Immunoassay

Az immunoassay módszer (immunkémiai vizsgálat) olyan biokémiai teszt, amely ellenanyag vagy antigén  segítségével méri a makromolekulák vagy mikromolekulák jelenlétét vagy koncentrációját egy oldatban .

A tesztben talált molekulát analitnak nevezik, és sok esetben fehérje. Azonban különböző típusú és méretű lehet, mindaddig, amíg az antitest megőrzi képességét egy adott molekula felismerésére és megkötésére.

A biológiai folyadékokban, például szérumban vagy vizeletben lévő analitokat gyakran ezzel a módszerrel mérik orvosi vagy kutatási célokra.

Az immunoassay módszert többféle formában alkalmazzák: többlépcsős heterogén (vagy szeparatív) tesztek esetén, reagensek hozzáadásával és mosásával, illetve különböző szakaszokban történő szétválasztásával, illetve homogén (nem szeparatív) tesztek esetén. ) tesztek, a minta reagensekkel való összekeverésével és fizikai méréssel.

Alapelv

Az immunoassay egy antitest azon képességén alapul, hogy felismer egy specifikus makromolekulát, és megköti azt, amely makromolekulák összetett keveréke lehet. Az immunológiában az antitest által megkötött specifikus makromolekulát antigénnek , az antigén azon régióját pedig, amelyhez az antitest kötődik, epitópnak nevezik.

Egyes esetekben egy antigén felhasználható egy immunoassay-ben az adott antigént felismerő antitestek kimutatására oldatban. Más szavakkal, egyes immunvizsgálatokban az analit inkább antitest lehet, mint antigén.

Az antitest antigénhez való kötődése mellett az összes immunoassay másik kulcsfontosságú jellemzője az a mód, ahogyan a kötődésre adott válaszként mérhető jelet kapunk. A legtöbb, bár nem mindegyik immunológiai vizsgálat magában foglalja az antitestek vagy antigének kémiai kötődését valamilyen kimutatható jelöléshez. A modern immunológiai vizsgálatokban nagyszámú jelölés létezik, amelyek különféle módokon lehetővé teszik azok kimutatását. Számos címke kimutatható, mert vagy sugárzást bocsátanak ki, vagy színváltozást okoznak az oldatban, fény hatására fluoreszkálnak, vagy fényt bocsátanak ki.

Jegyzetek

• Berson SA, Yalow RS, Bauman A., Rothschild MA és Newerly K., Insulin-I131 metabolizmus humán alanyokban: inzulinkötő globulin kimutatása inzulinnal kezelt alanyok keringésében, Journal of Clinical Investigation, vol. 35, sz. 2, 170-190 (1956)
• Yalow RS és Berson SA, Immunoassay of endogén plazma inzulin emberben, Journal of Clinical Investigation, vol. 39. sz. 7,1157-1175 (1960)
• Yalow RS és Berson SA, Immunoassay of plasma insulin in man, Diabetes, vol. 10, sz. 5, 339-344 (1961)
• Wide L. és Porath J., Radioimmunoassay of proteins with the use of Sephadex-kapcsolt antitestek, Biochimica et Biophysica Acta - General Subjects, vol. 130, sz. 1, 257-260 (1966)
• Nakane PK és Pierce GB Jr., Enzimmel jelölt antitestek a szöveti antigének fény- és elektronmikroszkópos lokalizációjához, Journal of Cell Biology, vol. 33. sz. 2, 307-318 (1967)
• Avrameas S., Enzimek kapcsolása fehérjékhez glutáraldehiddel. A konjugátumok alkalmazása antigének és antitestek kimutatására, Immunochemistry, vol. 6, sz. 1, 43-52 (1969)
• Engvall E. és Perlmann P., Enzyme-linked immunosorbent assay (ELISA). Az immunglobulin G kvantitatív vizsgálata, Immunochemistry, vol. 8, sz. 9, 871-874 (1971)
• van Weemen BK és Schuurs AHWM, Immunoassay antigén-enzim konjugátumok felhasználásával, FEBS levelek, vol. 15, sz. 3, 232-236 (1971)
• van Weemen BK és Schuurs AHWM, Immunoassay haptén-enzim konjugátumokkal, FEBS betűk, vol. 24, sz. 1, 77-81 (1972)
• Pittman JA Jr., RIA: Egy történelmi jegyzet, Clinical Chemistry, vol. 19, sz. 7, 793 (1973)
• van Weemen BK és Schuurs AHW M,, Immunoassay using antibody-enzyme conjugates, FEBS letters, vol. 43. sz. 2, 215-218 (1974)
• Voller A., ​​​​Bidwell DE és Engvall E., Az enzimhez kötött immunszorbens vizsgálat mikrolemezes módszere és alkalmazása maláriára, Bulletin of the World Health Organization, vol. 51. sz. 2, 209-211 (1974)
• Voller A., ​​Bidwell DE és Bartlett A., Enzyme immunoassays in Diagnostic Medicine, Bulletin of the World Health Organization, vol. 53. sz. 1, 55-65 (1976)
• Yalow RS, Citation Classic, Current Contents, 14, 98 (1977)
• Yalow RS, Radioimmunoassay: a probe for the fine structure of biologic systems, Science, vol. 200, nem. 4347, 1236-1245 (1978)
• Engvall, E., Citation Classic, Current Contents, 12, 16 (1987)
• Voller A. és Bidwell DE, Better Health care with microplate ELISA, Citation Classic, Current Contents, 17, 14 (1989)
• Mujumdar RB, Ernst LA, Mujumdar SR és Wagoner AS, Izotiocianát csoportokat tartalmazó cianinfesték-címkéző reagensek, Cytometry, vol. 10, sz. 1, 11-19 (1989)
• Yalow RS, Emlékezési projekt: RIA eredete, Endokrinológia, vol. 129. sz. 4, 1694-1695 (1991)
• Engvall E., Perspective on the history note on EIA/ELISA by Dr. RM Lequin, Clinical Chemistry, vol. 51. sz. 12, 2225 (2005)
• van Weemen BK, The rise of EIA/ELISA, Clinical Chemistry, vol. 51. sz. 12, 2226 (2005)
• Lequin RM, Enzyme Immunoassay (EIA)/Enzyme-Linked Immunosorbent Assay (ELISA), Clinical Chemistry, vol. 51. sz. 12, 2415-2418 (2005)
• Avrameas S., Az EIA és ELISA feltalálásának történeti háttere, Clinical Chemistry, vol. 52. sz. 7, 1430-1431 (2006)
• Hammarström S., Berzins K., Biberfeld P., Engvall E., Hammarström M.-L., Holm G., Troye-Blomberg M. and Wahlgren M., Peter Perlmann 1919-2005, Scandinavian Journal of Immunology, vol. 63. sz. 6, 487-489 (2006)

Jegyzetek