Vietnámi nyelv
| vietnámi nyelv | |
|---|---|
| önnév | tiếng Việt |
| Országok | Vietnam , Egyesült Államok , Kambodzsa , Franciaország , Ausztrália , Laosz , Thaiföld , Malajzia , Németország , Kanada , Oroszország , Cseh Köztársaság |
| hivatalos állapot | Vietnam |
| A hangszórók teljes száma | RENDBEN. 90 millió ember (2018) [1] |
| Értékelés | 13-17 |
| Állapot | biztonságban |
| Osztályozás | |
| Kategória | Eurázsia nyelvei |
| mon-khmer ág vietnami csoport Viet Muong alcsoport | |
| Írás | Quoc Ngy ( latin ), vietnami Braille -írás , Thi-nom (kínai karakterek) ( történelmileg ) |
| Nyelvi kódok | |
| GOST 7.75-97 | Vie 140 |
| ISO 639-1 | vi |
| ISO 639-2 | verseng |
| ISO 639-3 | verseng |
| WALS | verseng |
| Etnológus | verseng |
| Nyelvi szféra | 46-EBA és 46-EB |
| NYELVÉSZ Lista | verseng |
| ABS ASCL | 6302 |
| IETF | vi |
| Glottolog | viet1252 |
 Wikipédia ezen a nyelven | |
A vietnami ( vietnami tiếng Việt , Tieng Viet) , ritkábban ( vietnami Việt ngữ , ty-nom 越語, Viet Ngy) a modern vietnamiak nyelve . Vietnam hivatalos nyelve , ahol az etnikumok közötti kommunikáció és oktatás nyelve. Ugyancsak gyakori Kambodzsában , Laoszban , Thaiföldön , Malajziában , Ausztráliában , Franciaországban , Németországban , az USA -ban , Kanadában stb. A beszélők száma meghaladja a 75 milliót. (2005, becslés), beleértve Vietnamot, a 2005-ös becslés szerint körülbelül 72 millió ember, Kambodzsában - 680 ezer ember. (2003, becslés), Ausztráliában - körülbelül 175 ezer ember. (2001, népszámlálás), Franciaországban - több mint 300 ezer ember. (2003, becslés), az USA-ban - több mint 1,1 millió ember. (2000, népszámlálás), Kanadában - 122 ezer ember. (2000, népszámlálás), Németországban - körülbelül 80 ezer ember.
Tipológiailag kapcsolódik a nyelvek és a hangnyelvek elkülönítéséhez .
Osztályozás
A vietnami nyelv az osztrák-ázsiai család viet nyelvcsoportjának északi (Viet-Muong) alcsoportjába tartozik . Genetikailag közel áll a muong nyelvhez , amelytől a glottokronológia szerint korszakunk kezdete körül vált el [2] .
Korábban a kínai-tibeti vagy a thai nyelvek közé sorolták, de a muong, kyoi és tyt nyelvek tanulmányozása kimutatta, hogy ezek rokonok a vietnami nyelvvel, és csak kisebb mértékben sinizálódtak [3] .
A kezek nyelvének anyaga lehetővé tette a vietnami nyelv pontos osztályozását [4] :
| vietnami | Paco | Stien | Ruksky | Fordítás |
|---|---|---|---|---|
| baj¹ | par | par | pər1 | légy |
| ʈəu² | — | mluu | plus2 | bétel |
| cɜt³ | kucḛt | cət | kɯcĭt | meghal |
| mot 4 | mo̰ːj | muaj | moc | egy |
| kuj 5 | ʔuːj h | — | kujh | bozót |
| muj 6 | moh | hú | mujh | orr |
Történelem
A vietnami nyelv egy hangtalan ősből fejlődött ki, aki osztozott Muonggal, és egy idő után hangok jelentek meg benne. A kínai nyelvből való aktív kölcsönzés kezdete után új fonémák jelentek meg a vietnami nyelvben - /ʂ/ és /ʈ/ .
Dialektusok
Három fő nyelvjárási terület van, amelyek számos dialektusra és dialektusra oszlanak:
- északi (közép - Hanoi ),
- központi ( Hue város )
- déli ( Ho Si Minh -város ).
A központi nyelvjárások archaikusabb jegyeket őriztek meg. A nyelvjárási különbségek elsősorban a fonetikát és a szókincset érintik .
Leírás
Fonológia
| elülső | közepes | hátulsó | |
| felső | én | ɨ | u |
| középső felső | e | əəː_ _ | o |
| közép-alsó | ɛ | ɔ | |
| Alsó | a aː |
A vietnami szótagok száma szigorúan 2500 körül van (nincs hang; a szám nyelvjárásonként változik)[ adja meg ] . A fonémák teljes száma a nyelvjárástól és a fonémák elkülönítésének módjától is függ (például Hanoiban - 32 [5] -től 35-ig [6] ).
A hanoi dialektusban a vokalizmust 11 monoftongus, 19 diftongus és 4 triftongus képviseli [ 7 ] ). A 3 központi kettőshangzót általában külön fonémának tekintik, míg a többit a j és w félhangzók és magánhangzók kombinációi alkotják. A két magánhangzópár (/a/ és /ɜ̆/) csak hosszúság-rövidségben tér el egymástól.
A mássalhangzók 19 kezdő mássalhangzót és 10 terminust tartalmaznak. A terminális stop mássalhangzók robbanékonyak, vagyis nem végződnek robbanással, ami a délkelet-ázsiai térség számos nyelvére jellemző. Egy szótagban a pozíciók maximális száma négy (“mássalhangzó + félhangzó + mássalhangzó”), a minimum kettő (“mássalhangzó + magánhangzó”, ha egy szótag ortográfiailag magánhangzóval kezdődik, akkor valójában glottális megállóval kezdődik [ 8] ). A hangok száma a különböző nyelvjárások szerint 4-től 6-ig változik, a hangok szandhija nincs . A zöngétlen megállásra végződő szótagok mindössze két hanggal valósulnak meg.
A vietnami egy elszigetelő szótag- és hangnyelv . A viet nyelvek közül kiemelkedik az egyszótagozás befejezett folyamata (történelmileg többtagú szavak egy szótagra való redukálása, a kezdő mássalhangzók hiánya ) és a többszólamúságra való hajlam ( többszótagú lexikai egységek kialakítása), több hang, kisebb terminálok leltárát.
Morfológia
A vietnami nyelvet a ragozás hiánya és az elemző formák jelenléte jellemzi . A beszéd jelentős részeit nevekre és állítmányokra osztják , beleértve az igéket és a mellékneveket. Az osztályozókat általában a nevek részhalmazának tekintik. A névleges és verbális nyelvtani kategóriákat funkciószavak segítségével fejezzük ki. A rokonság kifejezéseket gyakran személyes névmásokként használják. Vannak elöljárószavak , nincsenek utószók .
Szóalkotás
A szóalkotás fő módja a gyökösszeadás , a többszörözés , a kínai eredetű toldalékok is használatosak . A vietnami nyelv sajátossága a kompozícióban részt vevő komponensek egyszótagsága.
Szintaxis
A szórend egy egyszerű mondatban " alany + állítmány + objektum ". A meghatározás általában a definiált követi, az osztályozók a számnév és a főnév között helyezkednek el.
Szókincs
A vietnami nyelv szókincsében az eredeti ausztroázsiai szókincs mellett jelentős számban (akár 60%-ban) találhatók kölcsönzések a különböző történelmi korszakokhoz tartozó kínai nyelvből és thai nyelvekből .
Irodalmi nyelv
A 19. század végéig a vietnami nyelv a mindennapi kommunikáció és szépirodalom nyelveként működött (a klasszikus kínai volt a hivatalos írott és irodalmi nyelv Vietnamban ). A vietnami irodalmi nyelv kialakulásának kezdete a 17. század végére nyúlik vissza . A modern irodalmi vietnami nyelv kialakulását felgyorsította Vietnam francia gyarmatosítása (19. század második fele), mivel a franciák hozzájárultak a vietnami nyelv fejlődéséhez, hogy gyengítsék a kínai nyelv és kultúra pozícióját. A modern irodalmi vietnami nyelv az északi dialektus hanoi dialektusán alapul. Az irodalmi nyelv írott formája a központi dialektus hangösszetételén és az északi nyelvjárás hangrendszerén alapul.
Írás
A 13-14. századra a kínai írás alapján kialakult a vietnami „ ty-nom ” hieroglif írás ( vietnami chữ nôm , ty-nom 字喃, szó szerint „népi levél”) , amelyet a kezdetekig használtak. századi, de soha nem volt hivatalos státusza. A Ti-nomban írt kiemelkedő irodalmi emlékek közé tartozik Doan Thi Diem (1705-48) költő „Egy katona panaszai”, Nguyen Gia Thieu (1741-98) költő „A királyi ágyas panaszai” című költemény. írta: Nguyen Zu (1765-1820) " Egy elgyötört lélek nyögése " és mások.
A modern vietnami " ti quốc ngữ " ( vietnami chữ quốc ngữ , ti-nom 字國語, szó szerint "nemzeti írás") latin grafikai alapon az európai katolikus misszionárius , Alexander de Rod alkotta meg a 17. században, hivatalosan is. 1910 -ben került használatba . Diakritikus jeleket használ a hangok jelzésére, minden szótagot szóközzel elválasztva.
Nguyen Truong To javaslatokat küldött az udvarnak egy hieroglifa ábécé létrehozására, amellyel vietnami szavakat lehetne írni, de a gyarmati francia kormány megpróbálta megsemmisíteni az összes kínai befolyást Vietnamban, ezért a javaslatot nem fogadták el [9] .
A Quok Ngy nem tükrözi a nyelvben az elmúlt kétszáz év során végbement változásokat . Különösen, bár a hanoi nyelvjárásban a rímek kiejtése alig változott azóta, sok kezdőbetűt ma már másképp olvasnak. Ezért a „gia”, „za” és „ra” szótagokat ebben a nyelvjárásban ugyanúgy olvassuk.
Antroponímia
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ vietnami az Ethnologue-ban. A világ nyelvei . 22 Kiadás.
- ↑ Peiros 2004
- ↑ GERARD DlFFLOTH & NORMAN ZlDE. AUSZTRO -ÁSZIAI NYELVEK (angol) = emile.uni-graz.at/pub/05s/2005-05-0219.PDF // International Encyclopedia of Linguistics. – New York, 1992.
- ↑ Mark J. Alves. Ruc és más kisebb vieti nyelvek: nyelvi szálak a vietnami és a mon-khmer család többi tagja között . — Hawaii Egyetem Manoában.
- ↑ Glebova I., Wu Dang At. Kezdő vietnami nyelvtanfolyam . - M. : IMO Publishing House, 1963. - S. 6. - 244 p. - 3150 példány.
- ↑ Thompson, 1965 .
- ↑ Nguyen, 1997 .
- ↑ Krylov Yu. Yu. A szótag nulla elemeiről // Az A. I. Herzenről elnevezett Orosz Állami Pedagógiai Egyetem közleménye - Szentpétervár, 2009
- ↑ David G. Marr. A vietnami hagyomány tárgyaláson, 1920–1945 (határozatlan idejű) . - University of California Press , 1984. - P. 145. - ISBN 0-520-05081-9 .
Irodalom
- Solntsev V. M. , Lekomtsev Yu. K., Mkhitaryan T. T., Glebova I. I. Vietnámi nyelv / Szerk. szerk. V. M. Solntsev. - M . : Keleti Irodalmi Kiadó, 1960. - 100 p. - ( A külföldi Kelet és Afrika nyelvei ). - 2000 példányban.
- Sandakova L.L., Tyumeneva E.I. Vietnámi nyelv. Fordítási segédlet felső tagozatos diákoknak. - M. : OOO "Vostok-Zapad", 2004. - S. 211. - 1000 példány. — ISBN 5-478-00020-5 .
- Glebova I., Wu Dang At. Kezdő vietnami nyelvtanfolyam . - M . : IMO Publishing House, 1963. - S. 244. - 3150 példány.
- Bystrov I. S., Nguyen Tai Can, Stankevich N. V. A vietnami nyelv grammatikája. L., 1975
- Gordina M. V., Bystrov I. S. A vietnami nyelv fonetikai szerkezete. M., 1984
- Panfilov V. S. A vietnami nyelv grammatikai szerkezete. St. Petersburg: "Petersburg Oriental Studies" Központ, 1993. 412 p.
- Peiros II. Az ausztroázsiai nyelvek genetikai osztályozása. Értekezés a filológia doktora fokozat megszerzéséhez. M., 2004 (kézirat)
- Nguyen, Bich Thuan. (1997). Kortárs vietnami: egy köztes szöveg . Délkelet-ázsiai nyelvű sorozat. Észak-Illinois Egyetem, Délkelet-ázsiai Tanulmányok Központja.
- Thompson LC A vietnami nyelvtan. Seattle, 1965. Mon-Khmer Studies Journal
Szótárak
- Chu Bích Thu [ea] Từ điển tiếng Việt phổ thông / Viện ngôn ngữ học. TP. Hồ Chí Minh, 2002.
- Từ điển tiếng Việt / Szerk. Hoang Phê. 3d kiadás Hà Nội, 1994.
Vietnami-orosz szótárak
- Glebova I. I. és mások vietnami-orosz szótár. / Szerk. I. M. Oshanina és Wu Dang Ata. M., GIS. 1961. 616 p. 40000 példányban
- Alikanov K. M., Ivanov V. V., Malkhanova I. A. Orosz-vietnami szótár. T. 1-2. M., 1977.
- Aleshina I. E. Orosz-vietnami oktatási szótár. 5000 szó. M., Rus. lang. 1988. 502 p.
- Glebova I. I., Sokolov A. A. Vietnami-orosz szótár. Körülbelül 60 000 szó. M., Rus. lang. 1992. 792 p. 10500 példányban
- Nagy vietnami-orosz szótár. 4 kötetben Körülbelül 100 000 szó és kifejezés. / Rev. szerk. N. V. Solntseva, Vu Lok és munkatársai, M., Vost. megvilágított. 2006. 1. évf. 2006. 781 p.
Orosz-vietnami szótárak
- Orosz-vietnami élelmiszeripari szótár: Ok. 15000 kifejezés. / Szerk. A. I. Sorokina és mások M., Rus. lang. 1984. 254 p.
- Pham Van Long . Orosz-vietnami immunológiai szótár: Ok. 3000 kifejezés. M., Rus. lang. 1984. 85 p.
- Orosz-vietnami biológiai nevek szótár. RENDBEN. 15000 cím. M.-Hanoi. 1985. 332 p.
- Orosz-vietnami természettudományi szótár. RENDBEN. 11000 kifejezés. / Összeg. N. S. Kuznyecov és mások M.-Hanoi, Rus. lang. 1986. 210 p.
- Orosz-vietnami citológiai, szövettani és embriológiai szótár: Ok. 9000 kifejezés. / Szerk. L. V. Grigorjeva, Duan Xuan Myow. M.-Hanoi, Rus. lang.-Orvostudomány. 1986. 244 p.
- Orosz-vietnami épületszótár: Ok. 37000 kifejezés. / Szerk. T. N. Tsaya, Pham Kinh Cuong. M.-Hanoi, 1989. 632 p.
- Orosz-vietnami sportszótár: Körülbelül 28 000 kifejezés. / Szerk. S. M. Vaicehovsky. M.-Hanoi, Rus. lang. 1990. 607 p.
- Pogorelova M.V., Truong Thi Phuong Thanh . Orosz hiányosságok szótára a vietnami nyelv hátterében. Voronyezs, 2007. 154. o.
- Syunnerberg M.A. Orosz-vietnami tematikus szótár. M., humanitárius. 2007. 500 p.
- Barinova E. V., Nguyen Van Thak . Orosz-vietnami zenei szótár. M., IYA RAN. 2008. 204 p.
 Tematikus oldalak | ||||
|---|---|---|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák |
| |||
| ||||