Irán-tádzsik kapcsolatok

Irán-tádzsik kapcsolatok

Irán

Tádzsikisztán

Iráni-tádzsik kapcsolatok  – kapcsolatok az Iráni Iszlám Köztársaság és a Tádzsik Köztársaság között . Irán lett az első ország, amely diplomáciai képviseletet nyitott Dusanbében (1992. január 8-án), miután Tádzsikisztán elnyerte függetlenségét. Tádzsikisztán teheráni nagykövetsége 1995 júliusában nyílt meg. 2014-ben a két ország közötti kölcsönös kereskedelmi forgalom 228,3 millió dollárt tett ki [1] .

Összehasonlító jellemzők

Irán Tádzsikisztán
Népesség 81 000 000 8 991 725
Terület 1 648 000 km² 142.000 km²
Nép sűrűség 48,0 fő/km² 60,0 fő/km²
Főváros Teherán Dusanbe
Legnagyobb városok Teherán , Mashhad , Tabriz , Shiraz , Isfahan , Ahvaz , Qom , Karej Dusanbe , Khujand , Kurgan-Tube , Kulyab , Istaravshan , Tursunzade , Kanibadam , Isfara
Államforma iszlám köztársaság elnöki köztársaság
Hivatalos nyelv perzsa tadzsik
Fő vallás iszlám ( siita ) iszlám ( szunnita )
GDP (PPP) (2017) 1551 billió dollár (19 050 dollár fejenként) 17,555 milliárd USD (2247 USD fejenként)
GDP (nominális) (2017) 438,3 milliárd USD (5383 USD fejenként) 8,572 milliárd USD (1041 USD fejenként)
Valuta riál somoni

Történelem

Az Irán és Tádzsikisztán közötti kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza: a múltban mindkét ország területei gyakran egy állam részei voltak (az Akhemenida hatalmak , a Szeleukida Birodalom , az Abbászida kalifátus és mások). A Nagy Selyemút a jövőbeli Irán és Tádzsikisztán területén haladt át . A diplomáciai kapcsolatok modern története azonban 1992-ben kezdődött Tádzsikisztán függetlenségének elnyerése után . Irán érdeklődése a vele közös határral nem rendelkező közép-ázsiai ország iránt nagyrészt a perzsák és a tádzsik nyelvi közelségének köszönhető . Tádzsikisztán elnöke 1995-ben és 2012-ben Teheránban, az iráni elnök pedig 1997-ben Dusanbében [2] . Az 1990-es és 2000-es években számos megállapodás született a két ország között.

iráni-tádzsik kereskedelem

A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2013-ban 292,3 millió dollárt tett ki, ebből Tádzsikisztán Iránba irányuló exportja 115,6 millió dollár volt [1] . Irán 2013-ban Tádzsikisztán exportjának 9,9%-át , importjának 4,3%-át adta [1] . A Dusanbe által Iránnak szállított fő áruk a pamutszálak , pamutfonal , szárított gyümölcsök és alumíniumhuzal [1] . Teherán élelmiszerrel, gépekkel és berendezésekkel, valamint építőanyagokkal látja el a közép-ázsiai köztársaságot [1] .

Közös projektek

Teherán támogatásával 2011-ben megépült a Szangtudinszkaja HPP-2 , amelynek létrehozásába Irán 180 millió dollárt, Tádzsikisztán pedig 40 millió dollárt fektetett be [3] . Tádzsikisztánban az iráni magánvállalkozások számos varróműhelyt hoztak létre, és ezeket varró- és kötőgépekkel látták el [4] . Tádzsikisztánban jó néhány túlnyomórészt kis iráni vállalkozás működik az energia, az építőipar, a mezőgazdaság, a közlekedés stb.

Jegyzetek

  1. 1 2 3 4 5 Shkvarya L. V., Rusakovich V. I., Lebedeva D. V. A Tádzsik Köztársaság külgazdasági kapcsolatai az ázsiai államokkal: aktuális trendek // Gazdasági rendszerek kezelése: elektronikus tudományos folyóirat. - 2015. - 6. szám (78). - 9. o
  2. Shkvarya L. V., Rusakovich V. I., Lebedeva D. V. A Tádzsik Köztársaság külgazdasági kapcsolatai Ázsia államaival: jelenlegi trendek // Gazdasági rendszerek kezelése: elektronikus tudományos folyóirat. - 2015. - 6. szám (78). - S. 7 - 8
  3. Shkvarya L. V., Rusakovich V. I., Lebedeva D. V. A Tádzsik Köztársaság külgazdasági kapcsolatai Ázsia államaival: jelenlegi trendek // Gazdasági rendszerek kezelése: elektronikus tudományos folyóirat. - 2015. - 6. szám (78). - 10. o
  4. Shkvarya L. V., Rusakovich V. I., Lebedeva D. V. A Tádzsik Köztársaság külgazdasági kapcsolatai Ázsia államaival: jelenlegi trendek // Gazdasági rendszerek kezelése: elektronikus tudományos folyóirat. - 2015. - 6. szám (78). - 11. o