Bator (falu)

Bátor  ( magyarul Bátor [ˈbaːtor] ) falu  Magyarországon  , az Észak-Magyarországi régióban ,  Heves megyében ,  Eger Jarashban .

Hely

Bator község az Ózd-Egercseki medencében, Eger város közigazgatási központjától 15 km-re, egyenes vonalban északnyugatra található .

A közúti kapcsolatok Eger felől a 24-es autópályán , az egerbaktei jobb kanyarban jönnek létre. Vagy északról a 25 - ös főútról lekanyarodva Suchában .

A legközelebbi vasútállomás Egerben található, ahonnan a Volán közlekedési társaság buszai szállítják ide az utasokat.

Az Egerbakta - Bator út jobb oldalán, a falutól délre indulva emelkedik a Batorsky-hegy égerligetekkel és tölgyesekkel. A területen számos védett növény található, valamint apró- és nagyvad. Az erdővel borított hegyoldalak bővelkednek az érintetlen természet csodálatos látványában és a nagyon kellemes levegőben.

Történelem

A falu első okleveles említése 1283 -ból ismert Batur (Batur) néven. 1295 - ben már saját területe volt, amely az Egri Főegyházmegye tulajdonában lévő Sarvashkö vár területével határos . 1295 - ben Endre püspök a Posh Marjo bizottságtól Batonterenie-ért cserébe szerezte meg Batort .

A község neve 1332-1337 között Batúr néven szerepel  a pápai oklevelekben . 1326 - tól - a Báthory család,  1372 -től pedig az egri székesegyház és a püspökség birtokában. 1486 körül az egri püspök Sarvashkoy jobbágybirtokához tartozott.

A  16. században  Alshobator és Felshobator nemesi birtok volt, majd később 1552 -ben elnéptelenedett. A  17. században  Kisbator tisztán nemesi birtok volt, Nagybator nagyrészt az egri székesegyházhoz tartozott. 1688-1701 - ben  Nagybator  ismét üres volt. A XVIII - XX. században a falu részben egyházi, részben világi tulajdon volt.

1693 - ban Fai Ferenc birtoka volt. 1741 - ben az egri székesegyház jobbágyfaluja volt.

A 19. század első felében az egri székesegyház mellett Keglevich Miklós  gróf zálogbirtoka is volt a falu , majd Okolicsány János és a Fora család birtokolta földbirtokosként.

1910 - ben 767 magyar lakosa volt a falunak, ebből 754-en a római katolikus hit hívei, valamint 10-en zsidók. A 20. század elején a falu a Heves megyei pétervasarai járáshoz  tartozott .

A kedvező földrajzi fekvésnek és a kiépített infrastruktúrának köszönhetően Bator gazdaságának jelenlegi helyzetét és potenciálját a község dinamikus fejlődése jellemzi:

•  több régi házat alaposan felújítottak;
•  a helyi lakosok, valamint a hazatelepültek sok új házat építettek itt;
•  kommunális szolgáltatások objektumai, intézmények civilizált körülmények között működnek;
•  az önkormányzat és az egyének összehangolt munkájának fejlesztése eredményeként a falu összképe javult, hangsúlyozva identitását,

ennek eredményeként folyamatosan nő az érdeklődés a még szabad ingatlanok és telkek megszerzése iránt.

Népesség

Nemzeti összetétel

Bator lakosságának országos összetétele a  2001 -es népszámlálás szerint :  magyarok  - 100%. [5]

Látnivalók

Történelmi épületek:

•  Római katolikus templom, 1775-82-ben épült késő barokk stílusban (védőszentje Szent Imre herceg ).
• Nepomuki  Szent János kápolna 1823-ban épült népi barokk stílusban és 1845-ben költözött modern helyre.
•  A templom mellett található az első világháború emlékműve , Bator elesett hőseinek neveivel.

Testvérvárosok

Jegyzetek

1. ↑ Bátor települési választás eredményei  (Hungarian) . Orszagos Választási Iroda (2010.10.03.). Hozzáférés dátuma: 2011. december 22. Az eredetiből archiválva : 2016. február 15.
2. ↑ 1 2 Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1., Magyar Közlöny, 2015. január 1.  (Hung.) - KSH , 2015.
3. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
4. ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.
5. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora  (Hung.)  (unavailable link) . Hozzáférés időpontja: 2016. február 10. Az eredetiből archiválva : 2010. január 18.

Irodalom

• Borovszky Samu : Heves vármegye

Linkek