Landgraf, Franz

Franz Landgraf
német  Franz Landgraf
Születési dátum 1888. július 16( 1888-07-16 )
Születési hely München , Bajor Királyság ,
Német Birodalom
Halál dátuma 1944. április 19. (55 évesen)( 1944-04-19 )
A halál helye Stuttgart ,
Gau Württemberg-Hohenzollern ,
Harmadik Birodalom
Affiliáció Német Birodalom Weimari Köztársaság Harmadik Birodalom
A hadsereg típusa páncélozott
Több éves szolgálat 1909-1944
Rang altábornagy
parancsolta 7. harckocsiezred,
4. harckocsidandár,
6. harckocsihadosztály ,
155. tartalék harckocsihadosztály
Csaták/háborúk

világháború ,
Csehszlovákia Szudéta-vidékének megszállása,

A második világháború
Díjak és díjak

Német Birodalom

Harmadik Birodalom

 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Franz Landgraf ( németül  Franz Landgraf , 1888 . július 16. München Német Birodalom  - 1944 . április 19. Stuttgart Németország ) – német altábornagy , a Wehrmacht harckocsi alakulatainak parancsnoka a második világháború alatt.

Életrajz

1909. július 7-én , miután a kadéthadtestnél Fenrich rangban végzett , az 5. bajor gyalogezredhez lépett szolgálatba. 1911. október 26-án hadnaggyá léptették elő .

1914. augusztus 1-től augusztus 20 -ig az 5. bajor gyalogezred szakaszparancsnoka . Az első világháború tagja . A háború nagy részét ebben az ezredben töltötte. 1914. augusztus 20- tól 1915. február 10- ig a II. zászlóalj adjutánsa (vezérkari főnök) az 5. bajor gyalogezrednél. 1915. július 9- én hadnaggyá léptették elő . 1915. február 10 - től március 24- ig az 5. bajor gyalogezred 10. századának parancsnoka. 1915. március 24- től május 21- ig az 5. bajor gyalogezred 7. századának parancsnoka. 1915. május 21- től 1918. december 10-ig a Német Alpesi Hadtest 1. bajor jáger ezredének ezredsegédje (vezérkari főnöke).

Nem fogadta el az 1918-as novemberi forradalmat . 1918. december 10- től 1919. január 1- ig az 5. bajor gyalogezredhez helyezték át. 1919. január 1- től március 10- ig az 5. bajor gyalogezred ezredsegédje (vezérkari főnöke). 1919. március 10 - től április 20- ig az 5. bajor gyalogezred önkéntesek 2. századának parancsnoka. Az önkéntes alakulatok sorában részt vett a Bajor Tanácsköztársaság leverésében. 1919. április 20- tól 1920. február 27 - ig a bambergi önkéntes hadtesthez helyezték át. [1] 1919. augusztus 19-én kapitánygá léptették elő . 1920. február 27 -től október 1 - ig a 46. gyalogezredben szolgált. 1920. október 1- től 1928. október 1- ig századparancsnok, a 21. gyalogezred adjutánsa.

1928. október 1- től és 1934- től a Grafenwöhr -i ( Bajorország ) Katonai Alapkiképzési Hivatal adjutánsa . 1931. február 1-jén őrnaggyá léptették elő . 1934- ben 1934. április 1 - ig a 21. gyalogezredben szolgált. 1934. április 1- től október 1-ig a 21. gyalogezred kiképző zászlóaljának parancsnoka. 1934. július 1-jén alezredessé léptették elő . 1934. október 1- től 1936. október 1- ig a 2. gyalogezred zászlóaljának parancsnoka. 1936. június 1-jén ezredesi rangra léptették elő .

1936. október 1. és 1939. október 15. között az 1. páncéloshadosztály 7. páncélosezredének parancsnoka Vaihingenben állomásozott . 1938.  október 3-10 . ezredével az 1. páncéloshadosztály tagjaként részt vett a Szudéta -vidék ( Csehszlovákia ) megszállásában. 1939. október 15- től 1941. június 6 -ig a Stuttgartban megalakult 4. harckocsidandár parancsnoka volt. A dandár részt vett a lengyelországi harcokban. 1940. szeptember 1-jén vezérőrnaggyá léptették elő .

1941. június 6. és november 23. között a 6. páncéloshadosztály parancsnoka megalakult Wuppertalban . 1941. június 22- én a 6. páncéloshadosztály az Északi Hadseregcsoport 4. páncéloscsoportjának 41. motorizált hadtestének részeként megtámadta a Szovjetuniót. Júniusban a 6. páncéloshadosztály „ Raus ” és „ Seckendorf ” harccsoportjai részt vettek a Raseiniai melletti csatában , ahol két napig hősiesen visszatartotta előrenyomulását egyetlen szovjet KV-1 . A heves harcokkal küzdő hadosztály Leningrádba ment, és részt vett ennek a városnak a blokádjában. 1941 októberében a Hadseregcsoport Központ 3. páncéloscsoportjának 56. gépesített hadtestéhez csatolták , Moszkvába szállították, és súlyos veszteségeket szenvedett a szovjet csapatok ellentámadása során 1941/42 telén. F. Landgraf hadosztályparancsnok a Moszkva melletti harcok során 1941 késő őszén súlyosan aláásta egészségét, és soha nem gyógyult ki a betegségből.

1941. november 23- tól 1942. április 15 -  ig kórházban ápolták. 1942. április 15- től május 1-ig a Szárazföldi Erők Főparancsnokságának (Wehrmacht) tartalékában .

1942. május 1 - től május 10- ig a 155. hadosztály parancsnoka. 1942. május 10- től 1943. április 5-ig a 155. gépesített hadosztály parancsnoka (a 155. hadosztály átszervezése után). 1942. szeptember 1-jén altábornaggyá léptették elő . 1943. április 5- től augusztus 1-ig a 155. páncéloshadosztály parancsnoka (a 155. gépesített hadosztály átszervezése után). 1943. augusztus 1 - től augusztus 24- ig a 155. tartalék harckocsihadosztály parancsnoka (a 155. harckocsihadosztály átszervezése után).

1943. augusztus 24 - től szeptember 6 - ig betegszabadságon. 1943. szeptember 6 - tól szeptember 30- ig a 155. tartalék harckocsihadosztály parancsnoka. 1943. október 1- től 1944. április 19- ig a Szárazföldi Erők Főparancsnokságának (Wehrmacht) tartalékában.

1944. április 19- én halt meg Stuttgartban .

Díjak

Linkek

Jegyzetek

  1. ↑ A Bajor Tanácsköztársaság fegyveres ellenfelei által Bambergben (Bajorország) szervezett Fehér Önkéntes Hadtest, hogy megsemmisítsék ( http://www.proza.ru/2008/07/25/348 2013. június 14-i archív másolat a The Waybackről Gép ).