Volga-uráli tatárok | |
---|---|
Modern önnév | tatár |
Nyelv | tatár , orosz |
Vallás | többnyire szunnita iszlám , részben ortodoxia is [1] |
Tartalmazza | tatárok |
etnikai csoportok | kazanyi tatárok , mishari tatárok , kriasenok |
Eredet | bolgárok , kipcsakok , burtasok , részben finnugorok [2] |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
A volgai-uráli tatárok ( tat. tatarlar ) a tatárok [3] néprajzi csoportja , amely a Volga-vidék területén alakult . A volga-uráli tatárok a tatárok fő és legnagyobb etno-területi csoportja.
A volgai-uráli tatárok részeként etnikai csoportokat különböztetnek meg [3] : kazanyi tatárok , kasimovi tatárok , misárok , teptyarok [4] és kriasenok [5] .
A volga-uráli tatárok - Tatársztán fő lakossága, Baskíriában , Udmurtiában , Mordovában , Mari Elben , Szibériában és az Orosz Föderáció más régióiban is élnek ; Oroszországon kívül - Kazahsztánban , Üzbegisztánban , Kirgizisztánban , Türkmenisztánban , Ukrajnában , Litvániában , Lettországban és Észtországban . Szám Oroszországban - St. 2 millió ember [6] , ebből 1765 ezer ember él a Tatár Köztársaságban . [négy]
A nyelv a tatár (néha Volga-tatárnak is nevezik , hogy megkülönböztesse a krími tatár nyelvtől ) [7] .
A hívők többnyire szunnita muszlimok , kivéve a kriaseneket .
A csoport végül a volga-uráli tatárok népeként alakult meg a Kazanyi Kánságban [8] .
tatárok | |
---|---|
kultúra | |
áttelepítés |
|
Vallás | |
Nyelv | |
Néprajzi csoportok | |
Vegyes |
|