Buxheim Orgonakönyv
A Buxheimer Orgonakönyv ( németül: Buxheimer Orgelbuch ) 1460-70 közötti billentyűs zene német kézirata. A 15. századi német orgonakultúra legnagyobb zenei emléke .
Rövid leírás
A "Buxheim" név az egykori karthauzi Buxheim kolostornak köszönhető (Buxheim, Memmingen közelében , Bajorországban). A kézirat a 16. század óta a buxheimi kolostorban található. 1883-ig, amikor a Bajor Állami Könyvtár ( München ) megszerezte; ez a könyvtár a mai napig őrzi a Buxheim Orgonakönyvet (RISM rövidítés: D-Mbs Mus.3725).
A kézirat szerzőjét gyakran Konrad Paumann néven említik . Ha ez a tulajdonítás helyes, akkor ez azt jelenti, hogy a kézirat Münchenből származik, ahol Paumann udvari orgonistaként dolgozott 1450-73-ban. Pontosan ez az eredet mellett szól az a tény, hogy Pauman „Fundamentum organisandi” értekezése teljes egészében benne van a buxheimi kéziratban (a traktátus benne van a Loham Songbookban is , nagyjából ugyanebben az időben).
A Buxheim Orgonakönyv a 15. századi német orgonakultúra legjelentősebb zenei emléke . 256 eredeti kompozícióból és billentyűs hangszerfeldolgozásból áll. Azok a művek, amelyekről Buxheim- intabulációk készültek , a 15. század híres európai zeneszerzőihez tartoznak. (beleértve a briteket és a franciákat is), köztük John Dunstable , Guillaume Dufay , Gilles Benchois , Walter Fry és mások; néhány szerző műve a németeké K. Pauman, a salzburgi szerzetes ("Hermann"), I. Götz (Johann Götz), bizonyos Boumgartner (Boumgartner). A gyűjtemény legtöbb darabja nem tartalmaz zeneszerzői utalást (névtelenül). A zenét az úgynevezett régi német tablatúrarendszerben jegyzik .
Műfajilag a repertoár fő részét sanzon , (hangszeres) táncok és egyéb dal- és táncműfajok feldolgozásai teszik ki. Körülbelül 50 darab egyházzenei többszólamú feldolgozás, főként a versek műfajában , ahol a cantus firmus hosszú ideig tart fenn tenorban , egy régi homofon (azaz monoritmikus) textúrában harmonizálva. A kézirat mintegy 30 darabja variációs és improvizációs előjáték. A darabok többsége két- és háromrészes, a négyrészesek ritkábban fordulnak elő.
Lásd még
- A kéziratban szereplő színművek katalógusa
- Orgona mise
Kiadások
- Das Buxheimer Orgelbuch. Beschreibung und Abdruck von Tonsätzen // Monatshefte für Musik-Geschichte, veröffentlicht als Beilage zum 19. und 20. Jg. 1887/1888 (a kiadás digitális faxát lásd itt ).
- Das Buxheimer Orgelbuch, herausgegeben von Bertha Antonia Wallner. Kassel: Bärenreiter, 1958-59, 3. köt. (1-105, 106-230, 231-256 és Pauman „Fundamentum organisandi” értekezése); 2. Durchgesehene Auflage. Kassel, 1983.
Irodalom
- Lord RS A Buxheim Orgonakönyv: tanulmány a tizenötödik század dél-németországi orgonazene történetéről. Diss., Yale Egyetem, 1960.
- Southern E. A Buxheim Orgonakönyv. New York, 1963.
- Zöbeley HR Die Musik des Buxheimer Orgelbuchs. Spielvorgang, Niederschrift, Herkunft, Faktur // Münchner Veröffentlichungen zur Musikgeschichte, 10. Tutzing: H. Schneider, 1964.
Válogatott diszkográfia
- 1982 Buxheimer Orgelbuch / Ton Koopman / Auvidis-Astrée E 7743
 Tematikus oldalak | |
|---|---|
| Szótárak és enciklopédiák | |
| Bibliográfiai katalógusokban |