −1 .Mindkét eredmény az ajánlott CODATA-érték két szórásán belül van, bár ~2,5 szórással térnek el egymástól.
Csillagászati adatok szerint a G konstans gyakorlatilag nem változott az elmúlt több száz millió évben, relatív változásának mértéke (d G /d t )/ G nem haladja meg az évi 10 −11 egységet [15]. [16] [17] .
Planck egységek | |
---|---|
Fő | |
Származtatott egységek | |
Használt |
Szótárak és enciklopédiák | |
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |