A 117-es számú nukleáris kísérlet az első föld alatti nukleáris kísérlet , amelyet a Szovjetunióban végeztek 1961-ben a szemipalatyinszki kísérleti helyszínen ( degeleni telephely ), a B-1-es állomáson. Az új típusú nukleáris töltetek földalatti körülmények közötti tesztelésének módszereinek kidolgozására, valamint a földalatti robbanások korai észlelésének módszereinek és eszközeinek vizsgálatára került sor. A robbanás energiafelszabadulása 1 kt volt.
A módszertani képzés 1958-ban kezdődött. A kísérleti helyszín sziklamasszívumába földalatti tesztek elvégzésére szolgáló adalékot helyeztek el . Hossza 380 m volt, a robbanó kamra mélysége 125 m. Az adit felszerelése után a sínek mentén speciális kocsin egy nukleáris töltetet tartalmazó konténert betápláltak a robbanó kamrába. TNT egyenértéke 1 kt volt.
A kamrán belüli robbanás esetén a nyomás elérné a több millió atmoszférát , ezért a robbanás radioaktív termékeinek kijutásának megakadályozására 3 db dugószakaszt építettek be. A hajtás első szakasza 40 m hosszan zúzottkő visszatöltésből és vasbeton falból állt. Az elzáródáson egy csövet vezettek át, hogy a neutron- és gamma-sugárzást a nukleáris reakció kialakulását rögzítő műszerek érzékelőihez juttassák .
A második szakasz 30 m hosszú volt, és vasbeton ékekből állt. A robbanókamrától kb. 200 m távolságra egy harmadik, 10 m hosszú hajtószakasz épült. Itt került elhelyezésre 3 műszerdoboz is mérőberendezéssel . Ezenkívül más mérőeszközöket is elhelyeztek az épületben.
Az epicentrumot egy vörös zászló jelölte a hegy felszínén, közvetlenül a robbanókamra felett. Kísérleti állatokat is helyeztek el az epicentrum területén.
A töltetet az automatika parancsnoki konzoljáról robbantották fel, amely 5 km-re volt az adit torkolatától. Itt helyezték el a robbanás elektromágneses és szeizmikus hullámainak rögzítésére szolgáló berendezéseket is. 1961. október 11-én egy adott időpontban rádiójelet küldtek a parancsnoki konzolból, köztük több száz különféle típusú eszközt, valamint magának a nukleáris töltetnek a felrobbantását.
Ennek eredményeként a robbanás területén a hegy felszíne 4 méterrel megemelkedett, és ott porfelhő alakult ki, amelyet sziklaomlás okozott. A föld alatti robbanás során radioaktív termékek kiszabadulását és a tűzgolyót kívülről nem észlelték.
A robbanás után a bejárati doziméterek és dolgozók megállapították, hogy a bejárat torkolatától a harmadik blokkig terjedő szakasza és a műszerdobozok nem sérültek meg. Ezen a területen radioaktív szennyeződést nem találtak.
| A Szovjetunió nukleáris kísérletei | |||
|---|---|---|---|
| A moszkvai szerződés előtt | |||
| A moszkvai szerződés után |
| ||
| Tesztoldalak | |||
| katonai gyakorlatok | |||
| kapcsolódó cikkek | |||