Kiskunfeledháza

Kiskunfélegyháza ( magyarul: Kiskunfélegyháza ) egy város Magyarországon Bács-Kiskun megyében . A város területe 256,30 km², 30 946 lakossal. Kiskunfeledyháza a megye harmadik legnagyobb városa a főváros - Kecskemét és Bayi - után .

Földrajz és közlekedés

A város Budapesttől 130 kilométerre délre, Kecskeméttől 20 kilométerre délkeletre található . Kiskunfeledyháza jelentős közlekedési csomópont, a város közelében halad el az E-75-ös Budapest - Szeged - Belgrád autópálya , a városból helyi utak vezetnek Kecskemétre, Szentesre , Kiskunhalashra . Vasútállomás a Budapest - Szeged vonalon. Kiskunfeledyházán Szentesre és Szolnokra indulnak leágazások .

Történelem

A város helyén egy római település romjait találták.

1239-ben itt jelentek meg a Polovtsyok (kumanok [4] , kunok) , akiket 1237 -ben legyőztek a batui mongolok . IV. Béla király kegyesen 40 ezer Kotyan kán [5] polovciat fogadott be állampolgárságába, és földet adott nekik letelepedésükre. Kotyánnak és népének magyar állampolgárságért cserébe a Polovcik, akik korábban a keleti kereszténységet ötvözték Tengri legfelsőbb török ​​istenség imádatával , átvették a katolicizmust. Hivatalosan, történelmi forrásokból ismeretes, hogy Kotyánt 1239 -ben a latin szertartás szerint keresztelték meg . Kotián egyik lánya, Kúni Erzsébet eljegyezte (és később feleségül vette) IV. Béla fiát, aki később V. István (István) lett.

A magyar arisztokrácia azonban, tekintettel Kotyan kán egykori változékonyságára, nagy bizalmatlansággal kezelte a Polovcikat. Szó szerint a magyarországi mongol invázió előestéjén az összeesküvő nemesek megölték Kotyánt és fiait Pesten (valószínűleg alaptalanul gyanították, hogy Kotyán átpártolhat Batuba [ 6] ). Szeretett uralkodójuk halála után a polovcok (kumánok, kunok) többsége lemondott a katolicizmusról, és I. Koloman bolgár cárhoz ment állampolgárságba [7] . A Polovtsyok egy része (köztük kun Erzsébet) Magyarországon maradt. A megmaradt kotiániak Nagykunsag (Nagykuna), Kiskunsag (Kiskuna) és Nógrád megyéket lakták . Kis-Kumánia fővárosa Kiskunfeledháza városa volt. A Batu invázió után, 1246-ban a polovci diaszpóra egy része Bulgáriából visszatért Malaya Kumaniya-ba.

1526. szeptember 27-én a törökök felgyújtották Kiskunfeledházát.

A 17. században Kiskunfeledyháza városát ismét teljesen elpusztította a török ​​hadsereg. A hely, ahol a város állt, elhagyatott volt, 1702-ben az osztrák Habsburgok bemutatták Kumániát - a Német Rendet . A lovagok hatalmának létrejötte a térség lakosságának számos korábbi kiváltsága megszüntetéséhez és az adók emeléséhez vezetett. Válaszul Kunshag lakói csatlakoztak II . Rákóczi Ferenc Habsburgok despotizmusa elleni felkeléséhez ( 1703-1711 ) . A felkelést lezáró 1711- es szatmári békével összhangban a Kunshag összes kiváltsága megszűnt, mivel „ellentétben áll a Magyar Királyság törvényeivel”. 1715-ben a Német Lovagrend elhagyta Kumániát (Kunsag).

Mária Terézia uralkodása alatt , aki erősen érdekelte Magyarország támogatását a Poroszországgal és Franciaországgal vívott háborúiban, a Kunshag különleges státuszát visszaállították. 1743 óta Kishkunfeledyhaza újjáépítésbe kezdett. Az 1745 -ös szabadalomnak megfelelően Yasshag és Kunshag lakosai megkapták a bíróválasztás szabadságát, saját nádorukat és a helyi önkormányzat egyéb tisztségviselőit, mentességet az állami illetékek alól, valamint az adóelosztás jogát. A szabadalom tulajdonképpen szentesítette Kunshag parasztjainak felszabadítását a jobbágyság alól , 100 évvel korábban, mint a Magyar Királyság más részein [8] .

Kunshag autonómiáját végül csak 1876 -ban szüntették meg , amikor a vármegyerendszert Kumániára is kiterjesztették: Nagykunsag a Yas-Nagykun-Szolnok vármegye része lett [9] . Kiskunshag is Pest-Pilis-Sholt-Kiskun megye része lett [10] .

1879- ben született Kiskunfeledyházon Mora Ferenc magyar regényíró, újságíró és régész .

1945-ben Kishkunshag Bach-Kiskun megye része lett .

Látnivalók

A város történelmi épületeinek többsége a 18. század második felére nyúlik vissza. A fő látványosság a városháza épülete. Rajta kívül számos más nevezetes történelmi épület található a városban; valamint egy nagy katolikus templom. A város környékét szőlők és gyümölcsösök borítják.

Népesség

Testvérvárosok

•  Korond [d] ,Románia
•  Braunfels , Németország
•  Kikinda , Szerbia
•  Segesvár , Románia
•  Torda , Románia
•  Ugrovec [d] ,Szlovákia
•  Feltre , Olaszország

Jegyzetek

1. ↑ Kiskunfélegyháza települesi választás eredmenyei
2. ↑ Helyi önkormányzati választások 2019 - Kiskunfélegyháza (Bács-Kiskun megye)
3. ↑ 1 2 Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2019. január 1.  (Hung.) - KSH , 2019.
4. ↑ Vasary István Az Arany Horda. - Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1986.
5. ↑ A Terter dinasztiából.
6. ↑ Ezt a gyilkosságot Vaszilij Yan "Batu" című regénye írja le - a "Khan Kotyan vége" című fejezet.
7. ↑ Később, 1280-1322-ben a terteriták uralkodtak Bulgáriában.
8. ↑ Klasszikus jobbágyság Kunshag területén a hagyományos közösségi-kláni kapcsolatok fennmaradása és a latifundia földbirtoklás hiánya miatt soha nem létezett.
9. ↑ Egyesített Yasshag , Nagykunshag és az őket elválasztó Heves vármegye földjei .
10. ↑ A két kiskunsagi enklávé ( Feledháza és Kerekedháza ) és az őket elválasztó Pest megyei földek egyesítése .
11. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1., Magyar Közlöny, 2013. január 1.  (Hung.) - KSH , 2013.
12. ↑ Magyarország közigazgatási helynevkönyve, 2014. január 1., Magyar Közlöny, 2014. január 1.  (Hung.) - KSH , 2014.
13. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1., Magyar Közlöny, 2018. január 1.  (Hung.) - KSH , 2018.

Szótárak és enciklopédiák	Brockhaus és Efron Britannica (11.) Britannica (online)
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4546482-0 J9U : 987007545642205171 LCCN : n78048042 VIAF : 153585599 World Cat VIAF : 153585599