Kahlo, Frida

Frida Kahlo de Rivera ( spanyolul:  Frida Kahlo de Rivera ), vagy Magdalena Carmen Frida Kahlo Calderón ( spanyolul:  Magdalena Carmen Frieda Kahlo Calderón [6] ; 1907. július 6., Coyoacan  - 1954. július 13., Mexikóváros ) [7] [ 8] , - mexikói művész , leginkább önarcképeiről ismert [9] [10] .

A mexikói kultúra és a prekolumbusz előtti Amerika népeinek művészete érezhető hatással volt munkásságára. Frida Kahlo művészi stílusát néha naiv művészetként vagy népművészetként jellemzik . A szürrealizmus alapítója, Andre Breton a szürrealisták közé sorolta.

Egész életében rossz egészségi állapotú volt - hat évesen gyermekbénulásban szenvedett , aminek a következményei örökre megmaradtak, tinédzserként pedig súlyos autóbalesetet szenvedett , ami után számos , egész életére kiható műtéten kellett átesnie. 1929-ben feleségül ment Diego Rivera művészhez , közös érdeklődésük mellett az hozta össze őket, hogy mindketten a Kommunista Pártot támogatták [11] .

Életrajz

Család és gyermekkor (1907-1924)

Magdalena Carmen Frida Calo y Calderon 1907. július 6-án született Coyoacánban , egy Mexikóváros szélén fekvő faluban [12] . Kahlo azt állította, hogy a család Kék Házában (La Casa Azul) született, de a hivatalos születési anyakönyvi kivonat szerint ez a szomszédos anyai nagyanyja házában történt [13] . Frida szülei Guillermo Kahlo (1871-1941) és Matilda Calderon y Gonzalez (1876-1932) fotósok voltak, születésekor 36, illetve 30 évesek voltak [14] . Apja, Guillermo, Németországból származott, 1891-ben vándorolt ​​be Mexikóba, miután egy baleset által okozott epilepszia véget vetett egyetemi tanulmányainak. Kahlo azon állítását, hogy apja zsidó , apai nagyszülei pedig zsidók a romániai Arad városból [15] , 2006-ban egy német genealógus pár cáfolta meg, akik felfedezték, hogy Frida apja evangélikus [16 ] [17] . Anyja, Matilda Oaxacában született egy indiai apától és spanyol származású feleségétől. Fridán kívül Guillermónak és Matildának még három lánya született, Matilda (kb. 1898-1951), Adriana (kb. 1902-1968) és Christina (kb. 1908-1964). Ezenkívül Fridának volt még két féltestvére Guillermo első házasságából - Maria Luisa és Margarita, de kolostorban nevelkedtek.

Ezt követően Kahlo "nagyon-nagyon szomorúnak" jellemezte gyermekkori otthonának légkörét [18] . Mindkét szülője gyakran beteg volt, és házasságukból nem volt szerelem. Frida kapcsolata édesanyjával nem volt könnyű, édesanyját "kedvesnek, aktívnak és intelligensnek, ugyanakkor megfontoltnak, kegyetlennek és fanatikusan vallásosnak" jellemezte. Guillermo Calò a fotózásból élt, vállalkozása pedig sokat szenvedett a mexikói forradalom idején , mivel korábban a megbuktatott kormány tagjai voltak az ügyfelei, és az elhúzódó polgárháború sem ösztönözte a magánmegbízások növekedését.

Hat éves korában Kahlo gyermekbénulást kapott, melynek következtében a jobb lába rövidebb és vékonyabb volt, mint a bal [19] . A betegség miatt hónapokig el kellett szigetelni társaitól, aminek következtében gúny tárgyává vált. Ez a szerencsétlenség ugyan visszavonulttá tette [18] , másrészt azonban közelebb hozta apjához, akinek szeretett lánya lett, hiszen ő is kénytelen volt együtt élni a betegség következményeivel [19]. . Frida azt mondta neki, hogy gyermekkorát "csodálatossá tette... nagyszerű példája volt számomra a munkához (a fotózáshoz és a festészethez) való áhítatos hozzáállásnak, és ami a legfontosabb, megértette minden problémámat." Irodalomra, természetre és filozófiára tanította, sportolásra biztatta, hogy felépüljön, annak ellenére, hogy a legtöbb fizikai gyakorlatot nem tartották megfelelőnek a lányok számára. Fényképezni is tanította, Frida pedig elkezdett segíteni neki a fényképek retusálásában, előhívásában és színezésében.

A gyermekbénulás miatt Kahlo később ment iskolába, mint társai [20] . Egy helyi óvodába és általános iskolába járt Coyoacánban húgával, Cristinával, és az ötödik és hatodik osztályban otthoni oktatásban részesült [21] . Míg Christina nővéreit követte, hogy egy kolostori iskolában tanuljanak, Frida az apja kérésére beiratkozott egy német iskolába [22] . Hamarosan engedetlensége miatt kizárták belőle, és egy hivatásos tanári iskolába küldték [21] . Ott tartózkodása rövid ideig tartott, mivel az egyik tanár szexuálisan bántalmazta [21] .

1922-ben Kahlot felvették az elit Állami Általános Iskolába, ahol a természettudományok tanulmányozására összpontosított azzal a céllal, hogy orvos legyen. Ez az intézmény csak nemrégiben fogadott nőket, és a 2000 diákból csak 35 lány volt. Frida jól tanult [23] , sokat olvasott, és mélyen átitatódott, és a mexikói kultúra szigorú híve lett. Emellett szenvedélyesen rajongott a politikáért és a társadalmi igazságosságért [24] . Az iskola népszerűsítette az indigenizmust , a mexikói identitás új érzését, amelyet az ország amerikai öröksége iránti büszkeség és az a vágy jellemez, hogy lerázza magáról azt a gyarmati felfogást , hogy Európa jobb Mexikónál [25] . Kahlora akkoriban különösen nagy hatással volt kilenc osztálytársa, akikkel kötetlen csoportot alapított Kachuchas néven. Ebből a csoportból sokan a mexikói szellemi elit vezető alakjaivá váltak. Lázadók voltak, akik minden konzervatívot elleneztek, csínyt játszottak, színdarabokat adtak elő, filozófiáról és orosz klasszikusokról vitatkoztak. Frida, hogy elrejtse a tényt, hogy idősebb, és hogy "a forradalom lányának" vallja magát, azt kezdte mondani, hogy 1910. július 7-én született, amikor a mexikói forradalom elkezdődött . Ezt egész életében megőrizte. Frida első szerelme Alejandro Gomez Arias, a csoportjuk vezetője volt. A szülei nem helyeselték kapcsolatukat. A politikai instabilitás és az erőszakos kitörések miatt ebben az időszakban Arias és Kahlo gyakran elváltak egymástól, és ezért szenvedélyes szerelmes leveleket váltottak egymással [26] [27] .

További életrajz

Frida ökölvívással és más sportokkal foglalkozott. 15 évesen beiratkozott a "Preparatory"-ba (National Preparatory School), Mexikó egyik legjobb iskolájába, azzal a céllal, hogy orvostudományt tanuljon [10] . Ennek az iskolának a 2000 diákja közül csak 35 nő volt. Frida azonnal hitelességet szerzett azzal, hogy nyolc másik diákkal létrehozta a „Kachuchas” zárt csoportot. Viselkedését gyakran felháborítónak nevezték.

Az előkészítőben először találkozott leendő férjével, a híres mexikói művész Diego Riverával , aki 1921-től 1923-ig az előkészítő iskolában dolgozott a "Teremtés" festményen.

Tizennyolc évesen, 1925. szeptember 17-én Frida súlyos balesetet szenvedett. A busz, amelyen ő tartózkodott, egy villamosnak ütközött. Frida súlyos sérüléseket szenvedett: hármas gerinctörést ( az ágyéki régióban), kulcscsonttörést , bordák törését, hármas medencetörést , tizenegy csonttörést a jobb lábon, összezúzódott és elmozdult a jobb lábfej , és egy elmozdult váll. Ráadásul a hasát és a méhét fémkorlátokkal szúrták át. Egy évig ágyhoz kötött, és az egészségügyi problémák egy életre megmaradtak. Ezt követően Fridán több tucat műtéten kellett átesnie, hónapokig nem hagyta el a kórházakat.

Frida a tragédia után, már 1926 novemberében kért először édesapjától ecsetet és festékeket. Fridának speciális hordágyat készítettek, amivel fekve írhatott [28] . Az ágy baldachinja alá egy nagy tükröt erősítettek, hogy lássa magát. Az első kép egy önarckép volt, amely örökre meghatározta a kreativitás fő irányát: „Azért festem magam, mert sok időt töltök egyedül, és mert én vagyok az a téma, amit a legjobban ismerek” [29] .

1928-ban csatlakozott a Mexikói Kommunista Párthoz [10] . 1929 -ben Diego Rivera feleségül vette Fridát. Ő 22 éves volt, ő 43. A házastársakat nemcsak a művészet hozta össze, hanem a közös politikai meggyőződés is - kommunista . Viharos közös életük legendává vált. Sok évvel később Frida ezt mondta: „Két baleset történt az életemben: az egyik az, amikor a busz nekiütközött egy villamosnak, a másik pedig Diego . ” Az 1930-as években Frida egy ideig az Egyesült Államokban élt , ahol férje dolgozott. Ez a kényszerű hosszú külföldi tartózkodás, egy fejlett ipari országban élesebben éreztette a nemzeti különbségeket.

Frida azóta is különösen kedveli a mexikói népi kultúrát [30] , gyűjti a régi iparművészeti alkotásokat, sőt a mindennapi életben is népviseletet visel.

1937-ben a szovjet forradalmár, Lev Trockij rövid időre Frida és Diego otthonában keresett menedéket ; viszonyt kezdtek Fridával [31] [32] . Úgy gondolják, hogy a temperamentumos mexikói iránti túl nyilvánvaló szenvedély kényszerítette elhagyni őket.

Egy 1939-es párizsi utazás , ahol Frida egy mexikói művészet tematikus kiállításának szenzációja lett (egyik képét még a Louvre is megszerezte ), tovább erősítette a hazafias érzést.

Az 1940-es években Frida festményei több nevezetes kiállításon is megjelentek. Ugyanakkor egészségügyi problémái egyre súlyosbodnak. A fizikai szenvedést csökkentő gyógyszerek és drogok megváltoztatják lelkiállapotát, amit a nagy népszerűségnek örvendő napló is élénken tükröz.

1953-ban hazájában rendezték meg első önálló kiállítását . Frida ekkor már nem tudott felkelni az ágyból, kórházi ágyon hozták a kiállítás megnyitójára [33] . Hamarosan az üszkösödés megjelenése miatt jobb lábát térd alatt amputálták [34] .

Frida Kahlo 1954. július 13-án halt meg heveny tüdőgyulladásban . Nem sokkal halála előtt hagyta az utolsó bejegyzést a naplójában: "Remélem, hogy sikeres lesz a távozás, és nem térek vissza többé . " Frida Kahlo néhány ismerőse azt sugallta, hogy túladagolás következtében halt meg, és halála nem lehetett véletlen [31] . Ennek ellenére nincs bizonyíték erre a verzióra, boncolásra nem került sor.

Frida Kahló búcsúztatására a Szépművészeti Palotában került sor . A ceremónián Diego Riverán kívül Lazaro Cardenas volt mexikói elnök és számos művész is részt vett.

Frida Kahlo Kék Háza 1955 óta múzeummá vált az ő emlékére.

Hang

2019-ben a mexikói National Record Library bejelentette, hogy gyűjteményeiben egy hangfelvételt fedeztek fel, valószínűleg Frida Kahlot. Ha igen, ez lenne az egyetlen ismert felvétel Frida hangjáról. Eddig csak azt lehetett tudni, hogy „dallamos és meleg”, Gisele Freund visszaemlékezései szerint. A hang a művész férjének, Diego Riverának szóló, 1955-ben kiadott műsorban jelenik meg, és feltehetően 1953-ban vagy 1954-ben rögzítették [35] [36] . A művész, Rina Laso , aki ismerte Frida Kahlot és Diego Riverát , azt állítja, hogy a felvételen szereplő hang nem Frida Kahlóé, mivel az ő hangja egy kicsit érzelmesebb volt [37] .

Karakter

Fájdalommal és szenvedéssel teli élete ellenére Frida Kahlo élénk és felszabadult extraverzív természetű volt, napi beszéde pedig tele volt trágár beszéddel. Fiatalkorában kisfiú lévén, későbbi éveiben sem veszítette el lelkesedését. Kahlo sokat dohányzott, sokat ivott (főleg tequilát ), nyíltan biszexuális volt , obszcén dalokat énekelt, és ugyanilyen obszcén vicceket mesélt vad parti vendégeinek .

Kreativitás

Frida Kahlo alkotásaiban nagyon erős a mexikói népművészet, Amerika prekolumbiánus civilizációinak kultúrája [10] . Munkái tele vannak szimbólumokkal és fétisekkel. Azonban az európai festészet hatása is érezhető benne - Frida szenvedélye, például Botticelli , egyértelműen megmutatkozott korai munkáiban . A kreativitásban ott van a naiv művészet stílusa [10] . Frida Kahlo festészeti stílusára nagy hatással volt férje, Diego Rivera művész [10] .

A szakemberek úgy vélik, hogy az 1940-es évek a művész virágkorának korszaka, legérdekesebb és legérettebb alkotásainak ideje.

Frida Kahlo munkásságában az önarckép műfaja érvényesül. Ezekben a művekben a művész metaforikusan tükrözte élete eseményeit („Henry Ford Kórház”, 1932, magángyűjtemény, Mexikóváros; „Önarckép Leon Trockijnak szóló dedikációval”, 1937, National Museum of Women in Art, Washington „Két Frida”, 1939, Modern Művészetek Múzeuma Mexikóvárosban ; „A marxizmus gyógyítja a betegeket”, 1954, Frida Kahlo House Museum , Mexikóváros) [10] .

Kiállítások

2003-ban Frida Kahlo munkáiból és fotóiból kiállítást rendeztek Moszkvában .

A "Roots" című festményt 2005-ben állították ki a londoni Tate Gallery-ben, és Kahlo személyes kiállítása ebben a múzeumban a galéria történetének egyik legsikeresebb kiállítása lett - mintegy 370 ezren látogatták meg.

Kiállítás Moszkvában (GVC Manege) 2019

Festmények árai

2006 elején a Sotheby's szakértői 7 millió dollárra értékelték Frida „Roots” („Raices”) önarcképét ( az eredeti árverési érték 4 millió font ). A festményt a művész 1943 -ban festette olajjal fémlemezre (Miután újraházasodott Diego Riverával). Ugyanebben az évben ezt a festményt 5,6 millió dollárért adták el, ami rekordot jelent a latin-amerikai alkotások között [39] .

Egy másik 1929 -es önarckép , amelyet 2000 -ben 4,9 millió dollárért adtak el (a kezdeti becslések szerint 3-3,8 millió) , továbbra is Kahlo festményeinek költségének rekordja .

Házmúzeum

A coyoacani ház három évvel Frida születése előtt épült egy kis földön. A külső homlokzat vastag falai, a lapos tető, egy lakószint, az elrendezés, amelyben a szobák mindig hűvösek voltak, és mind az udvarra nyíltak - szinte egy gyarmati stílusú ház mintája. Csak néhány háztömbnyire állt a város központi terétől. Kívülről a Calle Londres és Calle Allende sarkán lévő ház pontosan úgy nézett ki, mint a többi Coyoacánban, egy régi lakónegyedben Mexikóváros délnyugati külvárosában. 30 éve a ház megjelenése nem változott. De Diego és Frida olyanná tették, amilyennek ismerjük: túlnyomórészt kék színű házat elegáns, magas ablakokkal, hagyományos indiai stílusban díszítve, szenvedéllyel teli házat.

A ház bejáratát két gigantikus Júdás szobor őrzi, húsz méter magas papírmasé figuráik, mintha beszélgetésre hívnák egymást.

Odabent Frida palettái és ecsetei hevernek a munkaasztalon, mintha csak ott hagyta volna. Diego Rivera ágya mellett egy sapka, a munkaköntöse és a túlméretezett csizma. A nagy sarok hálószobában üveges vitrin található. Fölötte ez van írva: "Frida Kahlo itt született 1910. július 7-én." A felirat négy évvel a művész halála után jelent meg, amikor háza múzeummá vált. Sajnos a felirat pontatlan. Frida születési anyakönyvi kivonata szerint 1907. július 6-án született. De a jelentéktelennél jelentősebb tényeket választva úgy döntött, hogy nem 1907-ben született, hanem 1910-ben, a mexikói forradalom kezdetének évében. Mivel még gyerek volt a forradalmi évtizedben, és Mexikóváros káoszában és vértől ázott utcáin élt, úgy döntött, ezzel a forradalommal született.

Az udvar élénkkék-piros falait egy másik felirat díszíti: "Frida és Diego 1929-től 1954-ig élt ebben a házban." A házassághoz való szentimentális, idealista hozzáállást tükrözi, amely ismét eltér a valóságtól. Diego és Frida USA-ba utazása előtt, ahol 4 évet töltöttek (1934-ig), nagyon keveset laktak ebben a házban. 1934 és 1939 között két kifejezetten nekik épített házban laktak San Angel lakónegyedében. Aztán hosszú időszakok következtek, amikor Diego, aki inkább önállóan élt egy San Angel-i stúdióban, egyáltalán nem élt Fridával, nem is beszélve arról az évről, amikor mindkét River elvált, elvált és újraházasodott. Mindkét felirat a valóságot ékesítette. Magához a múzeumhoz hasonlóan Frida legendájának részét képezik.

A név kereskedelmi forgalomba hozatala

A 21. század elején a venezuelai vállalkozó, Carlos Dorado létrehozta a Frida Kahlo Corporation alapot, amelyet a nagy művész rokonai engedélyeztek Frida nevének kereskedelmi felhasználására. Néhány éven belül megjelent egy kozmetikai termékcsalád, egy tequila, sportcipő, ékszer, kerámia, fűző és fehérnemű márka, valamint egy Frida Kahlo nevű sör [40] .

A művészetben

Frida Kahlo ragyogó és rendkívüli személyisége az irodalom és a filmművészet alkotásaiban tükröződik [10] .

• 1985-ben Mexikóban forgatták a "Frida, naturaleza viva" című filmet, amelyet a művésznek szenteltek . Frida Kahlo szerepét Ophelia Medina alakította .
• 2002- ben forgatták a Frida című filmet , amelyet a művésznek szenteltek. Frida Kahlo szerepét Salma Hayek alakította .
• 2017-ben a " Trockij " című televíziós sorozatot forgatták. Frida Kahlo szerepét Victoria Poltorak alakította .
• 2005-ben forgatták a Frida a Frida hátterében című nem fikciós művészfilmet [42] .
• 1971-ben bemutatták a "Frida Kahlo" [43] rövidfilmet , 1982-ben egy dokumentumfilmet [44] , 2000-ben - a "Nagy művésznők" [45] sorozat dokumentumfilmjét , 1976-ban pedig az "Élet és halált" Frida Kahlo" [46] , 2005-ben - a "Frida Kahlo élete és ideje" című dokumentumfilm [47] .
• Az Alai Oli csoportnak van egy "Frida" című dala.
• A LaScala csoportnak van egy „Frida” című dala.
• A Vakhtangov Színház 2018 óta játssza a „Frida. Élet színesben" [48] Nika Simonova azonos című darabja alapján .
• A Pixar Coco című rajzfilmjében Frida Kahlo cameo karaktere szerepel.

Memória

1994-ben James Newton amerikai jazzfuvolaművész és zeneszerzőkiadott egy albumot Kahlo ihlette Suite for Frida Kahlo címmel az AudioQuest Musicon [49] .

2001. március 21-én Frida lett az első mexikói nő, akit egy amerikai bélyeg is feltüntetett [50] .

Frida Kahlo tiszteletére 2007. szeptember 26-án a 27792 Fridakahlo nevű aszteroidát nevezték el , amelyet 1993. február 20-án fedezett fel Eric Elst [51] . 2010. július 6-án, Frida születésének évfordulóján egy firkát adtak ki a tiszteletére [52] . 2010. augusztus 30-án a Bank of Mexico új 500 pesós bankjegyet bocsátott ki, amelyen Frida és 1949-es festménye, a Szerelem ölelése az Univerzumban, Föld, (Mexikó), Én, Diego és Mr. Xólotl , és amelynek elülső oldalán férje Diego volt ábrázolva [53] .

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 Frida Kahlo // CLARA  (angol) - 2008.
2. ↑ 1 2 Frida Kahlo // RKDartists  (holland)
3. ↑ 1 2 Frida Kahlo // Internet Speculative Fiction Database  (angol) - 1995.
4. ↑ Modern Művészetek Múzeuma online gyűjtemény 
5. ↑ 1 2 RKDartists  (holland)
6. ↑ Frida Kahlo . Smithsonian.com. Hozzáférés dátuma: 2008. február 18. Az eredetiből archiválva : 2012. október 17.  (határozatlan)  (Angol)
7. ↑ Frida - német név a "béke" szóból (Friede / Frieden); Az „e” névben 1935 óta nem szerepel
8. ↑ Herrera, Hayden. Frida Kahlo életrajza  (neopr.) . - New York: HarperCollins , 1983. - ISBN 978-0-06-008589-6 .  (Angol)
9. ↑ Frida Kahlo, Adam G.  Klein
10. ↑ 1 2 3 4 5 6 7 8 Kahlo, Frida // Nagy orosz enciklopédia. - 2008. - T. 12. - S. 545. - ISBN 978-5-85270-343-9 .
11. ↑ Lozano, Luis-Martín (2007), 236. o.  (spanyol)
12. ↑ Kahlo (y Calderón), (Magdalena Carmen) Frida . Benezit művészek szótára . Oxford University Press (2020. november 11.). doi : 10.1093/benz/9780199773787.article.B00096735 . Hozzáférés időpontja: 2022. április 15. (határozatlan)
13. ↑ Zamora, 1990 , p. tizenöt.
14. ↑ Tibol, Raquel. Frida Kahlo - Albuquerque: University of New Mexico Press, 1993. - ISBN 0585211388 .
15. ↑ Kitalálta magát: Frida Kahlo zsidó volt? . A Zsidó Krónika (2018. június 7.). Letöltve: 2022. április 15. Az eredetiből archiválva : 2022. március 19. (határozatlan)
16. ↑ Deffebach, 2015 , p. 52.
17. ↑ Ronnen . Frida Kahlo apja mégsem volt zsidó , The Jerusalem Post  (2006. április 20.). Archiválva az eredetiből 2022. április 15-én. Letöltve: 2022. április 15.
18. ↑ 12 Ankori , 2002 , p. tizennyolc.
19. ↑ 1 2 [[#CITEREF|]].
20. ↑ Zamora, 1990 , p. tizennyolc.
21. ↑ 1 2 3 Ankori, 2013 , p. 58.
22. ↑ Ankori, 2002 , p. 19.
23. ↑ Herrera, 2002 , pp. 26–40.
24. ↑ Ankori, 2013 , pp. 60–62.
25. ↑ Anderson, 2009 , p. 120.
26. ↑ Frida Kahlo életrajza | Élet, festmények, hatás a művészetre | frida-kahlo-foundation.org . www.frida-kahlo-foundation.org . Letöltve: 2022. április 15. Az eredetiből archiválva : 2022. április 7.. (határozatlan)
27. ↑ Maranzani. Hogyan változtatta meg Frida Kahlo  életét egy szörnyű buszbaleset  ? . Életrajz . Letöltve: 2022. április 15. Az eredetiből archiválva : 2022. április 22.  (határozatlan)
28. ↑ Cruz, Barbara Frida Kahlo: Egy mexikói festő portréja  (angol) . - Berkeley Heights: Enslow, 1996. -  9. o . — ISBN 0-89490-765-4 .
29. ↑ Andrea Kettenmann, Frida Kahlo. Frida Kahlo, 1907-1954: fájdalom és szenvedély, 27. oldal
30. ↑ Karl, Ruhrberg; Manfred Schneckenburger; Christian Frick; Klaus Honnef. Frida Kahlo: A 20. század művészete: festészet, szobrászat, új média, fényképezés  (angol) . - Köln: Benedikt Taschen Verlag GmbH, 2000. - P. 745. - ISBN 3-8228-5907-9 .
31. ↑ 1 2 Herrera, Hayden. Frida Kahlo életrajza  (neopr.) . - New York: HarperCollins , 1983. - ISBN 978-0-06-008589-6 .
32. ↑ Mexikó értékes forrást tartott meg az oroszországi sikerre ítélt szerelemről szóló sorozathoz - EcoGrad, 2016.12.02 . Letöltve: 2016. december 4. Az eredetiből archiválva : 2016. december 20. (határozatlan)
33. ↑ Hayden Herrera: Frida. Frida Kahlo életrajza. Übersetzt aus dem Englischen von Philippe Beaudoin. Kiadások Anne Carrière, Párizs, 1996, S. 9.
34. ↑ Herrera, Hayden (1983). Frida Kahlo életrajza. New York: Harper Collins. ISBN 978-0-06-008589-6
35. ↑ 1 2 Anuncia la Fonoteca Nacional el hallazgo de la probable voz de Frida Kahlo . Letöltve: 2019. június 13. Az eredetiből archiválva : 2019. június 13. (határozatlan)
36. ↑ Frida Kahlo hangjának felvételét először Mexikóban , a RIA Novostiban fedezték fel  (2019. június 13.). Archiválva az eredetiből 2019. június 13-án. Letöltve: 2019. június 13.
37. ↑ Monica Mateos-Vega és Reyes Martinez . La voz que difundió la Fonoteca no es de Frida: Rina Lazo , La Jornada (2019. június 14.). Archiválva az eredetiből 2019. június 17-én. Letöltve: 2019. június 15.
38. ↑ Frida Kahlo élete, művészete és mentális betegsége . Letöltve: 2020. november 24. Az eredetiből archiválva : 2020. november 8.. (határozatlan)
39. ↑ "Frida Kahlo" Roots "5,6 millió dolláros rekordot döntött a Sotheby's-nél." Archiválva : 2011. augusztus 27. a Wayback Machine -nél  (2013.05.14. óta lefelé hivatkozás [3460 nap] - előzmények ) Művészeti ismeretek hírek. 2006
40. ↑ Mexikó: Eladó a Frida Kahlo sör Archiválva : 2015. szeptember 29. a Wayback Machine -nél // BuenoLatina
41. ↑ "Frida Kahlo  az internetes filmek adatbázisában
42. ↑ Mária Kretinina. Nem játékhelyzetben . Letöltve: 2012. szeptember 24. Az eredetiből archiválva : 2012. október 17.. (határozatlan)
43. ↑ "Frida Kahlo  az internetes filmek adatbázisában
44. ↑ "Frida Kahlo  az internetes filmek adatbázisában
45. ↑ "Frida Kahlo  az internetes filmek adatbázisában
46. ↑ "Frida Kahlo  az internetes filmek adatbázisában
47. ↑ "Frida Kahlo  az internetes filmek adatbázisában
48. ↑ [ http://www.vakhtangov.ru/shows/frida_life_in_colour ФРИДÐ�. _ _ www.vakhtangov.ru Letöltve: 2019. január 29. Az eredetiből archiválva : 2019. január 29. (határozatlan)
49. ↑ Lakosztály Frida Kahlo számára . Valley Entertainment . Letöltve: 2010. július 6. Az eredetiből archiválva : 2012. október 17.. (határozatlan)
50. ↑ Bélyeg kiadási sz. 01-048 - A postaszolgálat Frida Kahlo bélyegzővel folytatja a képzőművészet ünnepét (a hivatkozás nem elérhető) . USPS. Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2004. október 27.. (határozatlan) 
51. ↑ Minor Planet Center Circulars 2007. szeptember 26. Archiválva : 2012. május 27. a Wayback Machine -nél – ebben a dokumentumban a 60731. számú körlevélre (MPC 60731)  kell keresni .
52. ↑ Frida Kahlo Google logó . Google. Letöltve: 2010. október 29. Az eredetiből archiválva : 2012. október 17.. (határozatlan)
53. ↑ Presentación del nuevo billete de quinientos pesos . Bank of Mexico . Letöltve: 2010. szeptember 11. Az eredetiből archiválva : 2012. október 17.. (határozatlan)

Irodalom

• Anderson, Corrine (2009). „Emlékezés egy nyílt sebre: Frida Kahlo és a forradalom utáni mexikói identitás” (PDF) . South Atlantic Review . 74 (4): 119-130. JSTOR  41337719 . Archiválva az eredetiből (PDF) 2019. június 17-én. Elavult használt paraméter |url-status=( súgó )
• Ankori, Gannit. Imaging Her Selves: Frida Kahlo: Az identitás és a töredezettség poétikája. - Greenwood Press , 2002. - ISBN 978-0-313-31565-7 .
• Ankori, Gannit. Frida Kahlo: Művészetének szövete // Frida Kahlo. — Tate Modern , 2005. — ISBN 1-85437-586-5 .
• Ankori, Gannit. Frida Kahlo. - Reaktion Books , 2013. - ISBN 978-1-78023-198-3 .
• Frida Kahlo naplója: intim önarckép / HN Abrams. - N.Y. , 1995.
• Teresa del Conde. Vida de Frida Kahlo. - Mexikó: Departamento Editorial, Secretaría de la Presidencia, 1976.
• Teresa del Conde. Frida Kahlo: La Pintora és el Mito. – Barcelona, ​​2002.
• Deffebach, Nancy. María Izquierdo és Frida Kahlo: Kihívó víziók a modern mexikói művészetben. - University of Texas Press, 2015. - ISBN 978-0-292-77242-7 .
• Drucker M. Frida Kahlo. - Albuquerque, 1995.
• Frida Kahlo, Diego Rivera és a mexikói modernizmus. (Macska.). – SF: San Francisco-i Modern Művészetek Múzeuma, 1996.
• Frida Kahlo. (Macska.). - L. , 2005.
• Herrera, Hayden. Frida: Frida Kahlo életrajza . - Harper Perennial , 2002. - ISBN 9780060085896 .
• Zamora, Martha. Frida Kahlo: A gyötrelem ecsete . - Chronicle Books , 1990. - ISBN 978-0-87701-746-2 .
• Leclezio J.-M. Diego és Frida - M . : CoLibri, 2006. - ISBN 5-98720-015-6 .
• Kettenmann A. Frida Kahlo: Szenvedély és fájdalom. - M. , 2006. - 96 p. - ISBN 5-9561-0191-1 .
• Prignitz-Poda H. Frida Kahlo: Élet és munka. - N.Y. , 2007.
• Herrera J. Frida Kahlo. Viva la vida! . - M. , 2004. - ISBN 5-699-05484-7 .

Linkek

• Frida Kahlo és festményeinek teljes életrajza
• Frida Kahlo életrajza és festményei
• KALO FRIDA VILÁGA
• Frida Kahlo naplója
• Frida Kahlo festményeinek reprodukciói
• Frida Kahlo élete és halála
• Frida Kahlo és Diego Rivera fotói
• Briliáns művész Frida Kahlo. A fotók archiválva 2015. április 26-án a Wayback Machine -nél

A közösségi hálózatokon	Twitter
Tematikus oldalak	diszkók Internet Movie Database Internet spekulatív szépirodalmi adatbázis RKDartists
Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy katalán nagy kínai Nagy norvég Nagy orosz a világ körül litván univerzális horvát Britannica (online) Brockhaus Figyelemre méltó névadatbázis Universalis
Genealógia és nekropolisz	Keress egy sírt gravsted.dk WikiTree
Bibliográfiai katalógusokban BIBSYS: 90131171 BNC : a10108142 BNE : XX1119271 BNF : 12515307z CiNii : DA04306476 CONOR : 6328419 GND : 11855932X GTAA : 116385 ICCU : CFIV091601 ISNI : 0000 0001 2147 7893 J9U : 987007275671805171 LCCN : n82031966 LNB : 000030097 NDL : 00469205 NKC : mzk2003175441 NLA : 36449257 NLG : 74462 NLR : 000338004 NLP : A12640207 NSK : 000330552 NTA : 069439052 NUKAT : n00025034 PTBNP : 1422608 , 80781 LIBRIS : 42gjkdnn1bsxn0c SUDOC : 027696707 VIAF : 110981647 WorldCat VIAF : 110981647 ULAN : 500030701 RNB : 7719735