Az akarat az egyén azon képessége , hogy irányítsa tetteit .
Ez a jogtudat része . Az akarat megléte a személy polgári jogi cselekvőképességének , a büntetőjogban pedig józan észnek kötelező eleme .
A jogtudomány szempontjából minden embernek erős akaratú és intellektuális személyiségkritériummal kell rendelkeznie . Legalább az egyik hiánya az alapja annak, hogy egy személyt alkalmatlannak vagy őrültnek ismerjenek el. Ha szükséges a cselekvőképesség vagy a józanság megállapítása , a bíróság igazságügyi szakértői vizsgálatot rendel ki , amely megállapítja az egyén akarati vonatkozásának meglétét. A személy magatartásának jogi minősítése szempontjából azonban a cselekvőképességet és a józanságot pontosan a bíróság határozza meg egy vizsgálat alapján, nem pedig a vizsgálatot végző orvosok. A cselekvőképtelenné nyilvánítás megfosztja őt a polgári jogi ügyletek megkötésének lehetőségétől , az általa a cselekvőképtelenné nyilvánítás időpontjában már elkövetett ügyek pedig érvénytelenségük alapján bíróság előtt megtámadhatók, ha az bebizonyosodik. hogy az állampolgár megbízatásuk idején már nem volt képes megérteni tettei értelmét és vezetni azokat.
Mivel a végrendelet kötelező a polgári jogi ügyletek megkötésekor, a cselekvőképes személy által kötött ügyletet is semmisnek ismerik el, ha az ügyletet kötő személy akarata nem jogkövetkezmények elérésére irányult ( képzelt ügylet , a mindennapi életben fiktívnak nevezik). egy), vagy ha e személy valódi akarata más ügylet megkötésére irányul ( színlelt ügylet ). Ebben az esetben egy másik (valódi) ügyletet lefedő ügylet (álügylet) semmis, és a valódi ügyletre az erre az ügylettípusra megállapított szabályok vonatkoznak. A megtévesztés , erőszak , fenyegetés , az egyik fél képviselője és a másik fél közötti rosszindulatú megállapodás vagy nehéz körülmények kombinációja hatására létrejött ügyleteket a bíróság szintén érvénytelennek minősítheti, mivel az ilyen ügylet nem minősül a felek valódi, tudatos akaratának kifejezése. Ez igaz azokra az ügyletekre is, amelyek az ügylet természetére vagy alanyának kilétére vagy olyan tulajdonságaira vonatkozó tévedés hatására jöttek létre, amelyek jelentősen csökkentik a rendeltetésszerű felhasználás lehetőségét.
A büntetőjogban a végrendelet a társadalmilag veszélyes cselekmény alanyának kötelező kritériuma. A bûncselekményt elkövetõ akarata a bûnösség formájától és összetételétõl függõen az alábbiak szerint fogalmazható meg:
Célkitűzés: a személynek tisztában kell lennie a cselekmény társadalmi veszélyével, és előre kell látnia a következmények kialakulását.
Szubjektív: lehet, hogy az ember tudatában van egy társadalmi veszélynek, de egy intellektuális kritérium szempontjából ezt nem veszi észre és nem látja előre.
Objektív kritérium: a személynek tisztában kell lennie a cselekmény társadalmi veszélyességével;
szubjektív: az ember tudatában lehet egy cselekmény társadalmi veszélyének.
Az akarathiány az alapja annak, hogy valakit őrültté nyilvánítanak, ami a bűncselekmény hiányának megállapításához vezet. Éppen ezért egy olyan büntetőügy érdemi elbírálásakor, ahol a vádlott elmebeteg, nem derül ki az igazság a cselekmény szándékosságának, a vádlott bűnösségének, valamint az enyhítő vagy súlyosító körülményeknek a kérdésében, ill. a mérlegelés eredménye alapján nem ítéletet hoznak, hanem határozatot hoznak a büntetőjogi felelősség vagy a büntetés alóli mentesülésről, valamint egészségügyi jellegű kényszerintézkedés alkalmazásáról.