Új Lengyelország

Új Lengyelország
fényesít Nowaja Polsza
lengyel Nowa Lengyelország
Szakosodás politika, társadalom, történelem, kultúra, irodalom
Nyelv orosz
Főszerkesztő Ernest Vytsishkevich
Ország  Lengyelország
Kiadó A lengyel-orosz párbeszéd és egyetértés központja
Publikációtörténet 1999 óta
Az alapítás dátuma 1999
A nyomtatott változat ISSN -je 1508-5589
Weboldal www.novayapolsha.pl

Az Új Lengyelország  egy orosz nyelvű kiadvány Lengyelországról, amely a politika, a társadalom, a történelem, a kultúra és az irodalom kérdéseivel foglalkozik. 1999 szeptembere óta havi folyóiratként jelenik meg. 2019-ben megszűnt a papírkiadás megjelenése, és megnyílt egy internetes portál. 2020-ban a szerkesztők elindították az oldal ukrán verzióját. Ugyanebben az évben újraindult a papír változat kiadása (gyakoriság - évente kétszer).

Történelem

Az ismert lengyel újságíró, Jerzy Giedroyc , a párizsi lengyel emigránsok által kiadott Kultura folyóirat főszerkesztője állt a lap eredeténél . Az első számot nyitó folyóirat szerzőihez és olvasóihoz intézett beszédében Gedroits megjegyezte:

... Mind a lengyelek, mind az oroszok között vannak torz elképzelések egymásról. Magazinjának fő célja az lesz, hogy mindkét oldalról vonzza a jóakaratú embereket, hogy megváltoztassák ezt az állapotot. Ismerjék meg jobban egymást, és keressenek együtt nem csak a normalizálás, hanem az együttműködés módjait is… [1]

Az „Új Lengyelország” egy kissé polemikus gesztusként jött létre a „Lengyelország” magazin felé, amelyet a Lengyel Népköztársaságban az „Interpress” állami ügynökség adott ki 1954-től a hetvenes évek végéig. kilenc nyelven, köztük oroszul, és elérte a 350 000 példányt. Az új folyóirat nemcsak hogy nem állami propagandaszerv, hanem – elődjétől eltérően – egy kevésbé sok intelligens olvasó számára készült: a New Poland hosszú távú főszerkesztője, Jerzy Pomianowski szerint a magazin

… számít a fiatalok érdeklődésére is; nem törődik a múltbeli sérelmekkel és néhány rendezetlen helyzettel; régi sebekre és tragédiákra. Ezzel a fiatalsággal a lengyelek tiszta asztalhoz akarnak ülni. De ahhoz, hogy együtt leülhess neki, legalább valamit tudnod kell egymásról. És túl keveset tudunk. Még rosszabb, hogy tudásunk néha csúnya sztereotípiák és félretájékoztatás szüleménye. Egy dolgot azonban biztosan tudunk: csak a rossz múlt választ el bennünket. És az a helyzet, hogy soha többé nem fog megtörténni. [2]

A folyóiratot 2010. március végéig a Lengyel Nemzeti Könyvtár , 2010. április 1-től a Könyvintézet adta ki . A magazin szerkesztőbizottságában szerepelt Stefan Bratkowski , Natalia Gorbanevskaya , Jerzy Klochowski , Karol Modzelewski , Janusz Tazbir , Stanisław Chosek és mások.

2019 óta az „Új Lengyelország” hálózaton végzett munka a Lengyel-Orosz Párbeszéd és Megállapodás Központjához került , a nyomtatott magazin utolsó vezetőjét, Piotr Mitsnert helyettesítő Ernest Wyciszkiewicz lett a szerkesztő. -főnök . Az orosz és lengyel kultúra szereplői aggodalmukat és tiltakozásukat fejezték ki ezzel kapcsolatban, és a projekt tönkretételének minősítették [3] . 2019-ben megjelentek Szergej Sharov-Delaunay , Oleg Szencov , Adam Daniel Rotfeld , Dmitrij Bykov , Halina Birenbaum , Thomas Venclova , Denis Kazansky , NEXTA cikkei , Czesław Miłosz , Jacek Kaczmarski versei , Wisława Szencov, David Newborska szövege. Lengyelország Samoilov webhely , Stanisław Lem , Józef Czapski , Stanisław Jerzy Lec és mások. 2020. augusztus 31-én a szerkesztők megnyitották az oldal ukrán verzióját, ahol Miroslav Marynovych , Serhiy Zhadan , Yaroslav Polishchuk , Vitaliy Portnikov cikkei és egy Bohumyla Berdykhovskaya interjúja jelent meg .

Folyóirat sajátosságai

Az "Új Lengyelország" támogatását a lengyel kulturális, nemzeti örökség és sportminisztérium támogatja.

Az egyes számok kötetének körülbelül egyharmadát a lengyel sajtóból újranyomott szövegek foglalják el. Jelentős helyet kap a költészet: Natalia Gorbanevskaya , Asar Eppel és más neves fordítók fordításaiban a folyóirat Stanislav Baranczak , Krzysztof Kamil Bachinsky , Viktor Voroshilsky , Eva Lipska , Czesław Miłosz , Jan Twardowski és más jelentős lengyelek műveit közölte. század költői. A folyóirat oldalain a lengyel irodalmi és kulturális folyóiratokat ismertetik. A publicisztika jelentős helyet foglal el a folyóiratban. A szerzők között van egy csoport orosz professzor és író, valamint különféle irányzatú lengyel publicisták.

A legtöbb példányt Oroszországból, Ukrajnából, Fehéroroszországból értelmiségiekhez, köz- és egyetemi könyvtárakba, valamint nyugat-európai és amerikai egyetemek orosz és szlavisztika tanszékeire küldik. Korábban kisebb összeget a lengyelországi EMPIK könyvesbolt-láncban osztottak szét.

Az "Új Lengyelország" a moszkvai "MIK" kiadóval közösen számos könyvet adott ki a "New Poland" folyóirat könyvtára sorozatban.

2010-es incidens

2010 márciusában Stanislav Kunyaev kezdeményezésére a moszkvai ügyészség vizsgálatot indított a magazin szélsőséges állításai miatt [4] . A magazin főszerkesztője, Jerzy Pomianowski szerint ez "kísérlet volt Donald Tusk és Vlagyimir Putyin miniszterelnökök katyni találkozójának megtorpedózására ", amelyre "a soviniszták, rasszisták legszélsőségesebb csoportja" vállalkozik. és az orosz sztálinizmus követői" [5] .

Források

  1. ↑ Jerzy Giedroyts. Az "ÚJ LENGYELORSZÁG" olvasóinak Archív példány 2007. október 19-én a Wayback Machine -nél // New Poland, 1999. 1. szám.
  2. ↑ Jerzy Pomianowski. Over the Barriers Archiválva : 2008. december 1. a Wayback Machine -nél // New Poland, 1999. 1. szám.
  3. ↑ Redakcja "Nowej Polszy" zwolniona, Rosjanie protestują. Co dalej z cenionym pismem powstałym z inicjatywy Giedroycia?
  4. ↑ "Új Lengyelország" és a gumi szélsőségesség Archiválva : 2010. március 13. a Wayback Machine -nél // Radio France, 2010.03.8.
  5. ↑ Szélsőségességgel vádoltak egy Oroszországban kiadott lengyel magazint 2010. március 9-i archív példány a Wayback Machine - n // Grani.ru, 2010.08.03.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  A közösségi hálózatokon