Mixat, Kálmán

Kálmán Mixat
Mikszáth Kálmán
Születési dátum 1847. január 16.( 1847-01-16 ) [1] [2] [3] […]
Születési hely
Halál dátuma 1910. május 28.( 1910-05-28 ) [1] [2] [3] […] (63 éves)
A halál helye
Állampolgárság (állampolgárság)
Foglalkozása regényíró
Több éves kreativitás 1870-1910
A művek nyelve Magyar
Díjak Petőfi Sándor-díj, Kišfaludi Társaság díja
Wikiforrás logó A Wikiforrásnál dolgozik
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon
Wikiidézet logó Idézetek a Wikiidézetben

Miksát Kálmán ( Hung. Mikszáth Kálmán , 1847. január 16. - 1910. május 28. ) - a XIX - XX. század egyik leghíresebb magyar írója , prózaíró, regények, valamint számos elbeszélés és esszé szerzője.

Életrajz

Miksát Kálmán 1847. január 16-án született az osztrák birodalom Nógrád megye Sklabina (Sklabonya) városában (ma Velky Krtish régió , Banskobystritsky régió , Szlovákia ) egy kisbirtokos nemes családjában. Alapfokú tanulmányait Rimavska Sobota város gimnáziumában szerezte . 1864-ben családjával Selmecbányára költözött, 1866-ban a budapesti egyetem jogi karára lépett . 1871 elején Mixat Kálmán visszatért hazájába, és Balashshagyarmat városában kezdett ügyvédi tevékenységet folytatni . Ugyanakkor megteszi első próbálkozásait irodalmi téren. Első, a budapesti sajtóban megjelent történetei nem jártak sikerrel, bár egyik művét az Igazság Hangja című újság díjban részesítette. 1873 januárjában Mixat Kálmán otthagyta a közszolgálatot és a tartományi folyóirathoz ment, majd egy ideig Budapesten élt , egy populista folyóirat szerkesztőjeként. Anyagi nehézségek miatt 1878-ban Miksát Kálmán Szegedre költözött , ahol szorosan együttműködött a Szeged Napló című helyi lappal. Ebben az időben Mixat Kálmán íróként fejlődött, kezdett kialakulni az író könnyen felismerhető stílusa. Alapvetően számos esszé, történet került elő tolla alól, amelyek cselekménye humoros helyzetek, anekdoták , epizódok kisnemesek, hivatalnokok, ügyvédek életéből. Az író képességei nem maradtak el, majd megjelentek a publikációk, állásajánlatok, köztük a fővárosiak is.

Kálmán Mixat 1881-ben kapott széles körű elismerést és hírnevet, miután megjelent két novellagyűjtemény "A szlovák testvérek" és a "Kind Fingers". A novellák elsősorban a szlovák parasztok életét írták le. Miksát Kálmán Budapesten telepedett le.

Ettől a pillanattól kezdve Miksát Kálmán elismert magyar író lett, 1881-ben Petőfi Sándor -díjat , 1882. február 8-án a Kisfaludy Társaság díját, 1889. május 3-án pedig a Magyar Tudományos Akadémia tagja lett . Regényeit lefordították, nagy kiadásban adták ki és a világ számos nyelvére lefordították. Theodore Roosevelt annyira lenyűgözte Szent Péter esernyője, hogy 1910-es európai útja során meglátogatta Mixat Kálmánt, és tiszteletét tette.

Bár Mixat Kálmán nem írt színdarabokat, készségesen segített a drámaíróknak saját műveik színpadra állításában. Tehát még az író életében Németországban színre került a Selishchenskie Beauties című operett , majd Miksat művei alapján az Eladó birtok, Bestertse ostroma, Ifj. Nosti története és Maria Tot című darabok Shipshiritsát rendeztek. A "Szent Péter esernyője" című regényt forgatták, a "Fekete város" című regényből pedig tévésorozatot készítettek.

Élete végéig kreatív munkát végzett. Emellett Mixat Kálmán politikai tevékenységet is folytatott: 1879-től az erdélyi illefalvi járás helyettese, 1892-től haláláig a fogarasi járás helyettese. 1887-ben a Magyar Liberális Párt tagjaként beválasztották a Magyar Országgyűlésbe .

1873. június 13-tól feleségül vette Mauks Ilonát. Házasságából három fia született: László, János és Albert.

1910. május 28-án hunyt el Budapesten, néhány nappal irodalmi tevékenysége 40. évfordulója megünneplése után.

Kreativitás

Mixat Kálmán munkásságát könnyen felismerhető jópofa humor, gyakran szomorú vagy ironikus, változatos és színes karakterek alapos tanulmányozása (néha néhány pontos vonallal), élénk cselekmény, másodlagos és retrospektív történetszálakkal jellemzi. Ami a cselekményt illeti, Mixat munkásságát gyakran bizonyos mértékig a detektívtörténet jellemzi, ami nagyon érdekes, hiszen ez rendkívül ritka az akkori irodalomban.

Az író munkásságának legszembetűnőbb jellemzője a műveihez való, sokszor szándékosan kifejezett távolságtartó magatartása. Mixat Kalman távol áll attól, hogy moralizáljon, valamiféle nyomást gyakoroljon az olvasóra, ráerőltesse a véleményét, egy leírásra vagy a legrövidebb megjegyzésekre korlátozza magát a maga vagy a szereplők nevében. Kalmat Mixat ugyanakkor egyáltalán nem áll távol az akkori társadalom problémáitól: jól mutatja a szegényparasztság problémáit, a magyar hazafiak küzdelmét (amivel bizonyos mértékig szimpatizált, lévén maga hazafi), valamint a tisztviselők és a nemesség korlátai. De Mixat nem ragaszt fel semmilyen címkét: a paraszt műveiben egyértelműen negatív ember lehet, a nemes pedig nagyon vonzó karakter.

Érdekes az író tájképének leírása is. Mixat Kálmán ritkán írja le a fenséges elemeket, ellenkezőleg, a természet leírására korlátozódik, amely folyamatosan együtt él az emberrel, és az író ezt jól teszi. A mindennapi valóságban szépséget találva, Mixat tájképeivel gyakran kiváltja a szereplők érzéseit és élményeit.

Miksát Kálmán markáns romantikus, regényeiben mindig van helye a szerelemnek. A Mixat fő női szereplői nagyjából azonos típusúak (ez nyilván annak a következménye, hogy az író felesége gyakran a szereplők prototípusaként szolgált), és tiszta, makulátlan fiatal lányokat képviselnek.

Azonban az ilyen romantika ellenére a Mixat messze van a képmutatástól. A romantika műveiben a realizmus mellett áll. Általánosságban elmondható, hogy Kalman Mixat sikeresen ötvözi a szomorút és a vicceset, a valóságot és a fantáziát, a reflexiókat és a leírásokat. Mixat Kálmán művei az író mély evilági bölcsességének érzetét hagyják maguk után, amit gyakran hangsúlyosan egyszerű, írástudatlan nyelvezeten keresztül, vagy éppen ellenkezőleg, a művek hőseinek hangsúlyosan pompázó, latin kifejezésekkel tarkított nyelvén keresztül közvetítenek.

Mixat Kálmán mestere a metaforáknak és a találó hasonlatoknak, amelyeket ismét hőseinek szájába ad. Főleg a magyar és a szlovák nyelv finom árnyalatait ismerő írónak sikerül meglepően eleven, a leírt karakterekre jellemző párbeszédeket.

Mixat Kálmánról nem lehet komoly filozófiai és morális problémákat felvető íróként beszélni, ugyanakkor nem köthető a szépirodalmi írókhoz. Az orosz írók közül N. V. Gogol és A. P. Csehov volt a legnagyobb hatással Mixat Kálmánra , sőt bizonyos mértékig stílusbeli hasonlóság is van: N. V. Gogollal Mixat Kálmán művei nyelvi rokonságban, élénk nemzeti színben, természetleírások, A. P. Csehovval - szatíra, a karakterek olykor maró és finom vonásai.

Válogatott művek

* "A szlovák testvérek" (1881, novellagyűjtemény) * "Good Fingers" (1882, novellagyűjtemény ) * "Lokhinsky fű" (1885, történet) * "Két szegény diák" (1886, történet ) * "The Talking Caftan" (1889, történet) * Szent Péter esernyője (1895, regény) * "Bestertse ostroma" (1896, regény ) * "Cavaliers" (1897, történet) * "A furcsa házasság" (1900, regény) * "Selishchensky szépségek" (1901, történet) * "Krúdi Kálmán trükkjei" (1906, történet) * "Kozhibrovsky alkut köt" (1904, történet) * "De mégis Kislich tehetség" (1906, történet) * „Ki fog megelőzni kit” (1906, történet) * "Nosti Jr. és Mary Toth története" (1908, regény) * Fekete város (1910, regény)

Fordítások

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Mikszáth Kálmán // filmportal.de - 2005.
  2. ↑ 1 2 Mikszáth Kálmán // Brockhaus Encyclopedia  (német) / Hrsg.: Bibliographisches Institut & FA Brockhaus , Wissen Media Verlag
  3. ↑ 1 2 Coloman Mikszath // Internet Speculative Fiction Database  (angol) - 1995.
  4. ↑ Mixat Kalman // Nagy Szovjet Enciklopédia : [30 kötetben] / szerk. A. M. Prohorov – 3. kiadás. - M .: Szovjet Enciklopédia , 1969.

Linkek

  Ugrás a Wikidata elemre  Tematikus oldalak
Szótárak és enciklopédiák
Genealógia és nekropolisz