A Mandombe egy afrikai szótagírás, amelyet 1978 -ban Wabeladio Payi talált ki Mbanza -Ngunguban (a Kongói Demokratikus Köztársaságban található város Bas -Kongó tartományában ). A mandombe írást általános és középiskolákban tanítják a KDK-ban, Angolában , Kongóban és más országokban. Simon Kimbangu prédikátor követői is terjesztik .
A Mandombe írást a kikongo , a lingala , a luba és a szuahéli nyelvekhez (a Kongói Demokratikus Köztársaság nemzeti nyelveihez), valamint más közép- és dél-afrikai nyelvekhez használják. Van egy Mandombe Akadémia, amely a Mandombe más afrikai nyelvekhez való adaptálását célozza.
Eddig nem érkezett javaslat a mandombe Unicode szabványba való kódolására .
A magánhangzó jelét kisimbának (pl. bisimba ) nevezik . Ha a magánhangzó egy szótag -vertex , akkor a teljes jelet használjuk; ha a magánhangzó egy diftongus részeként jelenik meg , diakritikus jelet használunk . Ezenkívül a bisimba karakterek számértékekkel rendelkeznek.
Latin ábécé | Mandombe | diakritikus jel |
---|---|---|
a | ||
e | ||
én | ||
o | ||
u/w |
A mandombában nincsenek mássalhangzókat ábrázoló jelek ; ehelyett speciális alapkaraktereket ( mvuala za mpamba , vagy yikamu ) használnak, amelyeket négy csoportra osztanak. Minden jelnek négy fajtája van (mindegyik ilyen fajtát családnak neveznek ), amelyek különböző hangokat jelölnek.
Az mvuala családok a következők:
Az 5. család jeleit (180°-os elforgatással kapjuk) a gyakorlatban nem használják.
Mássalhangzók | Család 1 | Családi 2 kör |
Család 3 Reflexió |
4. család forgása és tükröződése |
---|---|---|---|---|
1. csoport |
n a |
v a |
s a |
ta _ |
2. csoport |
b e |
d e |
fe _ |
g e |
3. csoport |
k o |
m o |
íme_ _ |
po _ |
4. csoport |
w i |
r i |
z i |
y i |
Jelenség | Mandombe | Latin ábécé |
---|---|---|
Kettőshangzó | bi e | |
mw a | ||
Szótagvégi magánhangzó/nazális orrhangzás | ke n | |
Prenazalizáció | mbu _ | |
r | p r o |
Szám | Mandombe |
---|---|
0 | |
egy | |
2 | |
3 | |
négy | |
5 | |
6 | |
7 | |
nyolc | |
9 |