| Az Orosz Föderáció Állami Bizottsága a tenyésztési eredmények tesztelésére és védelmére | |
|---|---|
| Állami Fajtavizsgáló Hálózat | |
| Ország | Oroszország |
| Létrehozva | 1924 |
| Központ | Moszkva , Oroszország |
| Előző | Állami Fajtavizsgáló Hálózat |
| Menedzsment | |
| Felügyelő | Mihail Jurjevics Alekszandrov |
| Weboldal | gossortrf.ru |
Az Orosz Föderáció Szövetségi Állami Költségvetési Intézménye Állami Bizottság a kiválasztási eredmények tesztelésére és védelmére , vagy FSBI "Gossortkomissiya" , - részt vesz a kiválasztási eredmények védelmét és felhasználását célzó intézkedések végrehajtásában, biztosítja az egységes állami szolgálat hatékony működését az illetékessége alá tartozó ágazatok szelekciós eredményeinek tesztelésére és védelmére, valamint tudományos és módszertani, valamint szervezési és gazdasági tevékenységének irányítására.
Az FSBI "Gossortkomissiya" elfogadja a szabadalmi és a fajta használatba vételére vonatkozó kérelmeket, megvizsgálja és teszteli azokat, vezeti a védett tenyésztési eredmények állami nyilvántartását és a tenyésztési eredmények állami nyilvántartását , kiadja az Orosz Föderáció szabadalmait és a szerzői jogokat. az Orosz Föderáció tanúsítványait, nyilvántartásba veszi a védett vetőmagfajtákkal végzett tevékenységekre vonatkozó engedélyeket , hivatalos információkat tesz közzé a fajták védelméről és felhasználásáról a Hivatalos Közlönyben, szabályokat és magyarázatokat ad ki a törvények alkalmazásáról [1] . 78 [2] fiókkal rendelkezik országszerte.
V. V. Pashkevich vezetésével 1928-ban fajta-fajtakörzetbesorolást hajtottak végre. „A Szovjetunió gyümölcstermesztési régiói és körzetei” című munkájában megjelölte a gyümölcsfák fajainak és fajtáinak elterjedésének határait. Ez figyelembe vette az éghajlatot, a havi és éves átlaghőmérsékletet, valamint az éves és havi csapadékmennyiséget.
P. G. Shitt 1937-ben vázolta fel először a gyümölcstermesztés elhelyezésének tudományos alapjait, és javasolta a fagyállóság figyelembevételét , ami döntő jelentőségű a gyümölcstermesztésben.
A nagy ipari gyümölcsösök létrehozása Oroszországban a Nagy Honvédő Háború után szükségessé tette a gyümölcs- és bogyós növények választékának javítását. Az intenzív kertészethez az egyes régiók ökológiai viszonyaihoz alkalmazkodó, jó minőségű, gyors növekedésű és magas hozamú fajtákra van szükség. A gyümölcs- és bogyós növények, fajták termesztésük szempontjából kedvező övezetekben történő helyes elhelyezésére, az új fajták átfogó és objektív értékelésére a legjobb helyi fajtákkal összehasonlítva az állami fajtavizsgáló helyek széles hálózatát hozták létre.
1948-ban az RSFSR Minisztertanácsa határozatot adott ki a "Gyümölcs- és bogyós növények, szőlő, virág- és dísznövények fajtavizsgálatával foglalkozó állami bizottság létrehozásáról". Az RSFSR-ben hatvan régióban több mint százhúsz állami fajtaparcellát hoztak létre, amelyek közül nyolcban volt laboratórium az új gyümölcs- és bogyós növények fajtáinak kémiai és technológiai értékelésére. 1949-ben pedig Közép-Oroszországban fajtaparcellákat hoztak létre a gyümölcs- és bogyós növények fajtáinak tesztelésére.
1958-ban felülvizsgálták a gyümölcs- és bogyósültetvények fajtaövezetét. A választék zónázását az RSFSR 65 régiójában, területén és autonóm köztársaságában végezték el.
1958-ban 13 gyümölcs- és bogyós növényen – 1052 fajtán – végeztek állami fajtavizsgálatot, ebből 492 magos termés, 303 csonthéjas és 257 bogyós növény. 43%-a új fajta volt.
1960-tól 1984-ig 22 fajtaparcellában helyeztek ki új fajtákat. 1981-ben már 131 fajtaparcellán végeztek állami fajtavizsgálatot. A 16 vizsgálatból álló fajtaparcellákat egyesítették, élükön tapasztalt szakemberek álltak. Az állami fajtaparcellákon 4789 fajta volt vizsgálva. A fajtavizsgálatok első eredményeit 1965-ben használták fel a zónák pontosításához. A különböző gyümölcs- és bogyósgyümölcs-termesztési vidékeken jól megtervezett fajtaparcellák rendszerének és a szigorúan kidolgozott fajtavizsgálati módszertan szerint végzett sokéves megfigyeléseknek köszönhetően számos nagy termőképességű, alkalmazkodóképes fajta került a termelésbe. Az Állami Bizottság szoros kapcsolata, a fajtavizsgálati parcellák valamennyi kutatóintézet nemesítőjével hozzájárultak a szelekciós folyamat színvonalának emeléséhez. 1968-ra 78 gyümölcstermesztő kutatóintézetben több mint 3000 fajtát hoztak létre.
Évelő növények versenyképes fajtavizsgálatát 1989-ben 128 állami fajtaparcellában és laboratóriumban végezték el, 3445 hektáron. A tesztben 28 gyümölcs és bogyós gyümölcs, valamint 30 virág- és dísznövény 6040 fajtája és alanyja vett részt.
1993-ban elfogadták az Orosz Föderáció "A kiválasztási eredményekről" szóló törvényét, amely alapján szabályozzák a kiválasztási eredmények létrehozója és felhasználója közötti kapcsolatokat. Oroszország 1955 óta tagja az Új Növényfajták Védelmének Nemzetközi Szövetségének (UPOV) , és köteles a fajtákat tesztelni és a vizsgálat során ismertetni ezen szövetség módszere szerint.
Az almafát 59 régióban tesztelik, körte - 40, birs - 5, cseresznye - 42, szilva - 36, cseresznye szilva - 11, cseresznye - 11, őszibarack - 12, sárgabarack - 11, fekete ribizli - 55, piros ribizli - 42, egres - 44, málna - 53, eper - 57, dió - 3, mogyoró - 5, homoktövis - 42, lonc - 38, közönséges viburnum - 15, hegyi kőris - 9, vadrózsa - 8-ban, madárcseresznye - 6-ban, aktinidia - 1-ben, almafák klón alanyai - 15-ben, csonthéjasok klón alanyai - 5-ben [3] .
A legtöbb növény esetében a fajtavizsgálat időtartama két év, a vizsgálatokat 1-2 ponton végzik. Vizsgálatokat az Állami Bizottság, az Állami Bizottsággal kötött megállapodás alapján más szervezetek is végezhetnek, vagy a vizsgálati eredményeket a kérelmezőtől is elfogadhatják. A vizsgálatokat jóváhagyott módszerek szerint végezzük. Az Állami Bizottság több mint 200 nemzetség, növényfaj és -fajta, valamint 13 állatfaj esetében dolgozott ki és hagyott jóvá módszereket a fajták megkülönböztethetőségének, egységességének és stabilitásának értékelésére. A tesztek és vizsgálatok pozitív eredményeivel a kérelmező szabadalmat kap, és a fajta bekerül a védett tenyésztési eredmények állami nyilvántartásába. A szabadalom érvényességi ideje 30 év a szabadalomnak a Védett tenyésztési Eredmények Nyilvántartásába történő bejegyzésétől számítva. Fafajok és szőlő esetében ez az időszak 35 év. A szabadalom kiadásával kapcsolatos minden munkát a bejelentő fizet. Az Orosz Föderáció kormányának 2009. szeptember 14-i 735. számú rendelete jóváhagyta a kiválasztási eredmények szabadalmi díjairól szóló szabályzatot [4] .
A szelekciós teljesítmény felhasználásra vétele a gazdasági hasznosság értékelése alapján történik kisparcellás versenyeztetés vagy szakértői értékelés módszerével. A fajtavizsgálatokat az állami fajtavizsgálati rendszerben a gazdasági hasznosság szempontjából vezető mezőgazdasági növényeken végzik. Az állatfajták, valamint a termelésben korlátozottan felhasznált egyedi kultúrnövény-fajták gazdasági hasznosságát szakértői értékeléssel (peer review növények) vagy a kérelmező vagy meghatalmazottja által közölt adatok alapján állapítják meg. A kevésbé elterjedt növények fajtáinál (ezek általában dísznövények) a gazdasági hasznosságot a kérelmező adatai alapján értékelik, és ezeknek a növényeknek a védett fajtái a gazdasági hasznosság értékelése nélkül használhatók. Az Állami Fajtabizottság a Köztársasági, Területi, ill. Az Orosz Föderáció régiói. A gazdasági hasznosság vizsgálatát az Orosz Föderáció szinte minden régiójában végzik. A védett talaj tenyészeteinek vizsgálatát a fényzónák figyelembevételével végzik [4] .