Pylos (sisak)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2019. augusztus 15-én felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzéshez 1 szerkesztés szükséges .

A Pylos ( ógörögül πῖλος ) egy technológiailag fejlett ókori görög sisak könnyű fegyverzetű gyalogság számára.

Az első példák a Kr.e. 2. évezred végének mükénéi freskóin találhatók. e., bár akkoriban bronzmérlegből rakták össze az ilyen sisakokat. A teljesen fémből készült pilók a Kr.e. V. században jelentek meg. e., esetleg a városok állami megrendelésére állítják elő a szegény polgárok felfegyverzésére. A Kr.e. III. században. e. Pylos kiszorította Hellasból a padlássisakokat – a dicsőségért harcoló hősök és gazdag polgárok korszakát a zsoldosok korszaka váltotta fel. A nagy hadseregekhez sok páncél kellett, túlságosan célszerűtlenné vált a sisakot egyenként a fej méretéhez illeszteni, mint a korinthoszi és attikai sisakoknál.

A félkúpos, lekerekített bronzkalap ( ókori görög πῖλος - filckalap) nem igényel sok erőfeszítést a gyártás során. Thuküdidész , egy csatát ír le i.e. 425-ben. e., megjegyezte, hogy a spártai katonák a pilók elégtelen védelme miatt szenvedtek az athéniak nyilaitól (4,34), bár talán nem a sisakokra gondolt, hanem a könnyű fegyverzetű gyalogosok sapkájára, hiszen a piloszban lévő katonák kagyló nélkül ábrázolják. Dél-Olaszországban a pilókat szultánokkal díszítették, pofapárnákat akasztottak rájuk , így méltó fejdísz lett a lovasok számára. Később a pilók kúpos formáját széles körben reprodukálták a kora középkori sisakokban , mivel nehéz volt vasból bonyolultabb formát kovácsolni.

A pülók súlya 700 és 900 gramm között változik, a bronz vastagságától függően. A védőterület csökkentésével növelhető volt a fém vastagsága a pilók felső részén, a legvalószínűbb becsapódási helyen.

Lásd még