Város | |||||
Kiskunfeledháza | |||||
---|---|---|---|---|---|
lógott. Kiskunfelegyhaza | |||||
|
|||||
46°42′18″ é SH. 19°51′00″ e. e. | |||||
Ország | |||||
Vidék | Dél-Alföld | ||||
megye | Bach-Kiskun | ||||
Fejezet | Csányi József [d] [1][2] | ||||
Történelem és földrajz | |||||
Négyzet |
|
||||
Középmagasság | 99 m | ||||
Időzóna | Közép-európai idő , UTC+1:00 és UTC+2:00 | ||||
Népesség | |||||
Népesség | |||||
Digitális azonosítók | |||||
Telefon kód | +36 76 | ||||
Irányítószám | 6100 | ||||
kiskunfelegyhaza.hu | |||||
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Kiskunfélegyháza ( magyarul: Kiskunfélegyháza ) egy város Magyarországon Bács-Kiskun megyében . A város területe 256,30 km², 30 946 lakossal. Kiskunfeledyháza a megye harmadik legnagyobb városa a főváros - Kecskemét és Bayi - után .
A város Budapesttől 130 kilométerre délre, Kecskeméttől 20 kilométerre délkeletre található . Kiskunfeledyháza jelentős közlekedési csomópont, a város közelében halad el az E-75-ös Budapest - Szeged - Belgrád autópálya , a városból helyi utak vezetnek Kecskemétre, Szentesre , Kiskunhalashra . Vasútállomás a Budapest - Szeged vonalon. Kiskunfeledyházán Szentesre és Szolnokra indulnak leágazások .
A város helyén egy római település romjait találták.
1239-ben itt jelentek meg a Polovtsyok (kumanok [4] , kunok) , akiket 1237 -ben legyőztek a batui mongolok . IV. Béla király kegyesen 40 ezer Kotyan kán [5] polovciat fogadott be állampolgárságába, és földet adott nekik letelepedésükre. Kotyánnak és népének magyar állampolgárságért cserébe a Polovcik, akik korábban a keleti kereszténységet ötvözték Tengri legfelsőbb török istenség imádatával , átvették a katolicizmust. Hivatalosan, történelmi forrásokból ismeretes, hogy Kotyánt 1239 -ben a latin szertartás szerint keresztelték meg . Kotián egyik lánya, Kúni Erzsébet eljegyezte (és később feleségül vette) IV. Béla fiát, aki később V. István (István) lett.
A magyar arisztokrácia azonban, tekintettel Kotyan kán egykori változékonyságára, nagy bizalmatlansággal kezelte a Polovcikat. Szó szerint a magyarországi mongol invázió előestéjén az összeesküvő nemesek megölték Kotyánt és fiait Pesten (valószínűleg alaptalanul gyanították, hogy Kotyán átpártolhat Batuba [ 6] ). Szeretett uralkodójuk halála után a polovcok (kumánok, kunok) többsége lemondott a katolicizmusról, és I. Koloman bolgár cárhoz ment állampolgárságba [7] . A Polovtsyok egy része (köztük kun Erzsébet) Magyarországon maradt. A megmaradt kotiániak Nagykunsag (Nagykuna), Kiskunsag (Kiskuna) és Nógrád megyéket lakták . Kis-Kumánia fővárosa Kiskunfeledháza városa volt. A Batu invázió után, 1246-ban a polovci diaszpóra egy része Bulgáriából visszatért Malaya Kumaniya-ba.
1526. szeptember 27-én a törökök felgyújtották Kiskunfeledházát.
A 17. században Kiskunfeledyháza városát ismét teljesen elpusztította a török hadsereg. A hely, ahol a város állt, elhagyatott volt, 1702-ben az osztrák Habsburgok bemutatták Kumániát - a Német Rendet . A lovagok hatalmának létrejötte a térség lakosságának számos korábbi kiváltsága megszüntetéséhez és az adók emeléséhez vezetett. Válaszul Kunshag lakói csatlakoztak II . Rákóczi Ferenc Habsburgok despotizmusa elleni felkeléséhez ( 1703-1711 ) . A felkelést lezáró 1711- es szatmári békével összhangban a Kunshag összes kiváltsága megszűnt, mivel „ellentétben áll a Magyar Királyság törvényeivel”. 1715-ben a Német Lovagrend elhagyta Kumániát (Kunsag).
Mária Terézia uralkodása alatt , aki erősen érdekelte Magyarország támogatását a Poroszországgal és Franciaországgal vívott háborúiban, a Kunshag különleges státuszát visszaállították. 1743 óta Kishkunfeledyhaza újjáépítésbe kezdett. Az 1745 -ös szabadalomnak megfelelően Yasshag és Kunshag lakosai megkapták a bíróválasztás szabadságát, saját nádorukat és a helyi önkormányzat egyéb tisztségviselőit, mentességet az állami illetékek alól, valamint az adóelosztás jogát. A szabadalom tulajdonképpen szentesítette Kunshag parasztjainak felszabadítását a jobbágyság alól , 100 évvel korábban, mint a Magyar Királyság más részein [8] .
Kunshag autonómiáját végül csak 1876 -ban szüntették meg , amikor a vármegyerendszert Kumániára is kiterjesztették: Nagykunsag a Yas-Nagykun-Szolnok vármegye része lett [9] . Kiskunshag is Pest-Pilis-Sholt-Kiskun megye része lett [10] .
1879- ben született Kiskunfeledyházon Mora Ferenc magyar regényíró, újságíró és régész .
1945-ben Kishkunshag Bach-Kiskun megye része lett .
A város történelmi épületeinek többsége a 18. század második felére nyúlik vissza. A fő látványosság a városháza épülete. Rajta kívül számos más nevezetes történelmi épület található a városban; valamint egy nagy katolikus templom. A város környékét szőlők és gyümölcsösök borítják.
Év | népesség | |
---|---|---|
2013 | 29 567 | [tizenegy] |
2014 | 29 340 | [12] |
Év | népesség | |
---|---|---|
2018 | 29 324 | [13] |
2019 | 29 306 | [3] |
![]() |
|
---|---|
Bibliográfiai katalógusokban |
Bach-Kiskun megye | |
---|---|
Közigazgatási központ | Kecskemét |
Yarashi | |
kerületek (2013 óta megszűnt) | |
Városok | |
falvak | lásd a cikket Bács-Kiskun megyei települések listája |
Történelem | Földrajz | Kormány | Gazdaság |