Glauber, Johann Rudolf
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2021. február 12-én felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzéshez
1 szerkesztés szükséges .
Johann Rudolph Glauber ( németül: Johann Rudolph Glauber ; 1604. március 10. , Karlstadt – 1670. március 16. , Amszterdam ) német alkimista , vegyész , gyógyszerész és orvos .
Életrajz
Glauber az alsó-frankföldi Karlstadtban ( Németország ) született, egy borbély fiaként ; 1644 előtti életéről szinte semmit sem tudni . Az egyetemi tanuláshoz szükséges eszközök híján Glauber önállóan tanulta a tudományokat; ifjúkorában tükörgyártással foglalkozott, alkimista volt és gyógyszertárakban dolgozott. 1644 -ben a giesseni királyi udvar orvosa volt ; 1645 - ben Bonnba , 1648 - ban Amszterdamba költözött . 1651- ben Glauber házat vásárolt Kitzingenben , ahol felállította saját laboratóriumát, amelyben egy kísérleti terület is volt, ahol ásványi műtrágyákkal kísérletezett .
Tudományos munka
Glauber részletesen tanulmányozta a sók és savak képződésének és összetételének kérdését, jelentős mértékben hozzájárult számos szervetlen anyag előállítására szolgáló módszerek kidolgozásához. Számos sót izolált, amelyeket gyógyszerként kívánt használni. Ő írta le először ( 1649 ) a kőszénkátrány desztillálásával nyert
nyers benzolt .
Salétrom és kénsav keverékének desztillálásával tiszta salétromsavat kapott , a konyhasót pedig kénsavval , tiszta sósavval és nátrium-szulfáttal hevítették , amelyet Glauber-sónak neveztek ( 1648 ) (maga Glauber "csodálatos sónak" nevezte - salmirabile ) ). A füstölgő sósavat régóta Glauberről nevezték el ( acidum sails fumans Glauberi ). Nagy gyakorlati jelentőségű volt a Glauber által felfedezett reakció a hamuzsír és a salétromsav kölcsönhatása során, így tiszta kálium-nitrát keletkezik.
Glauber volt az egyik első, aki üvegárut használt a laboratóriumban, és számos fejlesztést végzett az üvegkészítő kemencék kialakításában ; módszereket dolgozott ki a színes üveg előállítására, és megalapította az ipari üveggyártást Türingiában . Glauber folyékony üveget (nátrium- vagy kálium-metaszilikátot) kapott, ammóniumsókat tanulmányozott és leírt; felfedezte, hogy az ezüst-klorid csapadéka feloldódik az ammóniában , és az ezüst lúgokkal és karbonátokkal alkotott sóinak oldatából válik ki . Elsőként írta le az ecetsav előállítását növényi anyagok száraz desztillációjával.
Elméletileg Glauber iatrokémikus volt és Paracelsus követője . Glauberi opera omnia (Amszterdam, 1661 ) címmel hét kötetben megjelent írásai többek között a kémiai affinitás tanának kezdeteit tartalmazzák. Az anyagokat kémiai változásokra indukáló okot affinitásnak ( affinitas ) nevezve Glauber az ókori filozófusok azon véleményére alapozott, hogy az anyagok kölcsönhatása csak akkor jöhet létre, ha ezekben az anyagokban van valami közös, átlagos.
Glauber, mint legtöbb kortársa, hitt a nem nemesfémek arannyá alakításának lehetőségében és az életelixír létezésében , sőt azt állította, hogy felfedezte az elixír készítésének titkát. Ennek ellenére Glauber az alkímia racionális áramlatainak egyik képviselője , akinek jelentős kísérleti sikerei alapozták meg a tudományos kémiát .
Memória
1976-ban a Nemzetközi Csillagászati Unió Johann Glauberről elnevezett egy krátert a Hold túlsó oldalán .
Kompozíciók
- De Auri Tinctura sive Auro Potabili Vero: Was solche sey/ vnnd wie dieselbe von einem falschen vnd Sophistischen Auro Potabili zu vnterscheiden vnd zu erkennen … wozu solche in Medicina könne gebraucht werden. Beschrieben vnd an Tag gegeben Durch Joh. Rud. Glauberum 1646
- Furni Novi Philosophici Oder Beschreibung einer New-erfundenen Distilir-Kunst: Auch was für Spiritus, Olea, Flores, und andere dergleichen Vegetabilische/ Animalische/ und Mineralische Medicamenten/ damit … können zugericht und bereytet2 werle . 1646-1647
- Operis mineralis Oder Vieler künstlichen und nutzlichen metallischen Arbeiten Beschreibung , 3 Bde. 1651-1652
- Miraculum Mundi, oder Außführliche Beschreibung der wunderbaren Natur/ Art/ vnd Eigenschafft/ deß Großmächtigen Subiecti: Von den Alten Menstruum Vniversale oder Mercurius Philosophorum genandt. . - an Tag geben/ vnd jetzo auff das newe corrigiret vnd verbesert Durch Iohann Rudolph Glaubern , 7 Tle. 1653-1658
- Dess Teutschlands Wohlfahrt 6 Bde. 1656-1661
- Johann Rudolf Glauberi Apologia oder Verthaidigung gegen Christoff Farners Lügen und Ehrabschneidung , 2 Tle. 1655
- Zweyte Apologia, oder Ehrenrettung gegen Christoff Farnern, Speyerischen Thom-Stiffts Schaffnern zu Löchgaw, unmenschliche Lügen und Ehrabschneidung 1656
- Tractatus De Medicina Universali, Sive Auro Potabili Vero. Oder Außführliche Beschreibung einer wahren Universal Medicine: wie auch deroselben Wunderbahrlichen grossen Krafft und Wirckung. - Der jetzigen blinden Welt ... wolmeinend beschrieben und an Tag gegeben Durch Johan. Rudolph. Glauber , 2 Tle. 1657
- Tractatus de signatura salium, metallorum, et planetarum, sive fundamentalis institutio, evident. monstrans, quo pacto facillime non solum salium, metall., atque planetarum … supputari queant 1658
- Tractatus de natura salium , 2 Tle. 1658-1659
- Johannis Rudolphi Glauberi Philosophi & Medici Celeberrimi Opera Chymica, Bücher vnd Schrifften/ so viel deren von ihme bißhero an Tag gegeben worden , 2 Tle. 1658-1659
- Opera chymica: Bücher und Schrifften, so viel deren von ihme bißhero an Tag gegeben worden; jetzo vom neuen übersehen und vermehret (gesammelte Schriften), 2 Tle. 1658-1659
- Libellus ignium: Oder Feuer-Buechlein, Darinnen von unterschiedlichen frembden und biß Dato noch gantz unbekandten Feuern gehandelt: Wozu sie dienen und was für unglaubliche kodurdend kodurmend dige und unaußsprechlicher Nutzen schle Wechtlichen dem. Zu Gottes Ehre und Dienst deß Nechsten wolmeinend beschrieben und an Tag gegeben durch Joh. Rudoph. Glauberum 1663
- Libellus dialogorum, sive colloquia, nonnullorum Hermeticae medicinae, ac tincturae universalis 1663
- Explicatio oder Außlegung über die Wohrten Salomonis: In herbis, verbis, et lapidibus, magna est virtus , 2 Tle. 1663-1664
- Novum lumen chimicum: oder e. new-erfundenen ud Weldt noch niemahlen bekand-gemachten hohen Secreti Offenbarung 1664
- Von den dreyen Anfangen der Metallen, alß Schwefel, Mercurio und Salz der Weisen 1666
- Tractatus de tribus principiis metallorum, videlicet sulphure, mercurio et sale philosophorum, quemadmodzum illa in medicina, alchymia aliisque artibus associatis utiliter adhiberi valeant 1667
- De Elia artista 1667
- De tribus lapidibus ignium secretorum: Oder von den drey Alleredelsten Gesteinen 1667
- Glauberus Concentratus Oder Laboratorium Glauberianum: Darinn die Specification, vnd Taxation dehren Medicinalischen/ vnd Chymischen Arcanitäten begriffen; Sambt Aller dehren künstlichen Oefen vnd Instrumenten … Durch Den Authorem … obgedachter Raritäten … an tag gegeben 1668
- De lapide animali 1669
- Opera omnia 7 Tle. 1669
Orosz nyelvű fordítások
Jegyzetek
- ↑ Német Nemzeti Könyvtár , Berlini Állami Könyvtár , Bajor Állami Könyvtár , Osztrák Nemzeti Könyvtár nyilvántartása #118695304 // Általános szabályozási ellenőrzés (GND) - 2012-2016.
- ↑ LIBRIS - 2018.
Irodalom
- Yakovlev V. A. Glauber, Johann Rudolf // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
- Figurovsky N. A. Esszé a kémia általános történetéről. Az ókortól a 19. század elejéig. - M. : Nauka, 1969. - 455 p.
- Volkov V. A., Vonsky E. V., Kuznetsova G. I. A világ kiemelkedő kémikusai. - M. : VSh, 1991. - 656 p.
Tematikus oldalak |
|
---|
Szótárak és enciklopédiák |
|
---|
Bibliográfiai katalógusokban |
---|
|
|