| Vlagyimir Jaroszlavics | |
|---|---|
| Vlagyimir Jaroszlavics novgorodi hadjárata Jamba; járvány Vlagyimir csapataiban. A Radzivilov-krónika miniatűrje | |
| Novgorod hercege | |
| 1034-1052 _ _ | |
| Előző | Bölcs Jaroszlav Vlagyimirovics |
| Utód | Izjaszlav Jaroszlavics |
| Születés |
1020 Velikij Novgorod |
| Halál |
1052. október 4. Veliky Novgorod |
| Temetkezési hely | Sophia-székesegyház , Velikij Novgorod |
| Nemzetség | Rurikovicsi |
| Apa | Bölcs Jaroszlav Vlagyimirovics |
| Anya | Ingegerd |
| Gyermekek | Rostislav |
| A valláshoz való hozzáállás | |
| tisztelt | az ortodoxiában |
| az arcba | hűséges |
| fő szentély | ereklyék a Szt. Zsófia-székesegyházban , Veliky Novgorodban |
| Az emlékezés napja |
október 4. (17) (nyugvás) Pünkösd utáni 3. hét ( a Novgorodi Szentek székesegyházában ) |
Vlagyimir Jaroszlavics (a keresztségben feltehetően Vaszilij [1] ; 1020 - 1052. október 4. ) - Novgorod hercege, Bölcs Jaroszláv nagyherceg és Ingegerda fia (Irina ortodox átírásában), Svédország első keresztény királyának lánya , Olaf Shetkonung . Az orosz ortodox egyház a 15. században szentté avatta, mint Vlagyimir Jaroszlavics novgorodi nemes fejedelem , október 4 -én (17) [2] és a Novgorodi Szentek székesegyházában emlékeztek meg .
Vlagyimir Jaroszlavics 1020-ban született. Egyes krónikák szerint Novgorod uralkodása idején ültették 1030-ban, a többség szerint pedig 1034-ben [4] . A fejedelemség irányításában Vyshata vajda és Luka Zhidyata püspök , a később szentté avatott püspök segítette, az egyik első orosz író. 1042 -ben Vlagyimir győzelmes hadjáratot indított Yam (Dél-Finnország területe) ellen, és ebben a hadjáratban nagy volt a lovak vesztesége, a következő 1043-ban pedig Harald Surovval Bizáncba ment . A bizánci hadjárat kudarccal végződött, de van egy olyan verzió, amely szerint Vlagyimir 1044 -ben elfoglalta Chersonese -t .
Vlagyimir építette Novgorodban a Szent Zsófia-székesegyházat , amelyet 1052. szeptember 14-én szentelt fel Lukács püspök; parancsára Novgorodban kőerődöt építettek. 32 éves korában, 1052. október 4-én halt meg, fiát , Rostislavot, Tmutarakan hercegét elhagyva húsz nappal a Szent Zsófia-székesegyház felszentelése után, ahol ereklyéit helyezték el . 1862. szeptember 7-én a szent ereklyéit F. A. Verhovcev [5] egy új szentélybe helyezte át .
1439-ben Szent Euthymius novgorodi érsek megalapította, hogy október 4-én emlékét állítsa a mellette eltemetett Vlagyimir szent fejedelemnek és Novgorodi Szent Annának, Jaroszlav herceg első feleségének, akit összetévesztettek az anyja anyjával. Vlagyimir herceg. Vlagyimir Jaroszlavics neve bekerült a Novgorodi Szentek Székesegyházába , amelynek megünneplését végül 1981-ben hozták létre Antal (Melnikov) leningrádi és novgorodi metropolita [6] áldásával .
A hagiográfusok Jaroszláv herceg két feleségét, Annát és Irinát (Ingigerdát) , akik korán elhunytak, egy személlyé alakították - Irinát, Annát a szerzetességben. Az orosz genealógia kutatója, Nikolai Baumgarten [7] [8] [9] szerint feleségül vette Stadensky- Oda Lipót gróf lányát, de ezt a tényt Alekszandr Nazarenko történész megkérdőjelezi [10] .
Troparion, 4. hang
И҆з̾мла́да ꙗ҆ви́лсѧ є҆сѝ, бг҃омꙋ́дре кн҃же влади́мїре, / бжⷭ҇твенный сосꙋ́дъ и҆збра́нъ бг҃ови, / бл҃гоче́стїемъ воспита́нъ, вѣ́рꙋ непоро́чнꙋ соблю́лъ / и҆ хра́мъ пречꙋ́денъ премⷣрости бж҃їѧ въ вели́комъ новѣ́градѣ се́мъ ᲂу҆стро́ивъ, / тѣ́ло твоѐ въ не́мъ предложи́лъ є҆сѝ, / и҆ ны́нѣ, на нбⷭ҇ѣ́хъ прⷣестоѧ̀ прⷭ҇то́лꙋ ст҃ы́ѧ trⷪ҇tsy, // imádkozz, hogy küldjön le és nekünk parancsot és gazdag mlⷭ҇t.
Kontakion
Sokat élve fejedelmedben a nagy új városban, / áldott Vlagyimir herceg, / jó gyümölcs voltál ebben az életben, a jóság örök virága. / Тогѡ̀ ра́ди полꙋчи́лъ є҆сѝ жи́знь вѣчнꙋ́ю на нбⷭ҇ѣ́хъ, / тѣ́ло же твоѐ нетлѣ́нїемъ просла́влено бы́сть на землѝ, / и҆ ны́нѣ пра́здникъ тво́й свѣ́тлѡ соверша́юще, / съ любо́вїю вопїе́мъ тебѣ̀: // ра́дꙋйсѧ, вели́комꙋ новꙋ́градꙋ и҆ всѣ́й рѡссі́йстѣй землѝ ᲂу҆твержде́нїе.