Az izafet ( perzsa اضافه ezāfe ) a sémi , egyes nyugat-iráni , török nyelvekre jellemző nyelvtani szerkezet , amelyet a perzsa ( urdu stb.) által befolyásolt nyelvekben is használnak .
A kifejezés az arab إضافة ' iḍāfa , lit. "melléklet". Ez egy arab nyelvtani szerkezet neve (lásd idafa ), amely két főnévből áll, amelyek közül a második genitivusban van, és meghatározza az elsőt. Ebben az esetben az első főnév olyan speciális alakot ölt, amelyben nem lehet sem határozott névelő, sem tanvin .
A perzsában , dáriban és tádzsikban az isafet konstrukcióban a meghatározó a meghatározottat követi, és a klasszikus magánhangzó segítségével kombinálódik vele. Perzsa. - i , taj. - és , adni és modern. Perzsa. -e , amelyet a perso-arab írásban általában nem jeleznek, például مزار شریف mazār-e sharīf - "szent sír", ahol mazār - "sír", sharīf - "szent", -e - jelző. Ha a magánhangzó után isafet jelzőt adunk, akkor az klasszikusnak számít. Perzsa. - yi , taj. - és /-yi/, Dari és modern. Perzsa. - ye , amit a perzsa-arab betűben néha a ye ی- betűvel jeleznek , például دریای خزر , daryā-ye ḫazar - „Kazár-tenger”, ha a szó néma he ه- re végződik , akkor egy hamzeh هٴ- jel van felette elhelyezve , például خانهٴ من ḫāne(h)-te ember "az én házam".
Az isafet jelző feltehetően az ősi hímnemű relatív névmásból ( Avest. ya , OE ha ya ) és egy speciális szerkezetből, például az OE-ből származik. kāra h a ya manā "az én hadseregem", szó szerint "a hadsereg, ami az enyém".
Héberül az isafet konstrukciót "smikhut"-nak hívják ( héberül סמיכות - " közelség"). Az arab nyelvhez hasonlóan az első főnévnek nem lehet határozott névelője helyesírásilag is , például : ) = תעודת לידה ( teudat-leida ) "születési anyakönyvi kivonat" (szó szerint "születési anyakönyvi kivonat") bizonyítvány").
A török nyelvekben az izafet-et néha két főnévből álló speciális névszerkezetnek nevezik. A török "izafet" három típusra oszlik:
Ugyanez a konstrukció létezik a finnugor nyelvekben is, de az "izafet" kifejezést hagyományosan nem használják rá (kivéve az udmurt és néha a magyar nyelveket). Az ilyen ellentmondásos terminológiának az az oka, hogy a keleti nyelvekkel kapcsolatban hagyományosan az arab nyelvtan terminusait használták, az európai nyelvekre pedig a latin és a görög nyelvtan terminusait. Az udmurtban az ilyen birtokos szerkezet „birtokos képzős (genitivus) + birtokolt” alakja, hasonlóan a török nyelvek izafet kettős képzőjéhez, például: udm. mynam ki y „a kezem”, szó szerint „ az én (R. p.) kezem az enyém ”, Udm. nyl len book ez „a lány könyve”, szó szerint „lányok és (R. p.) könyv az ő ”. A magyar nyelvben ez a szerkezet hasonlít a török isafet képzőhöz: hung . Ferenciek ter e - Ferencesek tere, szó szerint - " az ő Ferencesek tere ".
A perzsa izafethez közel álló konstrukció az albán nyelvben is megtalálható , ha elszigetelt szócikkeket használunk, például: djali i urtë - 'okos fiú', bija e partizanit - 'partizán lánya', Akademia e Shkencave e Shqipërisë - Albán Akadémia tudományok.