Degelen | |
---|---|
A Degelen-hegység elhelyezkedése a szemipalatyinszki tesztterület területén | |
Jellemzők | |
Hossz | 20 km |
Szélesség | 16 km |
Legmagasabb pont | |
Legmagasabb pont | 1084 [1] m |
Elhelyezkedés | |
49°48′28″ é. SH. 78°07′05″ hüvelyk e. | |
Ország | |
Vidék | Abay régió |
hegyi rendszer | kazah felföld |
![]() |
Degelen egy alacsony hegyvonulat az Abay régió Kurcsatov városához ( szemipalatyinszki nukleáris kísérleti helyszín ) közigazgatásilag tartozó területen [2] . A Kazah-felföld keleti részén található [3] . Több csúcs magassága meghaladja az 1000 métert. A lejtőket sztyeppei növényzet borítja. A folyóvölgyek bozótos.
1991-ig a szemipalatyinszki nukleáris kísérleti telep "D" teszthelye a Degelen-hegységben volt [4] . Összesen 1961 és 1989 között 215 atomrobbanást hajtottak végre a Degelen-hegységben, mindezt gránittömbökön áthaladó vízszintes mélyedésekben [4] [5] . A szemipalatyinszki kísérleti helyszínt hivatalosan 1991. augusztus 29-én zárták be, de a Degelen-hegységben az utolsó telepített nukleáris töltet csak 1995. május 31-én semmisült meg [5] .
Az 1990-es években a Degelen-hegységben a kutatók többször is behatoltak a föld alatti atomkísérletek után keletkezett üstökbe [6] . Leírják a több tíz méter átmérőjű üregek gömb alakú formáját, jellegzetes kőzetleomlási oszlopot és az üreg alján olvadt lencsét [6] . Évtizedekkel a tesztek után a kazán üregében megnövekedett levegő hőmérsékletet észleltek. Az utolsó emberi út a szemipalatyinszki kísérleti telepen egy nukleáris robbanás üregébe 1997. október 9-én, a 190. számú telephelyen történt, amelyben 1984. április 15-én kettős nukleáris kísérletet hajtottak végre [6] . kizárják azok nukleáris kísérleti célú újrafelhasználásának lehetőségét. Ezt a munkát az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma és a Kazah Köztársaság Energiaügyi és Ásványi Erőforrások Minisztériuma között létrejött, a nukleáris fegyverek kísérleti infrastruktúrájának felszámolásáról szóló megállapodás alapján végezték.