| Albert, Hans | |
|---|---|
| német Hans Albert | |
| 2005 év | |
| Születési dátum | 1921. február 8. (101 évesen) |
| Születési hely | Koln |
| Ország | |
| Akadémiai fokozat | PhD [1] |
| Irány | ateizmus |
| Díjak | Ernst Hellmut Vits-díj [d] ( 1976 ) az Athéni Egyetem tiszteletbeli doktora [d] a Grazi Egyetem tiszteletbeli doktora [d] ( 2006 ) |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Hans Albert (1921. február 8. –) német filozófus és szociológus. 1963 és 1989 között a Mannheimi Egyetem társadalomtudományi tanszékének vezetője. A kritikai racionalizmus egyik fő képviselőjének tartják . Különös figyelmet szentel a heurisztikának , a hermeneutika kritikusának .
Albert apja klasszika-filológus és protestáns tanár volt. Gyermekkorában a leendő filozófust nagyon érdekelte a történelem, különösen O. Spengler munkái és a hadtudományi munka , mivel arról álmodozott, hogy tiszt lesz. Miután 1939-ben elvégezte az egyetemet, Albert önként jelentkezett a Birodalmi Munkaszolgálatnál , és részt vett a Siegfried-vonal építésében . Ezután áthelyezték a tüzérséghez, először Bécsben volt tartalékban, majd részt vett a franciaországi és görögországi harcokban. Aztán amerikai csapatok fogságába esett.
Miután kiengedték a fogságból, Albert belép a Kölni Egyetemre . Első szociológiai előadását Leopold von Wiese -től hallotta . Saját kérésére szakosodni kezdett a politika és a közgazdaságtan, valamint a politika- és gazdaságelmélet tárgyaira, majd 1952-ben megvédte Ph.D. disszertációját. 1955-ben azonban René König , a Társadalomkutató Intézet dékánja bírálta Albert doktori disszertációját .
1963-ban Albert meghívást kapott a Business School (ma Mannheimi Egyetem) újonnan létrehozott szociológiai és tudományfilozófiai tanszékére. S bár később számos meghívást kapott más egyetemekre, 1989-es lemondásáig hű maradt Mannheimhez.
Albert tiszteletbeli doktori címet kapott a linzi (1995), az athéni (1997), a kasseli (2000), a grazi (2007) és a klagenfurti (2007) egyetemen.