Pekingi Szerződés (1925)

Pekingi Szerződés
aláírás dátuma	1925. február 26
Szöveg a Wikiforrásban

Az 1925-ös pekingi szerződés (az 1925 -ös szovjet-japán egyezmény a kapcsolatok alapelveiről) Japán és a Szovjetunió között létrejött megállapodás a diplomáciai kapcsolatok létesítéséről, amelyet 1925 -ben írtak alá Pekingben .

Történelem

Az októberi forradalom után Japán aktívan részt vett az orosz távol-keleti nemzetközi beavatkozásban . A szovjet kormány próbálkozásai a szovjet-japán kapcsolatok normalizálására Japán ellenségeskedése miatt sikertelenek maradtak. Az Oroszország európai részében 1918-1920 - ban végrehajtott antant intervenció vereségével és Szovjet-Oroszország nemzetközi pozícióinak megerősödésével Japán továbbra is elkerülte a Szovjetunió elismerését .

Japán ilyen politikája oda vezetett, hogy 1924. február 13-án a szovjet hatóságok értesítést küldtek a vlagyivosztoki japán konzulnak , amelynek lényege az volt, hogy a japán konzul ettől a pillanattól kezdődő álláspontját már nem ismerte el. a szovjet fél hivatalosnak, ő maga pedig magánszemélynek számítana.

Az események ilyen fejleménye meglehetősen váratlannak bizonyult a japán fél számára. A japán kormányt még jobban megdöbbentette, hogy 1924-ben Nagy-Britannia és Franciaország diplomáciai kapcsolatokat létesítettek a Szovjetunióval. Emellett Kína 1924-ben diplomáciai kapcsolatokat létesített Szovjet-Oroszországgal . E tekintetben a japán fél pozitívan reagált Moszkva következő javaslatára az államközi kapcsolatok normalizálására, és 1924. május 14-én megkezdődtek a hivatalos szovjet-japán tárgyalások Pekingben . E hosszadalmas, nehéz tárgyalások eredménye a szovjet-japán kapcsolatok alapelveiről szóló egyezmény 1925. január 20-i aláírása, a hozzá csatolt 2 „A” és „B” jegyzőkönyv, a szovjet kormány nyilatkozata és 2 feljegyzés. amit a felek kicseréltek egymás között.

A szovjet-japán egyezmény kétoldalú diplomáciai és konzuli kapcsolatokat létesített. Az egyezmény értelmében Japán vállalta, hogy 1925. május 15- ig kivonja csapatait Észak-Szahalin területéről , amely közvetlenül ezután az „A” jegyzőkönyv alapján a Szovjetunió szuverenitása alá került. Ezzel a jegyzőkönyvvel a felek azt is megerősítették, hogy egyiküknek sincs olyan titkos szerződése vagy megállapodása harmadik féllel , amely veszélyeztetné a másik fél szuverenitását és biztonságát. Az egyezményhez csatolt szovjet kormány nyilatkozata hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kormánya nem osztozott a volt cári kormánnyal a politikai felelősségben az 1905 -ös portsmouthi békeszerződés megkötéséért.

Eközben az egyezményben rögzítették a felek megállapodását, miszerint Oroszország és Japán által 1917. november 7. előtt kötött valamennyi szerződést, megállapodást és egyezményt felül kell vizsgálni , kivéve a portsmouthi békeszerződést .

A felek megállapodtak abban, hogy megkezdik az 1907 -ben aláírt orosz-japán halászati ​​egyezmény felülvizsgálatát. A Szovjetunió kormánya beleegyezett abba, hogy a japán állampolgároknak, cégeknek és egyesületeknek engedményeket ad a természeti erőforrások kiaknázására a Szovjetunió egész területén. A koncessziós szerződések feltételeinek részleteit a szovjet-japán egyezményhez csatolt B. jegyzőkönyv tartalmazza.

Általánosságban elmondható, hogy az 1925-ös pekingi szerződés számos jelentős engedményt tartalmazott Japán javára, amelyeket a szovjet fél tett a diplomáciai kapcsolatok kialakítása és ezzel az orosz távol-keleti helyzet stabilizálása érdekében, mivel a Szovjet-Oroszország Japán általi elismerése nem utolsósorban arra, hogy a japán fél addig a pillanatig megszüntette (vagy kisebb mértékben bonyolította) a Szovjetunión kívüli Távol-Keleten a szovjetellenes Fehér Gárda erők aktív támogatását.

A szovjet-japán egyezmény alapján 1925. július 22-én Japán szén-, 1925. december 14-én pedig olajkoncessziós szerződéseket írtak alá.

A szovjet fél anyagai szerint a japán fél ezt követően szisztematikusan megszegte a szovjet-japán egyezményt és koncessziós szerződéseket, konfliktushelyzeteket teremtve a szovjet féllel.

A szovjet-japán semlegességi egyezmény megkötéséről 1941 tavaszán folytatott tárgyalások során a szovjet fél felvetette a japán koncessziók felszámolását Észak-Szahalinban. Japán ehhez írásban hozzájárult, de 3 évet halasztott a megvalósítás. Ezt követően a Vörös Hadsereg Németország felett aratott győzelmei késztették a japán kormányt a korábban megkötött megállapodás betartására, majd 1944. március 30-án Moszkvában Jegyzőkönyvet írtak alá a japán észak-szahalini olaj- és szénkoncessziók felszámolásáról és a a japán oldal összes koncessziós ingatlanának átruházása a szovjet oldalra.

Linkek

• A Pekingi Szerződés szövege  (angol) Archiválva : 2012. február 26. a Wayback Machine -nél