| Uralo-szibériai nyelvek | |
|---|---|
| Taxon | Egy család |
| Állapot | hipotézis |
| terület | Észak-Eurázsia |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| Uralo-szibériai nyelvek | |
| Összetett | |
| Uráli , eszkimó-aleut , csukcsi -kamcsatka , jukagir , nivk ? | |
| Nyelvcsoport kódjai | |
| ISO 639-2 | — |
| ISO 639-5 | — |
Az uráli-szibériai nyelvek egy hipotetikus nyelvcsalád , amely magában foglalja az uráli , jukagir , eszkimó-aleut , esetleg nivk és csukcsi -kamcsatka nyelveket . Michael Fortescue , a Chukotka-Kamchatka és az eszkimó-aleut szakértője javasolta 1998 -ban Language Relations across Bering Strait című könyvében . 2011-ben a Fortescue kizárta a csukcsi-kamcsatka nyelveket ebből a családból. [egy]
Az uráli és az eszkimó-aleut nyelvek szerkezeti hasonlóságait korán észrevették. 1746-ban Markus Wöldik dán teológus a grönlandot a magyarhoz hasonlította . 1818-ban Rasmus Rask úgy vélte, hogy a grönlandi rokonságban áll az uráli nyelvekkel, különösen a finnnel , és bemutatta a lexikális megfelelések listáját (Rask az uráli és az altaji nyelvet is rokonnak tartotta egymással.) 1959-ben Knut Bergsland egy cikket publikált " Az eszkimó-uráli hipotézis", amelyben más szerzőkhöz hasonlóan számos nyelvtani hasonlóságot és kis számú lexikális megfelelést mutatott be. 1962-ben Morris Swadesh kapcsolatot javasolt az eszkimó-aleut és a csukcsi-kamcsatka nyelvcsaládok között. 1998-ban Michael Fortescue részletesebb érveket mutatott be Language Relations Across the Bering Strait című könyvében. A címe Morris Swadesh 1962-es „Linguistic Relations Across the Bering Strait” című cikkére emlékeztet.
Michael Fortescue (2017) az új nyelvi bizonyítékok mellett számos genetikai tanulmányt is bemutat, amelyek alátámasztják a bevont csoportok feltételezett északkelet-ázsiai hazájával való közös eredetét .
Fortescue nem tekintette a nivkeket az urál-szibériai család részének. Frederick Kortlandt azonban a nivk nyelvet az urál-szibériai részének tekinti , valamint az indo -urált : a rokonság néhány bizonyítéka: az uráli igenév *-pa és a nivkh gerund: *-pa. A *mi, *ti névmások a nivkh névmáshoz képest: ni és či. [2]
A Fortescue először a csukcsi-kamcsatka nyelveket sorolta be a családba, de később arra a következtetésre jutott, hogy a hasonlóságok a kölcsönös hatásnak köszönhetőek.
| Arc | Proto-eszkimó-aleut | Proto-Csukotka-Kamcsatka |
|---|---|---|
| 1s | *(t)ŋa/ka | *kem |
| 1d | *kuɣ | *mək |
| 1p | *kut/vut | *mət |
| 2s | *n/t/tən/kən | *kəry |
| 2d | *ðəɣ, təɣ | *tek |
| 2p | *ði/ci | *turi |
| Proto-Csukotka-Kamcsatka | Pro-Ural |
|---|---|
| *ajtat 'hajsza' | *aja 'üldözni' |
| *ajval 'széloldal' | *saja 'menhely' |
| *ajwa 'agy' | *ojwa 'fej' |
| *ær "kifolyik" | *sarV 'aktuális' |
| *jæɣ 'láb' | *jalka 'láb, láb' |
| *ne 'menni' | *juta "menni" |
| *kəɣwa 'szárítani' | *kuiva 'száraz' (finn) |
| *tava 'press' | *tappa 'sztrájk' |
| *tæjkə "tenni" | *teke "csinálni" |
| *təlvə 'égetni' | *tule "tűz" |
| *təlæ "menni" | *tule 'gyere' |
| *wəltə 'közel egymáshoz' | *welje 'testvér' |
| Nivkh | Proto-Csukotka-Kamcsatka |
|---|---|
| *aui "száj" | *æw 'make a hole' |
| *kama "futni" | *jöttem "mozogni" |
| *juty "töltsd ki" | *csepegni |
| *poju "cigizni" | *pujæ "forró köveken főzni egy gödörben" |
| * "Maradj nyugodt" | *təmɣə 'Maradj nyugodt' |
| *uige 'nem' | *ujŋæ 'nem' |
A proto-urál-szibériai szókincs egy részét Michael Fortescue (2011) rekonstruálta [1] :152–159
| Proto-urál-szibériai | Jelentése |
|---|---|
| *aj(aɣ)- | menj tovább |
| *al(a)/*ïl(a) | az alján |
| *am(u)- | összelapátol |
| *an'a | idős női rokon |
| *aŋə | nyisd ki |
| *ap(p)a/*ïp(p)ï | dédnagyapa |
| *ak(k)ä | férfi rokon (apa) |
| *än(ə)-/*an(əɣ)- | lélegzik |
| *ciɣ(uɣ)/*cuɣ(uɣ) | homok |
| *el(ä)- | lenni |
| *el(l)ä | Nem |
| *ema | anya |
| *ilu- | mozog |
| *imə(ɣ)- | szopni (mell) |
| *java(a) | mögött |
| *jeləɣ- | éget |
| *joŋk(əɣ)- | orr |
| *jutə(ɣ)- | menj |
| *ka/*ko | miért? |
| *kað'a | hegy |
| *kanə- | elhagy |
| *kan(iɣ) | hideg tél |
| *kalə- | átgázol |
| *käl(uɣ)- | befűz |
| *käm(əɣ)- | összetett, erős |
| *kam(əɣ) | cipő |
| *keðe(ɣ) | Tavaszi |
| *kerə/*korə | Bőr |
| *ki | WHO? |
| *kiɣ(aɣ)- | átszúrni, lyukasztani |
| *koj(ra) | hím állat |
| *kuð'(ə)/*kul'(ə) | felett |
| *kule- | hangot létrehozni |
| *kumə- | folyam |
| *kunta | barát, törzs |
| *kurə(ɣ)- | kapcsolat |
| *le- | válik |
| *lepa-/*lempa- | hullám |
| *lep(p)ə | lapát |
| *lup (sa) | folyékony |
| *mal(iɣ)/*mïl(iɣ) | hullám |
| *mäkə- | felkelni |
| *mal(kə) | mell |
| * nekem | itt |
| *menə- | megy |
| *mi | miért |
| *muɣə- | barangolni |
| *na/*na | ez |
| *naj(aɣ) | lány |
| *nimə | név |
| *n'ar(u) | eltávolított bőr |
| *n'ik(a)- | dönthető |
| *n'om(əɣ)- | borogatás |
| *o(w)- | ez az |
| *oj(wa) | fej, nyak |
| *ol(u) | arcát |
| *paŋkiɣ- | Megragad |
| *pat'k(ə)- | átjárja |
| *paŋə | felső |
| *pejə(ɣ)-/*pojə(ɣ)- | készít |
| *pel(ju) | levél vagy fül |
| *pel(aɣ)- | vágott |
| *gödör(uɣ)- | megkötni |
| *polkə | dombocska |
| *pura- | menj |
| *puwə-/*puɣə- | duzzadni |
| *sac'(c')a(ɣ)- | apai nagynénje |
| *saɣə- | megy |
| *sarə- | csatorna |
| *seɣə- | étel |
| *soŋə- | bejutni |
| *sula- | olvad |
| *s'akə-/*s'äkə- | fagyasztó |
| *s'ap(p)ə- | szelet |
| *s'äŋkə- | szünet |
| *szept(u) | nyak |
| *s'kora | természet |
| *s'om(eɣ)- | aggodalom |
| *s'up(p)ə- | vágott |
| *ta | hogy |
| *tap(p)a(ɣ)- | találat |
| *teŋ(ä)- | légy |
| *toɣə- | vesz |
| *tuika | tanács |
| *tuɣlï/*tiluɣ | szél |
| *tup(əɣ)- | bevonat |
| *t'ant'ə-/*t'unt'ə- | lépés |
| *t'ono/*t'eno | vissza |
| *uɣ(ə)-/*uj(ə)- | tűzön főzzük |
| *wejə- | folyam |
| *jó(ja) | mellette lévő dolog vagy személy |
| *wen(i)- | nyújtsa ki a bőrt, amíg teljesen meg nem szárad |
| *wolə(ɣ) | kés |
Fortescue kijelenti, hogy egy uráli-szibériai ősnyelvet (vagy rokon ősnyelvek komplexumát) a mezolitikus korbeli emberek beszélhettek, akik Dél-Közép- Szibériában vadásztak és halásztak (körülbelül a Jenyiszej folyó forrásától a Bajkál-tóig ). Kr.e. 8000 és 6000 között, és hogy a származtatott családok ősnyelveit több egymást követő hullámban továbbvihették ettől a hazától egészen Kr.e. 4000-ig, aminek következtében az uráli nyelv szamojéd ága foglalta el a hazát . ezután. [egy]
A négy uráli-szibériai család egy része vagy mindegyike nagyobb nyelvcsoportokba került (lásd az alábbi linkeket). Fortescue hipotézise nem mond ellent és nem zárja ki ezeket a különféle javaslatokat. Különösen távoli rokonságot tart valószínűnek az uráli-szibériai és az altáji nyelvek (vagy az altaji nyelvek egy része) között (lásd Uralo-altáji nyelvek ). Fortescue azonban úgy véli, hogy az uráli-szibériai nyelvek a bizonyítható határokon belül vannak, míg a nosztratikus nyelvek túl távoli csoportosítást jelenthetnek ahhoz, hogy valaha is meggyőzően igazolhatóak legyenek.
Frederik Kortlandt nyelvész (2006:1) azzal érvel, hogy az indo-uráli nyelvek (az uráli és indoeurópai nyelvekből álló javasolt nyelvcsalád) maguk is az uráli-szibériai nyelv ágát képezik, és emellett a nivkh is egy uráli nyelv. - Szibériai nyelv. Ezzel az uralo-szibériai nyelvek sokkal nagyobb nyelvcsaládot alkotnának. Kortlandt (2006:3) úgy véli, hogy az uráli-szibériai és az altáji (amelyet ő a török, mongol, tunguz, koreai és japán nyelvekből áll) talán a Joseph H. Greenberg által javasolt , de az általa elutasított eurázsiai nyelvcsalád koordináló ágai. a legtöbb nyelvész.