Erfirisey

Erfirisey
isl.  Orfirisey

Kilátás a szigetre Hallgrimskirkja felől 2003 februárjában
Jellemzők
Négyzet0,07 km²
legmagasabb pont8 m
Elhelyezkedés
64°09′35″ s. SH. 21°56′27″ ny e.
Mosóvizek _Kodla-fjord , Atlanti-óceán
Ország
VidékHyuvudborgarsvaidid
KözösségReykjavikurborg
piros pontErfirisey

Erfirisey [1] ( Isl.  Örfirisey , izlandi kiejtése:  [ˈœrfɪːrɪsˌeiː] ; más néven Örfirsey , Örfærisey , Öffursey , Örfursey , Effirsey , a déli Revydkurstwei szigeten volt, korábban a Hjordja-Revydagarsvaid , a déli Kojord - kurdkursvaid régióban , a Kojord- ) [3] [4] [5] [2] . A 20. század közepén a Reykjavik partjaival összekötő tombolót megerősítették, bővítették és beépítették, aminek következtében a sziget megszűnt [4] [2]  - megszűnt sziget lenni. .

Földrajz

A sziget a Holmasundi-szorosban volt Eingey sziget közelében . Erfirisey területe körülbelül 0,07 km² volt, és a tengerszint feletti magasság nem haladta meg a 8 métert [4] [2] .

Etimológia

A "Landið þitt Ísland" [4] izlandi többkötetes enciklopédia szerzői szerint a sziget neve az örfirisey izlandi földrajzi kifejezéshez kötődik , amely egy olyan domborzati formát jelent, amely a szárazfölddel összekapcsolt szigetből vagy egy másik szigetből áll egy tomboló segítsége [4] .

Ausgeir Magnusson etimológiai szótára [6] azt jelzi, hogy az örfiri szó jelentése "széles, lapos partszakasz, amely dagálykor feltárul", és a gyalogosan megközelíthető szigetek nevének első részeként használatos. apály. A szótár ennek a kifejezésnek több alakját is említi, ami Svavar Sigmundsson, a Helynévintézet egykori igazgatója szerint azt mutatja, hogy az izlandiak nem értették teljesen az örfiri szó jelentését , innen ered a sziget többi neve - Örfirsey ( Orosz Erfirsey , Örfærisey ( Orosz Erfairisey ), Öffursey ( Orosz Effursey ), Örfursey ( Orosz Efursey ), Effirsey ( Orosz Effirsey ) [7] .

Az egyik ilyen névből - Effirsey - származik a feröeri Effersöe vezetéknév . Az első, aki ezt a vezetéknevet vette fel, Jón Gudmundsson Effersoy izlandi volt, aki a Feröer-szigeteken kötött ki, miután Jørgen izlandi király alatt szolgált, és Effirseyként mutatkozott be [7] .

Történelem

A legrégebbi forrás, amely a szigetet említi, az 1379-ben készült Vikyurkirkja cartulary ( Oddgeirsmáldaga ) , amely szerint Erfiriseiben egyházi ingatlanok találhatók - egy földterület, amelyen évente körülbelül 100 kg gabonát takarítanak be, valamint egy part menti terület fókavadászat számára. Vikurkirkja volt a plébániatemplom Reykjavikban, és az izlandi kereszténység kezdetétől Reykjavik katedrálisának 1796-os felszenteléséig létezett [2] .

Az 1703-as Földkönyv szerint Erfiriseinek volt egy farmja négy házzal és egy kúttal, amely a sziget északi, magasabb részén volt. A könyv pontosítja, hogy a sziget lakói gabonát termesztenek és fókákat fognak, a „szárazföldre” pedig általában csónakkal jutnak el, bár magas dagály esetén gyalog is lehet sétálni a tombolón [2] .

A tanya a szigeten körülbelül 1500-tól 1861-ig létezett, amikor is itt telepedett le, és megszűnt a mezőgazdasági tevékenység. A 17. században, a dán kereskedelmi monopólium idején, a sziget északi részén, Grandaholmon jelentek meg az első kereskedelmi raktárak és istállók, amelyek egészen 1780-ig léteztek, amikor is Reykjavikba költöztették őket. 1835-ben Erfirisei Reykjavík fennhatósága alá került, majd 1906-ban a város megszerezte a szigetet és annak része lett. 1911-ben jachtok és kishajók kikötője épült a szigeten [2] .

1950-ben elkezdték építeni a szigeten az üzemanyag, üzemanyag és kenőanyag tárolására szolgáló tartályokat, és 1970-ben a városi hatóságok a föld jelentős részét Erfirisey-hez rendelték e célokra. 1986-ban megépült egy külön offshore üzemanyagterminál első része, és már nem rakodtak ki üzemanyagszállító tartályhajókat Reykjavík kikötőjében. Kezdetben az üzemanyagot víz alatti vezetékeken szállították a terminálból a tárolókba, de a második részének üzembe helyezésével a 45 000 tonna teherbírású tartályhajók is biztonságosan kiköthettek közvetlenül a partra [2] .

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ Utasítások Izland földrajzi neveinek oroszországi átadásához / Összeg. V. S. Shirokov ; Szerk. V. P. Berkov . - M. , 1971. - 39 p. - 300 példányban.
  2. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Pall Lindal. Örfirisey // Reykjavík: sögustaður við Sund: [ Izland. ]  / Einar S. Arnalds. - Reykjavík: Örn og Örlygur, 1988. - T. IV. - S. 201-205. — 246 p.
  3. ↑ Hans H. Hansen. Íslandsatlas 1:100 000  (izlandi) / Rits. og keret. Örn Sigurðsson. — 5.utg. - Reykjavík: Mál og menning, 2015. - P. 37. - 215 p. - 1000 példányban.  - ISBN ISBN 978-9979-3-3494-1 .
  4. ↑ 1 2 3 4 5 _ Örfirisey // Landið þitt Ísland : U-Ö : н 6 bindum. : bindi. 5: [ Izland. ] . — 3.utg. - Reykjavík: Örn og Örlygur, 1984. - P. 258. - 271 p. : mynd., kort. — (Saga og sérkenni þúsunda staða, bæja, kauptúna, héraða og landshluta ásamt hundruðum litmynda) . - 5000 példány.
  5. ↑ Kortasjá  (izlandi) . kortasja.lmi.is . Landmælingar Íslands. Letöltve: 2022. szeptember 3.
  6. ↑ Ásgeir Blöndal Magnússon. Örfiri // Íslensk orðsifjabók: [ Izland. ] . — 3.utg. - Reykjavík : Orðabók Háskólans, 2008. - P. 126-127. — xli, 1231 p. — ISBN 9789979654018 .
  7. ↑ 1 2 Svavar Sigmundsson. Vísindavefurinn: Hvort er rétt að segja Örfirisey eða Örfirsey?  (izlandi) . visindavefur.is . Visindavefur Háskóla Íslands. Letöltve: 2022. szeptember 4.