Nama

Az affrikatizált kimeneteleket nehéz megkülönböztetni, ha a csattanó mássalhangzó nem magánhangzók között helyezkedik el, külföldiek számára inkább az aspirált kimenet hosszabb, de kevésbé hirtelen változatának tűnhetnek. Az affrikált kattintások kiejtése változó, például a /kǀˣ/ kiejtése [kǃʰ]-ről [ kǃx]-re változhat .

Prozódia

A Nama egy hangnyelv . A hangrendszert két kontúrhang - csökkenő és emelkedő, valamint egy regiszter - középső képviseli, amelyek magánhangzókra és nazális mássalhangzókra egyaránt vonatkozhatnak. Az átírásban a csökkenő hangot sír jelöli , az emelkedőt az akut , a középsőt általában nem.

Morfonológia

A szótagoknak általában C V vagy CVC szerkezetük van. A gyökér általában CVCV szerkezettel rendelkezik. Jellemző jellemzője a kattintások használata, általában a gyökér elején. A relációs és származékos morfémákban nem fordulnak elő .

A reduplikáció gyakori Namában, például:

• A Khoekhoen (a Nama nép önneve) a khoe (személy) plusz -n (többes szám formánsa) megkettőzése.
• gogo (nézd meg alaposan) - a go  - see [1]  ige származéka (hozzáférhetetlen link) .

Írás

A latin ábécére épülő írás 1845 óta létezik . Történelmileg a jelek halmaza és használatuk változatos volt, a csattanó hangok jelenléte az őket ábrázoló speciális jelek bevezetését kényszerítette ki. Például kezdetben a kattintások alapjait görög betűkkel jelölték , amelyeket később IPA-jelek váltottak fel (ellentétben a tiszta latint használó Bantu kattintási nyelvek helyesírásával). Jelenleg egyetlen helyesírási szabványt fogadtak el, és a modern Nama ábécé a következő formájú:

A Nama írásmód jellegzetes vonása a fonetikai jelöléstől való bizonyos eltérések. Tehát a csillaggal jelölt betűk a mellettük lévő magánhangzók hangszíneinek megkülönböztetésére szolgálnak: a p , t , k betűk emelkedő, a b , d , g betűk pedig csökkenő hangot  jelölnek: [tã́ure- táma] - dâure-dama. A kattintások rögzítésekor is van egy sajátosság: a veláris eredményt a g (vagy k ) betű hozzáadása jelzi, a glottalizált kimenetet pedig a klikk szár jelzi további betűk nélkül. Az érintett eredményt a kh hozzáadása jelzi .

Az orrhangzókat cirkumflexszel jelöljük : [ã] - â, [ũ] - û, [ĩ] - î. A pszeudohosszú (dupla) betűket egy makróval jelölik, például [aa] - ā. A zárójeles betűk csak az afrikaansból , angolból és németből származó kölcsönszavakban fordulnak elő .

Példa

A „ Miatyánk ” [1] ima szövege :

Neti ǁnei ǀgore du re: Sida Îtse ǀhomgu ǃna hâtse, sa ǀonsa as khaihe re. Sa gaosiba ab ha re, sa ǂêisa as i, ǀhomi ǃnas ta is ǁkhas khemi ǁnati ǃhubeib on ei. Netse sida tsegorobe bereba ma da. Ê sida ǀhawina ǀûba da, sida ǀhawixabena da ra ǁkadi ǀûba khemi. Ê ta ǃiâi-tsâb ǃna ǂgai-ǂgui da, ê ǂkawaba xu ore da. Gaosib tsî ǀgeib tsî ǂkeisib tsîgu a sa ǀamosib ǃna xuige. Ámen.

Morfológia

Név

A neveket személy- , szám- , nem- és esetkategóriák jellemzik . Az ügyrendszerben a közvetlen és a közvetett esetek állnak szemben. Előbbi általában jelöletlen (lásd kérdő mondat ), utóbbit -à jelző jellemzi. A személyt, a nemet és a számot egy marker fejezi ki (általában klitikusnak vagy PGN-jelölőnek (személy-nem-szám marker) nevezik). A nevek egyetlen minta szerint épülnek fel, a morfémák a következő sorrendben vannak elrendezve: gyökér  - klitikus  - eset indikátor . A főnevek harmadik személyben vannak jelölve. A következő jelzőket használjuk:

Például: kxoeb  férfi, kxoes  nő, kxoei  személy.

Ige

Az igét az idő és a forma kategóriái jellemzik , amelyeket speciális partikulák jeleznek. Igenlő formában az utóbbiak a következőképpen vannak elrendezve:

A tagadás a tama posztpozitív részecske felhasználásával épül fel . Az ige különböző formái a jelzők eltérő sorrendjét használják:

A jövő idő a kívánt hangulatot is jelöli .

Ezenkívül az igék számos utótaggal módosíthatók, amelyek további szempontokat fejeznek ki:

• passzív : -ő
• alkalmazó : -pa
• visszaküldhető : -sn
• kölcsönös : -ku

Szintaxis

A Nama alapvető szórendje a SOV (Tárgy - Közvetett objektum - Közvetlen objektum - Ige):

Felhívta a férfit.
Megerősítő mondatban a tárgyat ún. narratív részecske ke .
A kérdőszóban - az -à jelzővel és opcionálisan - a kxa kifejező kérdőpartikulával :

Elment a férfi?

A főnévi kifejezésben az elemek sorrendje a következő:

• [(személyes névmás) - (végleges) - (mutató) - (asszociatív) - (szám) - (módosító) ​​- (főnév)] - clitic

Például:

Csupa fekete ember.
A klitikus szinte bármilyen szóhoz kapcsolódhat, de mindig a főnévi kifejezés utolsójához.

Jegyzetek

1. ↑ Nyelvi lexikon . Letöltve: 2011. augusztus 16. Az eredetiből archiválva : 2011. február 18.. (határozatlan)

Irodalom

• Nyelvi enciklopédikus szótár. - M., 1990. - S. 112
• Guldemann, Tom. Személy-nem-szám jelölés Proto-Khoe-Kwaditól leszármazottaiig: viszonválasz különös tekintettel a nyelvi érintkezésre // König, Christa és Rainer Voßen (szerk.). Festschrift Bernd Heine számára. Routledge afrikai nyelvészeti sorozat. London: Routledge, hamarosan.
• Guldemann, Tom. Greenberg Khoisan „ügye”: a morfológiai bizonyítékok. // Ibriszimow, Dymitr (szerk.), Problems of linguistic-historical reconstruction in Africa. Sprache und Geschichte in Africa 19. Köln: Rüdiger Köppe, 2008. pp. 123-153.

Linkek

• Nama az Ethnologue-n
• A nama szintaxis áttekintése a "Khoisan Languages ​​Home Page" oldalon
• Nama írása az "Omniglot"-on
• Hailom az Ethnologue-ról
• Projekt a chaakhoy hailom leírása szerint
• Nama a világnyelvek regiszterében:
  • A nyelvjárások áttekintése
  • Helyesírás
  • Elterjedési térkép  (nem elérhető link)
• Hangfelvételek:
  • Példák kattintásra, üdvözletre Peter Ladefoged oldalán
  • The Tale of the Beasts King a Khoisan Languages ​​kezdőlapján : hangfelvétel, átírás és fordítás  (angol nyelven) .
• Oktatóvideók a Youtube-on

Szótárak és enciklopédiák	Nagy orosz Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4120273-9 SUDOC : 027889289