Van der Waerden, Barthel Leendert

Barthel Leendert van der Waerden
Születési név netherl.  Bartel Leendert van der Waerden
Születési dátum 1903. február 2.( 1903-02-02 ) [1] [2] [3] […]
Születési hely
Halál dátuma 1996. január 12.( 1996-01-12 ) [1] [2] [3] […] (92 éves)
A halál helye
Ország
Tudományos szféra algebra és kombinatorika
Munkavégzés helye
alma Mater
tudományos tanácsadója Hendrik de Vries [d] [16]
Diákok David van Dantzig
Herbert Seifert
Díjak és díjak az Athéni Egyetem tiszteletbeli doktora [d] ( 1961 ) a Lipcsei Egyetem díszdoktora [d] ( 1985 ) Kotenius érem ( 1969 )
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Bartel Leendert van der Waerden ( holland.  Bartel Leendert van der Waerden , 1903. február 2. , Amszterdam , Hollandia  – 1996. január 12. , Zürich , Svájc ) - holland matematikus.

Életrajz

Az Amszterdami Egyetemen , majd a Göttingeni Egyetemen tanult , ahol nagy hatással volt rá Emmy Noether .

Főbb munkái az algebra , az algebrai geometria , ahol ( André Weyl és Oskar Zariski mellett ) emelte a szigorúság szintjét, valamint a matematikai fizika , ahol a csoportelmélet kvantummechanikai kérdésekre történő alkalmazásával foglalkozott ( Hermann Weyl -lel és Eugene Wigner ). Klasszikus könyve, a "Modern algebra" (1930) mintául szolgált a későbbi általános algebrai tankönyvekhez, és számos újranyomtatáson ment keresztül.

Van der Waerden az ókori világ matematika- és csillagászattörténetének egyik vezető szakértője . "Ébredés tudománya" ( holland. Ontwakende wetenschap , 1950, orosz fordítás 1959) részletesen beszámol a matematika és a csillagászat történetéről az ókori Egyiptomban , Babilonban és Görögországban . A könyv orosz nyelvű fordításának kiegészítésében megjelent a "The Pythagorean Doctrine of Harmony" [17] (1943) című cikk, amely a zenei harmóniáról szóló pitagoreus nézet alapvető kifejtése .  

Díjak

Jegyzetek

  1. 1 2 MacTutor Matematikatörténeti archívum
  2. 1 2 Bartel Leendert van der Waerden – 2009.
  3. 1 2 Bartel Leendert van der Waerden // KNAW korábbi tagok 
  4. 1 2 3 Album Academicum - 2007.
  5. http://elpub.bib.uni-wuppertal.de/edocs/dokumente/fbc/mathematik/diss2009/schneider/dc0921.pdf - 141. o.
  6. http://elpub.bib.uni-wuppertal.de/edocs/dokumente/fbc/mathematik/diss2009/schneider/dc0921.pdf - 333. oldal -.
  7. http://elpub.bib.uni-wuppertal.de/edocs/dokumente/fbc/mathematik/diss2009/schneider/dc0921.pdf - 101. oldal -.
  8. http://elpub.bib.uni-wuppertal.de/edocs/dokumente/fbc/mathematik/diss2009/schneider/dc0921.pdf – 330. o.
  9. http://elpub.bib.uni-wuppertal.de/edocs/dokumente/fbc/mathematik/diss2009/schneider/dc0921.pdf - 330. oldal -.
  10. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0315086097921522 – 128. o.
  11. (meghatározatlan cím) - S. 90.
  12. https://books.google.cat/books?id=EEWLoVnoUMsC – 90. o.
  13. http://elpub.bib.uni-wuppertal.de/edocs/dokumente/fbc/mathematik/diss2009/schneider/dc0921.pdf - 68. o.
  14. http://elpub.bib.uni-wuppertal.de/edocs/dokumente/fbc/mathematik/diss2009/schneider/dc0921.pdf - 84. o.
  15. http://elpub.bib.uni-wuppertal.de/edocs/dokumente/fbc/mathematik/diss2009/schneider/dc0921.pdf - 94. o.
  16. Matematikai genealógia  (angol) - 1997.
  17. Újranyomásban (M., 2006) p. 393-434.

Irodalom

Orosz nyelvű könyvek és cikkek

Linkek