Hős és Leander

Hős és Leander ( ógörögül Ἡρώ és Λέανδρος ) az ókori mítosz hősei , közel állnak a legendához [1] [2] .

A mítosz cselekménye

Leander egy fiatal férfi a troászi Abydosból , aki beleszeretett Hősbe , Aphrodité papnőjébe, aki a Hellespont túloldalán fekvő Sestában [3] élt .

Minden este Hero tüzet gyújtott a toronyban, Leanderre várva, aki átúszott a szoroson, és a Hero által jeladóként meggyújtott tűzre összpontosított . De egy napon a tűz kialudt, és Leander nem tudott úszni. Reggel a testét Hero lábához szegezték. Látva őt, Hero kétségbeesetten a tengerbe vetette magát a toronyból. A Hős tornyát később Sestában [4] [5] mutatták be .

Irodalmi feldolgozás

Hős és Leander mítoszát többször is irodalmi feldolgozásnak vetették alá mind az ókori költészetben ( Ovidius [6] , a Musaeus Grammatika görög verse (kb. Kr. u. 6. század) „Hős és Leander”), mind a modern idők irodalmában. ( Friedrich Schiller , Franz Grillparzer ). Christopher Marlo legendás témájú erotikus verse az angol reneszánsz költészet egyik gyöngyszeme .

Az orosz irodalomban erre a cselekményre hivatkoznak A. A. Fet (" Hős és Leander " költemény , 1847 ), A. I. Kuprin ("Hős, Leander és a pásztor" című történet, 1929 ), Joseph Brodsky ("Befejezetlen" költemény, 1970) ) .

Milorad Pavić egyik regényének a címe: „ A szél belső oldala . Regény Hősről és Leanderről. Ebben a hős és a hősnő közötti térbeli távolságot időbeli távolság váltja fel.

A cselekmény a vizuális művészetekben

A 19. század második felének brit művésze, Frederick Leighton a The Last Watch of Hero ( Eng. The Last Watch of Hero , 1880) című festményen ábrázolta kedvesét, a modellt és drámai színésznőt , Dorothy Deant . A kép hősnője izgatottan várja kedvesét.  

Lásd még

• "Linder" típusú páncélozott cirkálók
• Leander osztályú könnyűcirkálók
• Maiden Tower (Isztambul)

Jegyzetek

1. ↑ A világ népeinek mítoszai  : Enciklopédia. 2 kötetben / ch. szerk. S. A. Tokarev . - 2. kiadás - M  .: Szovjet Enciklopédia , 1987. - T. 1: A-K. - S. 294.
2. ↑ Leander  // A klasszikus régiségek valódi szótára  / szerk. F. Lübker  ; Szerkesztette a Klasszikus Filológiai és Pedagógiai Társaság tagjai F. Gelbke , L. Georgievsky , F. Zelinsky , V. Kansky , M. Kutorga és P. Nikitin . - Szentpétervár. , 1885. - S. 725.
3. ↑ Állomások . Thebaid VI 547
4. ↑ Strabo . Földrajz XIII 1, 22 (591. o.).
5. ↑ Lucan . Pharsalia IX 955
6. ↑ Lásd Ovidius. A szerelem tudománya II. 249-250; "Heroids" XVIII-XIX Archiválva : 2020. augusztus 6. a Wayback Machine -nél ; „Bánatos elégiák” III 10, 41. Fulgentius. "Mitológiák" III 4; Első vatikáni mitográfus I. 28

Irodalom

• Hős, mitológiában // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára  : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1893. - T. VIIIa. - S. 543.

Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus és Efron Kis Brockhaus és Efron Valódi klasszikus régiségek szótára Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 118811169 LCCN : no2019047265 , no2019047300 VIAF : 57411227 WorldCat VIAF : 57411227