| Portál: Politika |
| Litvánia |
Cikk a Litvánia |
Litvániában a választások országos és önkormányzati választásokra oszlanak. Nemzeti szinten az államfőt - Litvánia elnökét és a parlament képviselőit - a Litván Köztársaság Szeimét választják . Önkormányzati szinten ( helyi önkormányzatokban ) választják a települési tanácsok képviselőit. Litvániában jelenleg nem tartják meg az igazságszolgáltatás képviselőinek megválasztását .
Litvániában számos politikai párt vesz részt a választásokon függetlenül és koalícióban egyaránt. A kialakult gyakorlat szerint, beleértve a pártlistákra való szavazást is , Litvániában egyetlen pártnak sincs lehetősége egyedül hatalomra jutni, ennek eredményeként a pártoknak koalíciós kormányt kell alakítaniuk .
1990 - ben sok év után először tartottak szabad önkormányzati választást többségi rendszerben .
1994. december 7- én fogadták el az önkormányzati választásokról szóló törvényt, amely az 1995-ös választásokhoz vezetett. A törvény szerint az önkormányzati képviselő-testületeket arányos választási rendszerrel választják két-három évre. A politikai pártok, politikai és közszervezetek jelöltállítási joggal rendelkeztek. 1996. október 23-án módosult az önkormányzati választási törvény. Szerintük a közszervezeteket megfosztották attól a jogtól, hogy jelöltet állítsanak az önkormányzati választáson való részvételre, a képviselőket három évre megkezdték arányos választási rendszerben. A helyi önkormányzat vezetőjét és helyettesét a képviselő-testület választja. 2002. december 25- én a Seimas jóváhagyta a litván alkotmány 119. cikkének módosítását , amely szerint az önkormányzati tanácsok hivatali idejét 3 évről 4 évre hosszabbították meg.
Az önkormányzati képviselő-testület tagjainak választási joga a település állandó lakosát illeti meg, aki a választás napján betöltötte a 18. életévét. Az önkormányzati képviselő-testület tagjává nem választható 20 év alatti személy, valamint katonai vagy alternatív szolgálatot teljesítő személy .
A községi tanács tagjainak száma a település lakosságától függ:
Tanácstagjelöltet pártok vagy politikai szervezetek, valamint koalíciók állíthatnak, legkésőbb a választások előtt 65 nappal. A jelöltlistának legalább 10 főt és legfeljebb kétszer annyi helyet kell tartalmaznia, mint az önkormányzati képviselő-testületben. A választáson részt vevő párt vagy politikai szervezet csak akkor oszthat mandátumot, ha a szavazáson részt vevő választópolgárok legalább 4%-a a listájára szavazott, míg a koalíciós gát a választópolgárok szavazatainak legalább 6%-a.
A pártok 141 mandátumért pályáznak a Litván Köztársaság Seimasjában . Az egymandátumos választókerületekben 71 képviselőt többségi rendszerben , 70- et arányos listás rendszerben, 5 százalékos országos korláttal választanak.
A Seimas tagjait titkos szavazással választják négy évre egy- vagy többmandátumos választókerületben , vegyes rendszerben , közvetlen és általános választójog alapján .
Előrehozott parlamenti választást a parlament és az elnök is kiírhat. Az előrehozott választások megtartására vonatkozó döntést a Seimasnak kell meghoznia a Seimas összes tagjának legalább 60%-ával. A litván kormány javasolhatja a Seimas feloszlatását, ha a képviselők nem bíznak a kormánnyal szemben. Az előrehozott választásról szóló döntést követő 3 hónapon belül új parlamenti választást kell tartani.
A parlamenti választásokhoz Litvánia 71 választókerületre oszlik , amelyek a lakosság számától és a közigazgatási-területi felosztástól függően alakulnak ki. Az egyes választókerületekben a választópolgárok száma nem lehet kevesebb, mint 80%-a, és nem haladhatja meg az egymandátumos választókerületekben a választópolgárok átlagos számának 80%-át. Az országos többmandátumos választókerületben minden választójoggal rendelkező litván állampolgár lakhelyétől függetlenül szavaz.
Az egymandátumos választókerületben történő választás akkor tekinthető érvényesnek, ha azon a választókerület választóinak több mint 40%-a részt vett. Megválasztottnak az a jelölt minősül, akire a szavazáson részt vevő választópolgárok több mint fele szavazott. Ha egy választókerületben kettőnél több jelölt indult, és egyiket sem választották meg országgyűlési képviselőnek, akkor legkésőbb a választási eredmény közzététele után két héttel második szavazást tartanak, amelyen a két legtöbbet elért jelölt. szavazatok száma az első fordulóban vesz részt. Az ismételt szavazás győztese az a jelölt, akire a legtöbb szavazó szavazott. Ha egy körzetben két jelölt indul, és egyiküket sem választják meg, ismételt választást tartanak.
Az országos többmandátumos körzetben a választások akkor tekinthetők érvényesnek, ha azon az összes választópolgár több mint egynegyede részt vett. A jelöltlistát állító politikai pártok és koalíciók többmandátumos választókerületben vehetnek részt a választásokon. A választókerületben a mandátumelosztásban olyan pártok vesznek részt, amelyek listájára a választáson részt vevő választópolgárok legalább 5%-a, illetve olyan koalíciók vesznek részt, amelyekre a választópolgárok legalább 7%-a szavazott. A mandátumok elosztásában azok a pártok és koalíciók is részt vehetnek, amelyeknek nem sikerült átlépniük a korlátot, de csak akkor, ha a szavazatok 60 százalékánál kevesebben adták le a korlátot átlépő pártok és koalíciók listáját. Az egyéni választókerületben megválasztott jelölt nem választható többmandátumos választókerületben
| dátum | Részvételi arány (%) [~1] | Buli az első helyen | Szavazás | Szavazatok (%) | Helyszínek [~ 2] |
| 1920. április 14-16 | Litván Kereszténydemokrata Párt | 239 900 | 35.2 | 24 (112) | |
| A kormányt a Kereszténydemokrata Blokk alkotta: a Kereszténydemokrata Párt (24 mandátum), a Gazdaszövetség (20) és a Litván Munkaszövetség (15). Összesen - 59 hely a 112-ből | |||||
| 1922. október 10-én és 11-én | Litván Kereszténydemokrata Párt | 138 912 | 17.1 | 15 (78) | |
| A kormány megalakította a Kereszténydemokrata Blokkot: Kereszténydemokrata Párt (15 mandátum), Gazdaszövetség (12), Litván Munkaszövetség (11). Összesen - 38 hely a 78-ból | |||||
| 1923. május 12-én és 13-án | Litván Parasztnépszövetség | 161 195 | 17.9 | 16 (78) | |
| A kormány megalakította a Kereszténydemokrata Blokkot: Kereszténydemokrata Párt (14 mandátum), Gazdák Szövetsége (14), Litván Munkaszövetség (12). Összesen - 40 hely a 78-ból. | |||||
| 1926. május 8-án és 10-én | Litván Parasztnépszövetség | 225 797 | 22.2 | 22 (85) | |
| A kormányt a Paraszt Népszövetség (22 mandátum) és a Szociáldemokrata Párt (15) alakította. Összesen - 37 hely a 85-ből | |||||
| 1936. június 10 | Litván Nacionalisták Szövetsége | 42 (49) [~ 3] | |||
| A kormány megalakította a Litván Nacionalisták Szövetségét | |||||
| 1940. július 14-15 | 95 | Litván Dolgozók Szövetsége [~ 4] | 99 felett [~5] | 79 (79) | |
| A kormányt a Litván Kommunista Párt alakította | |||||
| 1990. február-március | 71,72 | Sąjūdis | 91 (135) | ||
| A kormány megalakította a Sąjūdist | |||||
| 1992. október 25-én és november 15-én | 75.29 | Litván Demokratikus Munkáspárt | 817 332 | 43,98 | 73 (141) |
| A Litván Demokrata Munkáspárt alkotta kormányt | |||||
| 1996. október 20-án és november 10-én | 52.92 | Hazai Unió – Litván Konzervatívok | 409 585 | 29.80 | 70 (141) |
| A kormányt az Atyaszövetség és a Kereszténydemokrata Párt alakította. Összesen - 86 hely a 141-ből | |||||
| 2000. október 8 | 58.63 | Algirdas Brazauskas Szociáldemokrata Szövetsége [~ 6] | 457 294 | 31.08 | 51 (141) |
| A kormányt a Litván Liberális Unió (33 mandátum), az Új Unió (28), a Modern Kereszténydemokrata Unió (3) és a Litván Centrum Unió (2) alakította. Összesen - 66 hely a 141-ből. | |||||
| 2004. október 10-én és 24-én | 46.08 | Munkáspárt | 340 035 | 28.44 | 39 |
| A kormányt a Munkáspárt (39 mandátum), a Szociáldemokrata Párt (20), az Új Unió (11), valamint a Paraszt- és Új Demokrácia Pártok Szövetsége (10) alakította. Összesen - 80 hely a 141-ből | |||||
| 2008. október 12-én és 26-án | 48.59 | Hazai Unió – Litván Kereszténydemokraták | 243 823 | 19.72 | 45 (141) |
| A kormányt a Haza Szövetsége (45 mandátum), a Nemzeti Újjászületés Pártja (16), a Liberális Mozgalom (11), valamint a Liberálisok és a Centrum Szövetsége (8) alakította. Összesen - 80 hely a 141-ből. | |||||
| 2012. október 14-én és 28-án | 52.93 | Litván Szociáldemokrata Párt | 251 610 | 18.37 | 38 (141) |
| A kormányt a Szociáldemokrata Párt (38 mandátum), a Munkáspárt (29), a Rend és Igazságosság Pártja (11) és a Litvániai Lengyelek Választási Akciója (8) alakította. Összesen - 86 hely a 141-ből | |||||
| 2016. október 9-én és 23-án | 50,55 | Parasztok és Zöldek Szövetsége | 274108 | 22.45 | 53 (141) |
A kormányt a Zöldek és Parasztok Szövetsége (54), a Szociáldemokrata Párt alkotta -17
| |||||
Litvánia elnökét titkos szavazással öt évre választják , általános , egyenlő és közvetlen választójog alapján a Litván Köztársaság minden olyan állampolgára , aki a választás napján betöltötte a 18. életévét . A bíróság által jogilag alkalmatlannak elismert állampolgárok nem vehetnek részt a választásokon. Tilos az állampolgárok szavazati jogának nem, faj, nemzetiség, nyelv, származás, társadalmi helyzet, vallás vagy meggyőződés alapján történő bármilyen közvetlen vagy közvetett korlátozása.
Litvánia elnökévé az a születési litván állampolgár választható, aki legalább három éve Litvániában élt, feltéve, hogy a választás időpontja előtt betöltötte a 40. életévét, és ha megválasztható Litvániában. A parlament tagja. Senki sem választható meg több mint két egymást követő ciklusra az elnöki posztra .
Önállóan és politikai pártok, szervezetek támogatásával is lehet elnökjelöltnek állítani. Az elnökjelöltek állítása legkorábban 80 nappal és legkésőbb 65 nappal a választás napja előtt történik. A Központi Választási Bizottságnak legalább 30 nappal az elnökválasztás időpontja előtt hivatalosan ki kell hirdetnie az elnökjelöltek névsorát.
Az elnökválasztás végeredményét a Központi Választási Bizottság legkésőbb a választást követő 5 napon belül közzéteszi.
A szavazás döntő fordulója világoszölddel van kiemelve.
| Kérelmezők [~ 1] | dátum | Győztes | A szállítmány | Választói részvétel (%) | Első túra | Második kör | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. forduló | 2. forduló | Teljes | % | Teljes | % | ||||
| 2 | 1993. február 14 | Algirdas Brazauskas | Litván Demokratikus Munkáspárt | 78.07 | — | 1 212 075 | 60.03 | — | — |
| 7 | 1997. december 21. 1998. január 4 |
Valdas Adamkus | független jelölt | 71,45 | 73,66 | 516 798 | 27.90 | 968 031 | 50.37 |
| 17 | 2002. december 22. 2003. január 5 |
Paksas Rolandas | Liberális Demokrata Párt | 53.92 | 52.65 | 284 559 | 19.66 | 777 769 | 54.71 |
| 5 | 2004. június 13-án és 27-én | Valdas Adamkus | független jelölt | 48.40 | 52.46 | 387 837 | 31.14 | 723 891 | 52.65 |
| 7 | 2009. május 17 | Dalia Grybauskaite | független jelölt | 51.76 | — | 950 407 | 69.09 | — | — |
| 7 | 2014. május 11-én és 25-én | Dalia Grybauskaite | független jelölt | 52.17 | 47.30 | 612 485 | 45.92 | 700 584 | 57.87 |
| 7 | 2019. május 12-én és 26-án | Gitanas Nauseda | független jelölt | ||||||
| Választások Litvániában | |
|---|---|
| litván parlamenti választások | |
| Európai Parlamenti választások | |
| Litvánia elnökének megválasztása | |
| litván önkormányzati választások és önkormányzati polgármesterek közvetlen választásai |
|
| Népszavazás Litvániában | |
| Európai országok : választások | |
|---|---|
| Független Államok |
|
| Függőségek |
|
| El nem ismert és részben elismert államok |
|
| 1 Többnyire vagy teljes egészében Ázsiában, attól függően, hogy hol húzzák meg Európa és Ázsia határát . 2 Főleg Ázsiában. | |