Yosano, Akiko

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. szeptember 21-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .
Yosano Akiko
与謝野晶子
Születési név Ho Shoko
Születési dátum 1878. december 7.( 1878-12-07 ) [1] [2]
Születési hely Sakai ( Oszaka prefektúra , Japán
Halál dátuma 1942. május 29.( 1942-05-29 ) [3] [1] [2] (63 évesen)
A halál helye Tokió (Japán)
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása költő , esszéista
A művek nyelve japán
Bemutatkozás "Kusza haj" ( 1901 )
Wikiforrás logó A Wikiforrásnál dolgozik
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon
Wikiidézet logó Idézetek a Wikiidézetben

Akiko Yosano ( japánul: 与謝野 晶子, 1878. december 7. , Sakai , Oszaka prefektúra  – 1942. május 29. , Tokió ) japán költőnő . A "Tangled Hair" (1901), a "Kis legyező" (1904), a "Szerelem köpenye" ​​(1905), a "Táncos" (1906) gyűjtemények szerzője. Valódi név Ho Sho (鳳 志ようho : shō :

A tanka és a xingtaishi költészet teoretikusaként , irodalomkritikusként és prózaíróként is tevékenykedett. Yosano a 10. századi klasszikus Genji Monogatari -t modern japánra fordította . Lefordította Izumi Shikibu és Murasaki Shikibu klasszikus írók naplóit .

Életrajz

Yosano (Ho Shoko) 1878-ban született Sakai kereskedelmi városában . Apjának, Ho Shositinak cukrászdája volt, és beszállítója volt a császári udvarnak; a kereskedelemnél azonban sokkal jobban érdekelte a művészet és a tudomány. Shoko kiváló oktatásban részesült, szerette a klasszikus japán költészetet. Első tanka romantikus költeményeit a befolyásos költő, Yosano Tekkan (Tigris) szerkesztette Myojo (Hajnalcsillag) magazin oldalain tették közzé . Dalszövegeinek hőse lett: Akiko (aki még az igazi nevén jelent meg) és Tekkan viszonyt kezdett annak ellenére, hogy az utóbbi házas volt. Yosano első versgyűjteménye, a Tangled Hair (みだれ髪midaregami , a középkori költészetben a laza haj a szenvedélyt szimbolizálta)  1901-ben jelent meg, és azonnal felkeltette a költészet ínyenceinek figyelmét.

A költőnő elhagyja szülői házát, és Tekkanhoz megy, aki addigra már érvénytelenítette első feleségével, Takinóval kötött házasságát. Verseket ír, új könyveket ad ki (Kis legyező, Szerelemköpeny), és publikál a Myojoban és a Subaruban. A kritikusok Yosano 1901-1910 közötti verseit tartják a legjobbnak mind közül, amit írt. Valódi hírnév jár az írónak; irodalomkritikusként tevékenykedik, esszéket, cikkeket és esszéket ír, a klasszikus középkori műveket (" The Tale of Genji ", " Eiga-monogatari ") modern japánra fordítja. Tekkannal kötött házasságban Yosano Akiko boldog volt, a párnak tizenegy gyermeke született.

1935-ben Tekkan meghalt, Akiko „Fehér sirályok gyűjteménye” című versgyűjteményt szentelte az emlékének.

Yosano 1942-ben halt meg.

Megtekintések

Yosano szókimondó feminista volt, kiállt a nők jogaiért, és megalapította a Bunka Gakuin Női Intézetet . A költőnő a japán kultúra történetének egyik első képviselője volt, megértette és felelősséget vállalt a társadalomban és az életben zajló eseményekért. Egy olyan lány képe, aki nem akart beletörődni a nő másodlagos helyzetébe egy családban, aki kedvese kedvéért elhagyta az apai házat, a romantika forradalmi szellemiségével hatja át munkáját. Versei őszinteségről és hazugságról beszélnek, lerántva "a képmutatás álarcát az Utat értelmező tudósokról" [4] .

A pacifizmus szellemével átitatott szenzációs költemény, amely a demokratikus tudat növekedéséről tanúskodik a japán társadalomban, széles körű népszerűségre tett szert - „Ne add el az életedet, szeretett…” (1904) [5] . A vers a testvérnek, az orosz-japán háború résztvevőjének szól [6] . A költőnő egyik leghíresebb műve lett. Később azonban Yosano aktívan támogatta a japán beavatkozást Mandzsúriában , és arra buzdította a japán katonákat, hogy ne féljenek a nehézségektől és ne féljenek a haláltól, mivel „a csatatéren a halállal a harcosok véres teste tisztább lesz, mint a cseresznyevirág” [ 7] .

Kimura Ki japán kutató egyenes párhuzamot von a „Ne add el az életed, kedvesem!” című versét elemzi. Lev Tolsztoj „ Gondolkozz újra ! ” a japán irodalomtörténész, Hisao Homma nyomán, aki az orosz író Yosano munkásságára gyakorolt ​​hatását a „History of Japanese Literature of the Meiji Era” (1943) [8] [9] [10] alapművében jegyezte meg .

Dalszöveg

A 19-20. század fordulóját „a japán költészet ezüstkorának” nevezik. A " Meiji-restauráció " után Japán megnyílt a nyugati hatások előtt; szükség volt a hagyomány (és nem csak a költői) reformjára. Olyan komoly költők, mint Yosano Tekkan , Kitahara Hakushu , Ishikawa Takuboku egyesültek a romantikus "Hajnalcsillag Iskolában" - Akiko Yosano is hozzátartozott. A költőnő verseiben kikezdi a hagyományos erkölcsöt, kiáll a szabad szerelem, az egyén emancipációja mellett; harmonikusan ötvözi a klasszikus költészet képeit-szimbólumait ( cseresznyevirágok , hagi , biwa , szentjánosbogarak) a nyugati kölcsönzésekkel. Nemegyszer keményen kritizálták egyes versek őszinte erotikája miatt. Yosano dalszövegeinek fő témája a szerelem, a legtöbb verset Tekkannak szentelték. A középkori híres költők Izumi-shikibu , Ono no Komachi versei óriási hatással voltak munkásságára .

Oroszul a Sztrugackij testvérek által (kisebb változtatásokkal) használt „Gyávaság” költemény az „ Egy milliárd évvel a világ vége előtt ” című regényben vált híressé:

Azt mondták nekem, hogy ez az út a halál óceánjához vezet, és félúton visszafordultam. Azóta mindenki hozzám fordul görbe, süket körösvények. [tizenegy]

Bibliográfia

Orosz nyelvű publikációk

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Yosano Akiko // Encyclopædia Britannica 
  2. ↑ 1 2 Akiko Yosano // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  3. ↑ Yosano Akiko // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.
  4. ↑ A. M. Szulejmanova. Vallásos motívumok Esano Akiko romantikus költészetében  // A Keleti Intézet hírei: Tudományos folyóirat. - 2002. - No. S. – S. 136–152 . — ISSN 1813-8101 .
  5. ↑ Doron B. Cohen. Az ellenvélemény hangjai: Uchimura Kanzō és Yosano Akiko  //  Journal of the interdiszciplináris vizsgálat a monoteista vallásokról : JISMOR. - 2006-02-28. — Vol. 2 . - 74-86 . o . - doi : 10.14988/re.2017.0000015693 . Archiválva : 2021. május 20.
  6. ↑ Yosano Akiko | Japán enciklopédiája A-tól Z -ig. japantoday.ru _ Letöltve: 2021. május 20. Az eredetiből archiválva : 2021. május 20.
  7. ↑ Mescserjakov, Alekszandr Nyikolajevics . Ország Japán: japánnak lenni / Lektorok: Doctor of Philosophy, N.N. Trubnikova, Ph.D., V. V. Shchepkin. - Szentpétervár. : Linguistics, Petersburg Oriental Studies , 2020. - S. 132. - 536 p. - ISBN 978-5-91922-071-8 .
  8. ↑ Reho K. Orosz klasszikusok és japán irodalom . - M . : Szépirodalom, 1987. - 354 p.
  9. ↑ N. N. Volkov. A japán háborúellenes irodalom a XX. század első felében . dspace.spbu.ru _ SPb. Letöltve: 2022. március 29.
  10. ↑ L. N. Tolsztoj erőszakmentesség-filozófiájának felfogása Japánban . Libmonster Nemzetközi Könyvtári Hálózat . Letöltve: 2022. március 29.
  11. ↑ V. Markova fordítása . Sztrugackijék: "És félúton visszafordultam."

Irodalom

  Ugrás a Wikidata elemre  Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz