| Khamdam Musaevich Zakirov | |
|---|---|
| Születési dátum | 1966. szeptember 16. (56 évesen) |
| Születési hely | |
| Polgárság | Szovjetunió → Oroszország → Finnország |
| Foglalkozása | költő |
| Irány | próza, költészet |
| A művek nyelve | orosz |
Hamdam Musaevich (Musozhonovich) Zakirov ( fin. Hamdam Zakirov ; született 1966. szeptember 16- án , Risztán , Üzbég SSR ) oroszul beszélő üzbég költő .
2001 óta a finnországi Helsinkiben él és dolgozik .
Rishtan városában , Fergana régióban , az Üzbég Szovjetunióban született tádzsik-üzbég családban .
Dédapa, Mirzahidbaev, Shokirkhon Kalandarovich a 19. század végén - a 20. század elején Mingbashi volt, Rishtan feje.
Khamdam Zakirov ezt mondta hazájáról [1] :
… Rishtan kisvárosában születtem a Ferghana-völgy azon részén, amely területileg az Üzbég SSR-hez tartozott, de lakosságának többsége tádzsikul beszélt. Gyerekkoromban elkezdtem tádzsikul beszélni, ami a család nyelve volt. Aztán édesanyám Ferganába, egy 200 000 lakosú regionális központba költözött, ahol az óvodában és a környéken mindenhol főleg orosz nyelv hallatszott, bármilyen furcsának is tűnik a külső szemlélő számára. Mi ugyanis olyan közösségi területen éltünk, ahol főként orosz ajkú nemzetköziek (oroszok, fehéroroszok, ukránok, tatárok, németek, görögök, koreaiak, litvánok, örmények stb.) laktak, míg az üzbégek többnyire a külvárosokban vagy a hagyományos vidékeken éltek. mahallas... Szóval tudatos koromtól kezdve, amióta emlékszem magamra, oroszul beszélek és gondolkodom...
A Frunze-hegység 18. számú iskolájában tanult.
1983-tól 1987-ig a Leningrádi Felsőfokú Tengerészeti Műszaki Iskolában tanult .
1988-1989-ben. a Taskent Egyetem újságíró karán, 1990 és 1993 között pedig a Ferghana Pedagógiai Intézet filológiai karán tanult , de nem szerzett diplomát.
Dolgozott a "Ferganskaya Pravda" újságban (1988-89), az "Informservis" újság szerkesztője. Theatrical Bulletin ", a Ferghanai Regionális Orosz Dráma Színház irodalmi részlegének vezetője (1989-91), a Ferganai Regionális Helyismereti Múzeum fiatalabb kutatója (1992-93).
1994 óta Moszkvában. Dolgozott sporttáplálkozási tanácsadóként, majd szerkesztőként a Szeptember elseje című újságban és a Film Scripts folyóiratban.
Feleségül vett egy finn gyökerű lányt, akivel 2001-ben Finnországba költöztek . 2006 óta Helsinkiben él . Két gyermek.
A költői „Fergana iskola” egyik szerzője és aktív résztvevője (Daniil Kislov, Olga Grebennikova, Grigory Koelet stb.), amelynek elismert vezetője Shamshad Abdullayev .
Oroszul ír .
Megjelent a „ Kelet csillaga ” (Tashkent), „ Mitin Zhurnal ” (Szentpétervár), „ Znamya ” (Moszkva), „Tak Kak” (Tashkent), „24 költő és 2 komisszár” ( Szentpétervár) folyóiratokban. Petersburg), "Solid Sign" (Moszkva), " Draft " (New York), "Orbit" (Riga), " Translit " (Szentpétervár) és még sokan mások.
1996-ban Szentpéterváron , a "Mitinoy Zhurnal " könyvtárában megjelent egy "Fergana" verseskötet.
Fordítások olasz, angol, francia, finn, lett, magyar, német, észt, spanyol, arab nyelvre.
Fesztiválok, konferenciák és egyéb irodalmi események résztvevője Üzbegisztánban, Oroszországban, Finnországban, Olaszországban, Lettországban és Észtországban.
A " Fergana Library " és az " Orosz Kavafiana " internetes projektek kurátora .
Szergej Tasevszkij, moszkvai költő és irodalmi szerkesztő: [3]
Barátok! Sok hír van, és vannak jó hírek is. Először is: A szerencsétlenül járt és egykor általam kritizált "Catch" online verseny véget ért, de az egyik kifogott hal valóban aranyszínű - ez az Ön által jól ismert Khamdam Zakirov, a költő és az egyik vezetője. a Periféria hír rovata. Második helyezést ért el a költészet kategóriában Sketches for Cavafy című művével (először jelent meg a Perifériában), és ma szívből gratulálok Hamnek ehhez a csodálatos eseményhez! Hurrá!
Szergej Timofejev lett orosz költő és irodalmi alak: [4]
Végtelenül tudok idézeteket előszedni ebből a könyvből, mintha valami albumból keverném össze a képeket, ahová beszúrták, hogy tanúskodjanak valami utazásról, utazásról, mozgásról, keresésről. A nézőpont változásai, amelyek egyszerre jelentéktelenek, magánjellegűek és fontosak, egyetemesek. Olvasom Khamdamot, és ismétlem magamban a régi jelet, szinte hieroglifát, amelyet Shamshad Abdullayev a „ferghánai poétika” lényegének jelölt meg: „Valamiféle kozmopolita zűrzavar, ugyanazon képzeletekből, a napon fürdőzve”. Bár a napfény beesési szöge Khamdam Zakirov esetében nyilvánvalóan megváltozott, csakúgy, mint annak intenzitása. Hiszen a szerző olyan vidékekre költözött, ahol jobban megbirkózik a hideg borzongásával, mint a hőség izzadásával. És ahol a szavak még egy-két évig melegek maradnak, miután kimondták őket. Még akkor is, ha a beszélő úgy ejti ki őket, hogy "anélkül, hogy reménykedne, hogy bármit is kijavítson, / csak nehogy elhallgatjon".