A japán birodalmi haditengerészet vezérkara

A Japán Birodalmi Haditengerészet főhadiszállása ( jap. Kaigun gunreibu ) [1] - a név 1889-1945 - ben  . a Japán Birodalmi Haditengerészet fő katonai tervező testülete , amely a haditengerészet érdekébena védelmi hadműveleti tervek kidolgozásával és a mozgósítás, a katonai politika és a katonai hírszerzés kérdéseivel egyaránt foglalkozott . A Haditengerészet Főparancsnokságának 1889-es megalakulása előtthadsereget és a haditengerészeteta szárazföldi erők vezérkara irányította. A haditengerészet főhadiszállása Tokióban volt. A főnöki posztot az ügyvezető admirális töltötte be, aki a minisztériumot megkerülve közvetlenül a császárnak jelentett . Az 1921–1922- es washingtoni haditengerészeti konferencia után két frakció alakult: a „ szerződéses frakció ” az aláírt megállapodások betartása mellett foglalt állást, a „tengerészeti frakció” pedig azok felmondását. Míg a haditengerészeti minisztérium a „szerződéses frakció” oldalán állt, a vezérkar a „flottafrakciót” támogatta. A Japán Birodalmi Haditengerészet főhadiszállását 1945-ben, Japán második világháborús veresége után megszüntették.

A haditengerészet vezérkarának felépítése

Kivonat a haditengerészet vezérkaráról szóló jegyzőkönyvből (1893)

§egy. A haditengerészet főparancsnoksága feladata a haditengerészet harci alkalmazásának, a metropolisz part menti védelmének hadműveleti terveinek kidolgozása, valamint a haditengerészet körzeteinek és flottáinak szakemberképzésének meghatározása. . Tokió városát kell meghatározni a haditengerészeti erők főparancsnokságának helyeként.
§2. A Haditengerészet Főtörzsének főnökének jelölését a Legfelsőbb Főparancsnok hagyja jóvá. A vezérkari főnök feladata a legfőbb parancsnok katonai ügyekben betöltött tanácsadói feladatai ellátása. A Tengerészeti Vezérkar főnöke admirálisi vagy admirálisi rangú magas rangú tengerésztiszt lehet.
§3. A stratégiai és operatív jellegű kérdések a haditengerészet főtörzsének hatáskörébe tartoznak. Az adminisztratív döntéseket a haditengerészet körzeteinek és flottáinak parancsnokai békeidőben a minisztériumon keresztül, háborús időszakban - közvetlenül közölik.
§4. A Haditengerészet főparancsnoksága közli a Legfelsőbb Főparancsnok átiratait a haditengerészet körzeteinek és flottáinak parancsnokaival.
§5.
A lajstromozásra és a parancsok kiosztására a Haditengerészet Főtörzsének főnöke alá tartozik két parancsnoki rangú adjutáns §6. A haditengerészet főparancsnoksága részeként igazgatóságokat alakítanak ki: 1. (műveleti-terv- és partvédelem) és 2. (felderítő és harci kiképzés)
7. §. Osztályvezetőnek az 1. rendfokozatú kapitánynál nem alacsonyabb rendfokozatú haditengerészeti tiszteket nevezik ki.
Az I. Igazgatóság állománya egy 3. rendfokozatú százados állományból és négy parancsnoki állományból áll.
A II. Igazgatóság állománya egy 3. rendfokozatú századosi, három főkapitányi, egy III. rendfokozatú mérnök-százados és egy mérnök-százados hadnagyi beosztásból áll.
§nyolc. A haditengerészet főparancsnokságára kirendelt tisztek létszámát négy beosztásban kell meghatározni, amelyek nem alacsonyabbak, mint egy főhadnagy.
9. §. A külföldi diplomáciai képviseleteken a haditengerészeti attasék létszámát nyolc beosztásban kell meghatározni, nem kevesebb, mint egy hadnagy.
§tíz. A haditengerészet levéltárának számát a kapitány-hadnagy egy törzsi egységben határozzák meg.
§tizenegy. A fenti osztályokon kívül titkárságokat alakítani:
a vezérkari titkárságot, amely egy katonai tisztviselőből és öt titkárból áll.

főkapitányság 2. igazgatóságának titkársága, amely egy műszaki szakemberből és három titkárból áll.

A haditengerészet főtörzsének eredeti szerkezete (1893)

• • A vezérkari főnök (tengernagy/altengernagy)
    • adjutánsok - 2 fő. (kapitány hadnagy)
  • 1. Igazgatóság (műveleti és parti védelem)
    • osztályfőnök (első fokozatú kapitány)
      • hadműveleti osztály (3. fokozatú kapitány) - 2 fő (kapitány-hadnagy)
      • parti védelmi osztály (3. fokozatú kapitány) - 2 alkalmazott (parancsnokhelyettes)
  • 2. igazgatóság (felderítő és harci kiképzés)
    • osztályfőnök (első fokozatú kapitány)
      • hírszerző osztály (3. fokozatú kapitány) - 3 alkalmazott (parancsnokhelyettes)
      • harci kiképzési osztály (3. fokozatú mérnök-kapitány) - 2 fő (mérnök-kapitány-hadnagy).
      • katonai tisztviselő és 5 titkár
  • Katonai Attasék Osztálya
    • 8 alkalmazott (parancsnok hadnagy)
  • Kirendelt tisztek
    • 3 alkalmazott (parancsnok hadnagy)
  • Archívum
    • 1 alkalmazott (parancsnok hadnagy)
  • Titkárság
    • műszaki tiszt, 3 titkár

Szerkezet

A fegyveres erők állománystruktúrája

A haditengerészet vezérkarának felépítése (1920-40)

A haditengerészeti vezérkar főnökei

Jegyzetek

1. ↑ ( jap. Tengerészeti Műveleti Igazgatóság )