Chuguchak (körzet)
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. január 10-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .| megye | |
| Chuguchak | |
|---|---|
| Uig. تارباغاتاي ۋىلايىتى kínai _ Tarbagatai cél | |
| 46°44′45″ é. SH. 82°58′53″ K e. | |
| Ország | KNK |
| Tartalmazza | Hszincsiang Ujgur Autonóm Régió Ili-Kazah autonóm régiója |
| Magába foglalja | 2 városmegye, 4 vármegye, 1 autonóm megye |
| Történelem és földrajz | |
| Az alapítás dátuma | 1929 |
| Négyzet |
|
| Időzóna | UTC+8:00 |
| Népesség | |
| Népesség | |
| Digitális azonosítók | |
| Irányítószámok | 834700 |
| Automatikus kód szobák | 新G |
| Hivatalos oldal | |
| Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon | |
Chuguchak megye ( Uyg . تارباغاتاي ۋىلايىتى ) vagy Tacheng megye ( kínai gyakorlat 塔城地区, pinyin Tǎchéng Dìqū , Kaz . Tarbagataji aima megye , Xininliakh régióban ) A járási hatóságok székhelye Chuguchak (Tacheng) városi megye.
Történelem
A Qing-dinasztia idején ezeket a területeket Tarbagatai néven ismerték. Az irányításukért felelős tisztviselőt már 1764-ben kinevezték.
1890-ben G. E. Grum-Grzhimailo kutató szerint a Tarbagai járásban mintegy 100 ezer lakos élt; 75%-uk nomádok (csakharok, kara-kalmükok, torgútok és kirgizek az Abak-Kirei, Uvak és Naiman klánokból), a többiek a kerület két városának, Csugucsaknak és Dorbuldzsinnak a letelepedett lakossága. Tádzsikisztánban egyetlen letelepedett pont sincs. [2]
1916-ban ennek a tisztviselőnek az apparátusa alapján új közigazgatási egység jött létre - Tachengdao (塔城道, „Tacheng régió”, ahol a „Tacheng” szó a „Taerbakhetai chen” – „Tarbagatai város” rövidítése) ), amelynek Tacheng, Wusu megye és Shavan volt alárendeltje. 1929-ben a régiókat felszámolták, és Tachengdao Tacheng Közigazgatási Régió (塔城行政区) lett.
1944-ben Tachen közigazgatási körzet a Kelet-Turkesztáni Köztársasághoz tartozott . 1950 augusztusában a Tacheng Közigazgatási Terület Tacheng Különleges Régió (塔城专区) lett.
1954 szeptemberében megalakult az Ili-Kazah Autonóm Körzet , amelynek része lett a különleges régió.
1970-ben a Tacheng Különleges Régiót Tacheng megyévé szervezték át.
1976-ban különválasztották a kerületből Shihezi különleges közigazgatási egységévé.
1984-ben Karamayt kivonták a körzetből, és a Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület kormányának közvetlen alárendeltségébe helyezték át.
A Kínai Népköztársaság Államtanácsának 2019. november 6-i rendeletével Huyanhe City megyét elválasztották Wusu City megyétől , amely a Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület kormányának közvetlen alárendeltségébe került.
Népesség
A 2000. évi népszámlálás szerint a kerületben 892,4 ezer ember él.
| Év | népesség | |
|---|---|---|
| 2000 | 892 397 | [3] |
| 2007 | 994 776 | |
| 2010 | 1 219 369 | [egy] |
Nemzeti szereplők (2000)
| Emberek | népesség | Részvény |
|---|---|---|
| kínai | 522 829 | 58,59% |
| kazahok | 216 020 | 24,21% |
| Huizu | 66 458 | 7,45% |
| ujgurok | 36 804 | 4,12% |
| mongolok | 29 759 | 3,33% |
Közigazgatási felosztások
Chuguchak megye 2 városi megyére, 4 megyére és 1 autonóm megyére oszlik:
| # | Állapot | Név | Hieroglifák | Pinyin | Uigur | ujgur (latin) | kazah nyelv (arab írás) |
Népesség (kb. 2003) |
Terület (km²) | Népsűrűség ( /km²) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| egy | városi megye | Chuguchak (Tacheng) |
塔城市 | Tǎchéng shì | چۆچەك شەھىرى | Chochek Shehiri | شاۋەشەك قالاسى | 160 000 | 4.007 | 40 |
| 2 | városi megye | usu | 乌苏市 | Wūsū shì | ۋۇسۇ شەھىرى | Shehiri | وسۋ قالاسى | 210 000 | 14.394 | tizenöt |
| 3 | megye | Durbuljin (Emin) |
额敏县 | Émǐn xian | دۆربىلجىن ناھىيىسى | Dorbiljin Nahiyisi | ءدوربىلجىن اۋدانى | 200 000 | 9.147 | 22 |
| négy | megye | Shavan | 沙湾县 | Shawan Xian | ساۋەن ناھىيىسى | Saven Nahiyisi | ساۋان اۋدانى | 200 000 | 12.460 | 16 |
| 5 | megye | Toli | 托里县 | Tuōlǐ xian | تولى ناھىيىسى | Toli Nahiyisi | تولى اۋدانى | 90 000 | 19.992 | 5 |
| 6 | megye | Yumin | 裕民县 | Yumín Xian | چاغانتوقاي ناھىيىسى | Chaghantoqay Nahiyisi | شاعانتوعاي اۋدانى | 50 000 | 6.107 | nyolc |
| 7 | Khoboksar-Mongol autonóm megye | 和布克赛尔蒙古自治县 | Hébùkèsài'ěr Měnggǔ zìzhìxiàn | ئاپتونوم ناھىيىسى قوبۇقسار موڭغۇل | Qobuqsar Mongghul Aptonom Nahiyisi | قوبىقسارى موڭعۇل اۆتونوميالى اۋدانى | 50 000 | 28.784 | 2 | |
Fejezetek
Párttitkárok
- Li Fengzi -1991.05
- Li Guimao 1991.06-1994.07
- Wu Qilin 1994.07-2000.04
- Tang Dingbang 2000.04-2004.11
- Peng Jiarui 2004.11-2011.07
- Zhang Bo 2011.07.-2015.01
- Xue Bin 2017.03.00 óta
Kormányvezetők
- Baspay Sholakuly 1945-1952 [4]
- ?
- Arystanbek (阿尔斯坦别克) 1983.-1993.06.
- Alpysbay Rakhymuly 1993.06-1997.01 zh: 阿勒布斯拜 拉合木
- Kyzaizhan Seyilkozhauly zh: 柯赛江赛力禾加1996.12-2003.01
- Tіlepaldy Abdirashid 2003.01-2008.01 zh:铁力瓦尔迪·阿不都热西提
- Manen Zeineluly zh: 马宁 再尼勒2008.01-2012.04
- Aқanuly Sarkyt zh:沙尔合提阿汗2012.04-2016.06
- Mұқiyat Zharmұkamet zh: 木合亚提 加尔木哈买提, 2016.06.-jelenleg [5] [6]
Jegyzetek
- ↑ 1 2 A Kínai Népköztársaság hatodik népszámlálása
- ↑ ESBE / Tarbagatai járás .
- ↑ Kína ötödik népszámlálása
- ↑ Baspay baidyn auylynda – Kytai Kazakhtary | 01 Kantar 2015, 00:00
- ↑ 塔城现任地委书记、行署专员-塔城历任地委书记-塔城历届行署专员. www-hotelaah-com.translate.goog . Letöltve: 2021. szeptember 24.
- ↑ 塔城现任地委书记、行署专员 (kínai) . www.sodeog.com . Letöltve: 2021. szeptember 24.
Irodalom
- Tarbagatai kerület // Brockhaus és Efron enciklopédikus szótára : 86 kötetben (82 kötet és további 4 kötet). - Szentpétervár. , 1890-1907.
Linkek
- Tacheng megye - Információk a területről, a lakosságról és a hely közigazgatási felosztásában bekövetkezett változások történetéről 行政区划网 (kínai)
- M. A. Csertykov: Tarbagatai kirgiz
 Szótárak és enciklopédiák |
|---|
| Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület közigazgatási felosztása | ||
|---|---|---|
| városi kerületek | ||
| Városmegyék körzeti szinten | ||
| kerületek | ||
| Altartományi jelentőségű autonóm régiók | ||
| Autonóm régiók | ||