Inverz tétel

Az inverz tétel vagy egy adott tételre vonatkozó inverz állítás olyan állítás, amelyben az eredeti tétel (közvetlen állítás) feltételét a következtetés határozza meg, a következtetés pedig a feltétel. [egy]

A fordított tétel fordítottja az eredeti (direkt) tétel. Mindkét kölcsönösen inverz tétel érvényessége azt jelenti, hogy bármelyikük feltételének teljesülése szükséges és elégséges a következtetés érvényességéhez. [egy]

Minden tétel kifejezhető implikáció formájában , amelyben az előfeltevés a tétel feltétele, a következmény pedig a tétel következtetése. Ekkor a formába írt tétel inverz vele [2] .

Gyakran használják az inverz tétel általánosabb definícióját: ha direkt tételről van szó, akkor nemcsak a tételt nevezzük inverznek , hanem a tételeket is , [3] .

Ha a tétel feltétele és/vagy következtetése összetett ítélet, akkor az inverz tétel olyan megfogalmazások halmazát engedi meg, amelyek nem ekvivalensek egymással. Például, ha a tétel feltétele , és a következtetés : , akkor az inverz tételnek öt alakja van: [4]

Általánosságban elmondható, hogy a fordított tétel akkor sem igaz, ha a közvetlen tétel igaz. Így a „függőleges szögek egyenlőek” (más szóval: „ha a szögek függőlegesek, akkor egyenlőek”) tételről ismert, hogy igaz. De a vele ellentétes állítás "ha a szögek egyenlőek, akkor függőlegesek" általánosságban véve nem igaz.

Még ha fordítva is igaz, a bizonyítása sokkal nehezebb lehet, mint a közvetlen bizonyítása. Például a négy csúcstételt 1912-ben igazolták, az inverzét pedig csak 1998-ban.

Tulajdonságok

Példák

Ha egy olyan háromszögben, amelynek oldalai hossza , és az oldallal szemközti szög megfelelő, akkor .

Ennek a tételnek az inverze megjelenik Euklidész elemei című könyvében (I. könyv, 48. állítás), és a következőképpen fogalmazható meg:

Ha egy olyan háromszögben, amelynek oldalai , és , akkor az oldallal ellentétes szög megfelelő.

Lásd még

Jegyzetek

  1. 1 2 Inverz tétel // Matematikai enciklopédikus szótár / szerk. Prokhorova Yu. V. - M., Szovjet Enciklopédia , 1988. - p. 423
  2. Edelman, 1975 , p. 32.
  3. Gindikin, 1972 , p. 19.
  4. Gradstein, 1965 , p. 92.
  5. Edelman, 1975 , p. 33.

Irodalom