Atomegységek rendszere

Az atomi mértékegységrendszer vagy a Hartree egységrendszer a fizika ágaiban használt  természetes mértékegységrendszerek egyike, ahol az elektron töltését és tömegét gyakran használják számításokhoz , például az atomfizikában , a nem relativisztikus kvantummechanikában és a kvantumban . elektrodinamika . Először D. Hartree javasolta 1928 -ban .

Az atomi egységrendszerben a fő mértékegységek értelemszerűen az elektron töltése , az elektron tömege és a redukált Planck-állandó ħ , amelyek számértékeit rendre egyenlőnek feltételezzük egy benne:

Az atomi mértékegységrendszer fő előnye számos alapvető egyenlet jelentős egyszerűsítése. Így például a benne lévő hidrogénatom Schrödinger-egyenlete alakja

ahol  a radiális koordináta és  az atom energiája [1] .

Az atomi mértékegységrendszer jelentős hiányosságai: a származtatott egységek értékei, amelyek nagyon távol állnak a gyakorlattól; egyes konstansok értékei nem ismertek kellő pontossággal, és finomításuk példaértékű intézkedések megváltoztatását igényelné; új fizikai jelenségek vagy törvényszerűségek felfedezése a főnek vett mértékegységek értékei közötti arányok jelentős változásához vezethet [2] .

Alapvető és származtatott atomi egységek
Mértékegység névadás Szimbólum SI érték
Súly Az elektron nyugalmi tömege 9.109 383 7015(28)⋅10 −31 kg
Hossz Bohr sugár 5,291 772 109 03(80)⋅10 −11 m
Idő Atomi időegység 2,418 884 326 5857(47)⋅10 −17 s
Díj elemi töltés 1,602 176 634⋅10 -19 C
perdület Csökkentett Planck-állandó 1,054 571 817…⋅10 −34 J s
Energia Energia Hartree 4,359 744 722 2071(85)⋅10 −18 J
Elektromos térerősség A feszültség atomi mértékegysége 5,142 206 747 63(78)⋅10 11 V /m

Jegyzetek

  1. Sena L. A. Fizikai mennyiségek mértékegységei és méreteik. — M.: Nauka , 1977. — S. 272.
  2. Sena L. A. Fizikai mennyiségek mértékegységei és méreteik. — M.: Nauka , 1977. — S. 48.

Irodalom

Lásd még