Választások Örményországban – az Örmény Köztársaságban a választott tisztségekre képviselők megválasztásának rendszere .
| Portál: Politika |
| Örményország |
|
végrehajtó hatalom Törvényhozás jogrendszer Közigazgatási rendszer Választások és politikai rendszer |
Az örmény nemzetgyűlés (parlament) képviselőit a köztársaság 18 éven felüli polgárai közvetlen, általános választójog alapján választják. A választáson részt vevő valamennyi párt (vagy pártválasztó szövetség) képviselőjelöltjeiről zárt listát állítanak fel az állampolgárok megválasztására. A polgárok szavazatainak elosztása arányos rendszer szerint történik . [1] A választójogi törvény ugyanakkor garantálja a stabil parlamenti többség kialakulását. [2]
Az Alkotmány szerint szavazati joggal rendelkezik minden olyan személy, aki betöltötte 25. életévét, az elmúlt négy évben az Örmény Köztársaság állampolgára volt, az elmúlt négy évben állandó lakóhellyel rendelkezik az Örmény Köztársaságban. és beszéli az örmény nyelvet , az Országgyűlés képviselőjévé választható . [2]
Az egyes pártok jelöltlistájának tetszőleges hosszának felső részében az egyes nemek képviselőinek számának legalább 30%-nak kell lennie.
A választójogi törvénykönyvben meghatározott eljárás szerint egy mandátum a négy legnagyobb nemzeti kisebbség képviselői számára van fenntartva (a legutóbbi népszámlálás eredményei szerint - oroszok , jezidik , kurdok és asszírok ).
A százalékos korlát a pártok esetében az érvényes szavazatok 5%-ában, a tömbök esetében pedig 7%-ban van meghatározva. Ha háromnál kevesebb párt (tömb) lépi át ezt a korlátot, akkor a mandátumok a legtöbb szavazatot kapott három párt (tömb) között oszlanak meg.
A választások előzetes eredményének a Központi Választási Bizottság általi közzétételét követően a pártoknak (tömböknek) 6 napjuk van arra, hogy szükség esetén 2 vagy 3 pártból (tömbből) koalíciót alkossanak, és az előválasztások többsége által támogatott miniszterelnököt jelöljék. - kiosztott mandátumokat.
Megmarad a 2015. évi módosításokkal bevezetett ún. „bónuszrendszer”, amely szerint a mandátumok többségével, de 54 százalék alatti mandátummal rendelkező párt, választási szövetség vagy koalíció további mandátumot kap az összes parlamenti mandátum 54 százalékának eléréséhez.
Ugyanakkor, ha eredménye meghaladja a 66%-ot, akkor csak a képviselői mandátumok 66%-át kapja meg, a fennmaradó mandátumot pedig a további mandátumok kiosztásával kapott szavazatok száma szerint osztják szét a többi választáson résztvevő párt között. más parlamenti pártokhoz (tömbökhöz).
Ha a választások előzetes eredményének a Központi Választási Bizottság általi közzétételét követő 6 napon belül nem érkezik a legtöbb szavazattal támogatott miniszterelnök-jelölt, akkor a szavazás napjától számított 28. napon a második parlamenti választási fordulót tartanak, amelyen csak két pártot állítanak az első fordulóban legtöbb szavazatot kapott állampolgárok (vagy tömbök) és a hozzájuk csatlakozó politikai erők megválasztására. Ugyanakkor az első forduló vezetői más pártok (tömbök) bevonásával új választási tömböket alakíthatnak.
A parlamenti mandátumok kiosztásánál az első fordulóban elért mandátumok megmaradnak. A "bónuszrendszer" szerint a második fordulóban győztes politikai erő a parlamenti mandátumok legalább 54 százalékát kapja, de legfeljebb 66 százalékot.
2021 májusában elfogadták a választójogi törvénykönyv módosításait, amelyek legkorábban 2022. január 1-jén lépnek hatályba. Így nem jelentkeznek a 2021-es parlamenti választáson . Konkrétan a belépési korlát változott: a pártok esetében 5%-ról 4%-ra, a választói szövetségek esetében pedig 7%-ról 8%-ra (2-3 pártos tömbök esetén) és akár 10% (nagyobb blokkok esetén).
Emellett kikerülnek a választói listákról azok az állampolgárok, akiknek nem adtak ki lejárt érvényességi idejű útlevelet (például az országból való hosszú távollét miatt). [3]
Bár a jelenlegi választási rendszerben nincsenek többségi körzetek, és a mandátumelosztás kizárólag arányos listák szerint történik, ennek ellenére nem valósítja meg a mandátumelosztás teljes arányát a választópolgárok szavazataival az alábbiak miatt: 1) a kizárás a választási akadályt át nem lépő pártok és tömbök mandátumának elosztásából és 2) a mandátumelosztásból „bónuszrendszer”.
A választójogi törvénykönyv 2021. áprilisi változása előtt a képviselők felét nyílt pártlistán választották, szintén arányos alapon, a 13 nagy többmandátumos választókerület (régió) mindegyikére külön-külön mutattak be listát.
Korábban a parlamenti választásokat vegyes többség-arányos rendszer szerint tartották, azt megelőzően pedig kizárólag többségi egymandátumos választókerületekben .
Örményország elnökének megválasztását a parlament képviselői végzik. A 2015-ös alkotmánymódosítások előtt Örményország elnökét, aki a végrehajtó hatalom vezetője, az ország polgárai közvetlen, általános választójog alapján választották meg.
Az Országgyűlés választja a miniszterelnököt , az Alkotmánybíróság tagjait , az ombudsmant és számos más hatóság képviselőit is. Az Országgyűlés által megválasztott jelöltek kinevezését a köztársasági elnök végzi, aki köteles a kinevezést megtenni, illetve a választást az Alkotmánybíróság előtt megtámadni.
A nagyobb városokban a lakosok megválasztják a város Vének Tanácsát (községi tanácsot), amely azután megválasztja a város polgármesterét. Így választják meg Jereván polgármesterét .
A 4000 választópolgárnál nagyobb településeken az önkormányzati vezető és a községi képviselő-testület tagválasztása az arányos választási rendszer szerint zajlik.
A 4000 választópolgárt meg nem haladó településeken (a népes települések kivételével) az önkormányzati vezető és a községi tanács tagjának választását többségi választási rendszer szerint tartják.
Más közösségek vezetőit a közösség lakói választják közvetlen szavazással. Ugyanakkor a megnövekedett közösségek több településből állnak.
| Választások és népszavazások Örményországban | |
|---|---|
| Elnöki | |
| Parlamenti | |
| Alkotmányos népszavazás | |