Belapatfalva

Belapatfalva  ( magyar . Bélapátfalva [ˈbeːlɒpaːtfɒlvɒ] ) város  Magyarországon ,  az  Észak-Magyarországi régióban, Heves megyében . A Belapatfalvi yarash közigazgatási központja . Egertől északra, az Eger folyó völgyében futó autópálya mentén , valamint az Eger-Putnok vasútvonalon található .

Hely

Belapatfalva az Észak-magyarországi hegység földrajzi régiójában , a Bükk - hegység északi részén , az Eger folyó felső folyásában kialakult medence peremén, az erdő határa és az erdő határa közötti sávon található. folyó völgyének ártere, 311 m tengerszint feletti magasságban, a Bel-kö hegy nyugati lábánál, melynek magassága 816 m. A folyó .

Történelem

A település egykor a Bel nemzetség birtokai között szerepelt . A nevet először a XIII. században kezdik dokumentálni Bel, Beel, Beyle alakban .

1330- ban Belapatfalvát " a kolostor előtti faluként  , amit Apat falunak neveznek" , majd 1415 -től Apatfalvaként említik .

1232 - ben II. Kilit érsek itt alapította a ciszterci szerzetesek apátságát.

1241 -ben IV. Béla király csapatai , akik a tatár-mongolok elől menekültek, harcot vívtak üldözőikkel az apátság falai mellett .

1412  - ben Zsigmond római császár , majd 1460 - ban I. Mátyás magyar király erősítette meg az apátságot eredeti jogaiban. I. Mátyás halála után azonban mind egyházi, mind világi személyek birtokolták ezt a területet.

1495 - ben itt a verebelyi apát volt a birtokos, aki az apátság jövedelmét Bakots Tamás egri érsek javára engedményezte , azóta az apátság a mai napig az Egri Főegyházmegye tulajdona .

A szerzetesek 1534 - ig éltek a kolostorban , amikor is Perényi Péter birtokba vette a püspökséget és Eger környékét protestáns hitre térítette. Aztán az aggódó szerzetesek elhagyták a kolostort. A lakosok által elhagyott, tulajdonosukat elvesztve a kolostor fokozatosan összeomlott, a templom is leromlott állapotba került. Maga Apatfalva pedig 1562 -ig a Sarvaskoy-erődhöz tartozott .

1678- ban I. Lipót római császár az egri székesegyháznak adta át a falut. 

1700 - ban a császár Telekesshi egri érsek kérésére az apátság teljes vagyonát az akkori egri pápai szeminárium fenntartására adományozta .

1700-1945 között Belapatfalva az Egri Pápai Szeminárium birtokában volt .

1910 - ben 1852 lakosából 1833 magyar volt. Ebből 1721 római katolikus, 36 protestáns, 70 zsidó.

A 20. század elején Belapatfalva a Borsod megyei Sásószentpéteri járáshoz tartozott .

Népesség

Belapatfalva lakosságának nemzeti összetétele a 2001 -es népszámlálás szerint : magyarok  - 93%, cigányok  - 7%. [5]

Látnivalók

• A belapatfalvi ciszterci apátság és kolostor  romjai
• Bel-kyo hegy
• Gilitka kápolna
• A National Sky Tour útvonala a városon halad keresztül . 

Műemlékek

Szintén a városi temetőben található a Nagy Honvédő Háború alatt Magyarországnak a fasiszta hódítóktól való felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet katonák temetője. [6] [1]

Testvérvárosok

Jegyzetek

1. ↑ Bélapátfalva települési választási eredményei  (Hungarian) . Orszagos Választási Iroda (2010.10.03.). Hozzáférés dátuma: 2011. december 22. Az eredetiből archiválva : 2016. február 16.
2. ↑ 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1., Magyar Közlöny, 2021. január 1.  (Hung.) - KSH .
3. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
4. ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.
5. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora  (Hung.)  (unavailable link) . Hozzáférés dátuma: 2016. február 12. Az eredetiből archiválva : 2010. január 18.
6. ↑ Belapátfalva . Szovjet katonasírok Magyarországon . Letöltve: 2019. április 1. Az eredetiből archiválva : 2019. április 1.. (Orosz)

Irodalom

• Gerevich T.: Magyarorszag roman kori emlekei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
• Aradi N. (Szerk.): A művészet tortenete Magyarországon. (The History of Arts in Hungary). Gondolat, Budapest
• Fülep L. (Ed.): A magyarországi művészet tortenete. (A magyar művészet története). Budapest
• Marosi E.: A román kor művészete, (Art of the Romanesque Ages). Corvina, Budapest, 1972, ISBN 963-13-2000-6
• Gerő L. : Magyar műemleki ABC. Budapest, 1984
• Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1876.
• Pogány Frigyes (1965) Muszaki, Budapest

Linkek

• Az onkormanyzat honlapja
• Belapatfalva legi felveteleken
• Tűzesetek és balesetek Bélapátfalván (unavailable link) . Hozzáférés dátuma: 2016. február 12. Az eredetiből archiválva : 2008. április 18. (határozatlan) 
• Bélapátfalva szállásai, vendégházai, látnivalók és turisztikai információk

Bibliográfiai katalógusokban	J9U : 987007535602005171 LCCN : n98017511 VIAF : 126845194 WorldCat VIAF : 126845194