Bluvstein, Rahel
| Rahel Bluestein | |
|---|---|
| héber רחל בלובשטיין- סלע | |
| Születési dátum | 1890. október 3. [1] |
| Születési hely | |
| Halál dátuma | 1931. április 16. [2] [3] [4] (40 évesen) |
| A halál helye | |
| Ország | |
| Foglalkozása | költőnő , író , műfordító |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Rachel (Raya) Bluvshtein (Sela) (általában Rachel keresztnévvel írják alá , Rakhil Iserovna (Isaevna) Bluvshtein ; 1890. szeptember 20. , Vjatka, Orosz Birodalom - 1931. április 16. Tel - Aviv , palesztinai fordító. Héberül írt .
Életrajz
Rakhel Bluvshtein Vjatkában született 1890. szeptember 20-án (egyes források Szaratov szülőhelyét jelzik). Rachel apját - Isser Leib Bluvshteint (1833, Poltava - 1923, Tel Aviv) - nyolcéves gyermekként a kantonistákhoz küldték . Amikor 25 évvel később Isser Bluvshtein, Szevasztopol védelmében részt vett a cári hadseregben, nem volt senkije az egész világon. De sikerült újrakezdenie életét - saját vállalkozást hozott létre Vjatkában, meggazdagodott, megnősült, tizenkét gyermek apja lett. Rachel anyja, Sofya Emmanulovna Mandelstam tanult nő volt, tudott nyelveket, levelezett az orosz kultúra kiemelkedő alakjaival, különösen Lev Tolsztojjal .
Később a család egy része Poltavába költözött, ahol a költőnő gyermek- és ifjúságát töltötte. Ott tanult egy zsidó iskolában, ahol jiddisül és oroszul tanított, és első héber magánóráit vette ; ott találkozott V. G. Korolenkóval . [5] 15 éves korától kezdett oroszul verseket írni. Az iskola elvégzése után Rahel húgával, Shoshanával Kijevbe ment tanulni (Rahel - festészet, Shoshana - irodalom és filozófia).
1909-ben, 19 évesen Eretz Israel -ba távozott, és egy moshavban telepedett le a Kinnereti -tó partján . Itt más úttörőkhöz hasonlóan mezőgazdasági munkát végzett, és megtanult héberül.
1913-ban Rachel Toulouse -ba ( Franciaország ) ment agronómusnak tanulni, ahonnan nyaranta Olaszországba ment festőleckéket venni ( bátyja Jacob akkoriban Rómában élt). A toulouse-i tartózkodás két tanévig tartott. Az egyetem kitüntetéssel végzett. Ott, Toulouse-ban Rachel elindított egy jegyzetfüzetet orosz versekkel, aminek első bejegyzése „Toulouse, 1915” volt. Ugyanebben az évben Rachel visszatér Oroszországba , hogy meglátogassa rokonait Vjatkában.
Az első világháború kitörése miatt Rachel nem tudott visszatérni Európába. Zsidó menekültek gyermekeivel dolgozott Berdyanszkban és Szaratovban, majd rokonainál élt Odesszában . Odesszában tanárként dolgozik, héberről fordít oroszra, verseket és esszéket közöl Izraelről a cionista zsidó gondolat című hetilapban.
Amint a lehetőség kínálkozott, 1919 -ben Rahel visszatért Palesztinába a Ruslan hajón , és Kibbutz Deganiában telepedett le .
Körülbelül ugyanebben az időben Rachel héberül kezdett verseket írni. Elégikus hangulatukkal, színes bibliai nyelvezetükkel tűntek ki, és áthatotta őket a zsidó nép és Izrael földje iránti szeretet . A költészetben Rachel gyakran folyamodott metaforákhoz és a zsidó nép nagy őseihez fordult. Azt akarta, hogy csak a keresztnevén szólítsák. Mély lelki kapcsolatot érzett a bibliai Ráhellel , egyik versében ezt írta: „ Az ő hangja az enyémben szól .”
Hamarosan Rahel megbetegedett tuberkulózisban , és kénytelen volt elhagyni a munkát a gyerekekkel. Egyre gyengébb lett, de továbbra is írt és fordított verseket orosz, francia és jiddis nyelvről héberre. Sok versét megzenésítették, és Izrael nemzeti dalává váltak.
Rachel 1931-ben halt meg Tel Avivban .
Család
- Vera Isaevna Dillon (Blyuvshtein-Dillon) zenetanár és zongoranővér, W. M. Goldstein karmester felesége , akivel 1925 - ben megalapította az első zeneiskolát Harbinban (lányuk Ella Goldstein zongoraművész ).
- R. I. Bluvshtein anyai ágon Iosif Emelyanovic Mandelstam filológus és Max Emelyanovic Mandelstam (1839-1912) szemész unokahúga, a kijevi Szent Vlagyimir Császári Egyetem szembetegségek tanszékének vezetője ; V. O. Mandelstam és L. I. Mandelstam írók dédunokahúga . Unokatestvérének, A.S. Kannegisernek a fia Leonid Kannegiser költő volt . Másodunokatestvérek - L. I. Mandelstam fizikus, A. G. Gurvich biológus és L. G. Gurvich petrolkémikus (1871-1926).
Memória
- Jeruzsálem , Petah Tikva , Ashkelon , Haifa , Ramla , Tel Aviv utcáit Rachel Bluvshteinről nevezték el . A „költőnő” szót általában a nevéhez adják, hogy megkülönböztessék Rachel elődjétől (Rachel). Rehovotban van egy "Rachel" utca, ezen az utcán van egy ház, ahol a költőnő lakott.
- 2016. szeptember 20-án a Google kiadott egy firkát a költőnő 126. születésnapjára [6] .
- 2017-ben a Bank of Israel új NIS 20-jegyzetet adott ki, amelyen Rachel Bluvshtein és verseiből vett idézetek szerepeltek [7] .
Jegyzetek
- ↑ י"ט בתשרי תרנ"א // kopjafa
- ↑ Rachel // Babelio (fr.) - 2007.
- ↑ Rachel Bluwstein // FemBio : Figyelemre méltó nők adatbankja
- ↑ Rachel // Brockhaus Encyclopedia (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
- ↑ Rachel - cikk az Electronic Jewish Encyclopedia -ból
- ↑ Rachel Bluvshtein születésének 126. évfordulója . www.google.com . Letöltve: 2021. augusztus 26. Az eredetiből archiválva : 2018. szeptember 20.
- ↑ Új bankjegyeket mutattak be Izrael állam vezetésének . Newsru.co.il (2017. november 22.). Letöltve: 2017. november 28. Az eredetiből archiválva : 2017. december 1..
Linkek
- Rachel - cikk az Electronic Jewish Encyclopedia -ból
- Ráhel, az első Izraelben
- Költészet
- Dr. Zoya Kopelman, Zsidó táblák és orosz láncok archiválva : 2016. március 4., a Wayback Machine (Russian Voice in the Works of the Hebrew Poet Rachel)
- Dr. Zoya Kopelman, Rachel költő
- Irina Goltsova fordítása (Jeruzsálem) [1]
- Hajnalban felébredtünk... [2]
- Ráhel orosz nyelvű versei [3]
- Rachel versei R. Thorpusman fordításában
- Rachel versei Alex Tarn fordításában
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák | ||||
| ||||