Az intellektualizáció a pszichológiai védekezési mechanizmusokhoz kapcsolódó pszichológiai folyamat , amely az érzéseitől való elvonatkoztatás tudattalan kísérletéből áll . A pszichoanalízisben ezt a kifejezést leggyakrabban negatív értelemben használják, elvont érvelésként az affektusok felismerése és megtapasztalása helyett [1] .
Az intellektualizációt egy ilyen védekezési mechanizmus összetettebb formájának tekintik, mint az izoláció , azonban ha az elszigeteltség során az ember általában úgy gondolja, hogy nem él át az általa elszigetelt érzéseket , akkor az intellektualizáció során felismer néhány érzelmet (bár gyakran alábecsüli azok erejét és jelentőségét) . Ezzel a védekezéssel az ember mintegy absztrakt, intellektuális szintre helyezi át érzelmeit, úgy beszélve róluk, mint valamiféle elméleti fogalmakról, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak vele. Nincs teljes tapasztalat .
Ez a védelem rendkívül hatékony, mivel lehetővé teszi, hogy csökkentse saját viselkedésének érzelmektől való függőségét anélkül, hogy teljesen elveszítené ezeket az érzelmeket. Az érzelmekben gazdag helyzetben lévő intellektualizáló ember viselkedését a társadalom gyakran felnőttnek, érettnek, kiszámíthatónak és jóváhagyottnak tekinti. Ez sok ember számára vonzóvá teszi ezt a védelmet.
Az intellektualizációnak azonban vannak hátrányai is. Mint minden védekezés, az intellektualizáció is torzítja a valóság érzékelését. Mint már említettük, az intellektualizáló személy hajlamos alábecsülni érzelmei erejét és jelentőségét . Ezen túlmenően, ezzel a védelemmel az ember elveszíti a teljes értékű élmény lehetőségét, és ennek eredményeként a megfelelő érzelmi reakciót a társas interakciós helyzetekben. Ha valaki hajlamos ezt a védelmet mindenhol, minden vagy szinte minden érzelmileg intenzív helyzetben használni, akkor kétségtelenül gondjai vannak a szoros interperszonális interakcióban, amikor ilyen módon blokkolja a szeretet , a gyengédség , a szimpátia megnyilvánulásait , nem tudja maradéktalanul megbeszélni sérelmeit , félelmek és csalódások [2] .
Különbséget kell tenni az intellektualizáció és a racionalizálás között : ha az első az érzelmi élményektől való elhatárolódás intellektuális kísérletét jelenti, akkor a második ezek mesterséges racionális magyarázata, amely nem teszi lehetővé a gondolkodás és viselkedés saját tudattalan motívumainak elfogadását [3 ] .
Az intellektualizáció, mint a kommunikációban hatékony érzelmi távolságtartást lehetővé tevő védekezési módok egyike a skizoid személyiségek egyik fő védekezésének [4] .