Brouwer, Jürgen

Jürgen Brauer ( németül  Jürgen Brauer , 1938. november 6. , Lipcse , Szászország ) német operatőr, rendező és forgatókönyvíró. Legjelentősebb rendezői munkája a gyerekfilmekhez kapcsolódik. Hírnevet szerzett a különböző korokból és országokból származó irodalmi alkotások tinédzsereknek szentelt teljes hosszúságú filmadaptációival. Az elmúlt évtizedekben a televízióban dolgozott, ahol sorozatokban rendezett epizódokat. A filmkritikusok felhívják a figyelmet a videosorozatok magas kultúrájára és Brouwer filmjeinek emocionális voltára, az NDK mozijában meghonosodott "dokumentarista hétköznapi realizmus" alternatívájának tekintik őket [1] .

Jurgen Brauer nemzetközi és nemzeti filmfesztiválok díjazottja. 1977 és 1990 között Brouwer az NDK Film- és Televíziós Dolgozói Szövetségének elnökségi tagja volt. 1984 óta a Potsdam-Babelsberg-i Film- és Televízióakadémián tanít[2] [3] .

Életrajz

Jurgen Brauer 1938-ban született egy cipész családjában. 1956 - ban belépett a Drezdai Műszaki Egyetem Fizikai Karára . Más tevékenységek mellett a fiatalember tudományos fényképezésről tartott előadásokat. Brouwer érdeklődni kezdett a fotózás iránt, kiállításokon kezdett részt venni, munkáiért díjat kapott. A Brower Egyetem nem végzett. Egy évig egy fényképészeti berendezéseket gyártó gyárban dolgozott1958-ban belépett a német filmakadémia kamera szakára, Potsdam-Babelsbergbe..

Kezdő lépések a filmben játékfilm-operátorként

Brouwer 1962-ben diplomázott az Akadémián, majd a DEFA stúdió operatőrének formáját öltötte , ahol (1962-1964 [4] ) a Das Stacheltier című rövidfilm-sorozaton dolgozott.[5] [3] . 1966-ban Jurgen Brauer először teljes hosszúságú játékfilm operatőre lett – ez volt a Heiner Karov által rendezett „Utazás Zundevitbe” című szalagja.( Benno Pludra német gyermekíró azonos című regénye alapjánegy nyolcéves fiú kalandjairól). A Neues Deutschland című újság filmkritikusa 30 évvel később Brouwer művében egy ritka költészetet jegyzett meg, amely ahhoz kapcsolódik, hogy az operatőr a Balti-tenger élettelen tájait mutatta be a fiatal hős pszichológiájának tükreként. " Jönnek az oroszok"(1967), amely a háború utolsó napjairól szól , a Brouwer által egyes jelenetek szürrealitása Martin Mund szerint lehetővé tette a cenzorok számára, hogy a képet a szocialista realizmus alapelveitől való súlyos eltérésként értelmezzék és betiltsák. A film csak 20 évvel később jutott el a közönséghez [1] .

Az "Utazás Zundevitbe" kezdetét vette Brouwer és Karov hosszú együttműködése, amely a következő filmekben folytatódott:

• " Paula és Paula legendája " (1972, Maya Turovskaya művészetek doktora ezt a filmet "karneváli filmnek nevezte a hamis, nyomorult szocialista sikerről és az igaz halandó szerelemről", amely "kultuszává vált a kapitalizmusba való átmenet során" [6] ) ;
• "Ikarusz"(1975, egy fiú története, akinek meg kell birkóznia szülei válásával, a film készítőinek a válásról alkotott nézete egy szocialista társadalomban nem elégítette ki a keletnémet tisztviselőket, így a film csak korlátozott kiadását engedélyezték [7] ) ;
• "Míg a halál el nem választ"(1979).

Később Brouwer továbbra is operatőrként dolgozott saját filmjeiben, valamint más rendezők filmjeiben. A filmkritikusok sikeresnek nevezték Brouwer és Günter Reisch rendező együttműködését . Brouwer operatőr volt "Lord of Alexanderplatz" című filmjében.(1966), "Úton Lenin felé" (1969, a Szovjetunió és az NDK közös produkciója), "Minden ellenére!"(1971), "Woltz - Egy német anarchista élete és átalakulása"(1973) és a "The Bride"(1980, ebben a filmben betegség miatt Raish Braer volt rendező egy ideig) [8] [3] . Az eberswaldei Nemzetközi Független Filmfesztiválon Jurgen Brauer kétszer ( 1982 -ben és 1984 -ben ) kapta meg a díjat a "Legjobb operatőr" jelölésben [9] .

A rendezés első lépései

Jürgen Brouwer 1980 -ban készítette első filmjét rendezőként . Ebben a filmben ( "Button") a forgatókönyvet is ő írta (Heiner Karovval együtt, akinek eredetileg maga kellett volna rendeznie ezt a filmet [7] ) és operatőr. Alfred Wellm regénye alapján készült film[10] , egy tizenkét éves kisfiú történetét meséli el a második világháború utolsó heteiben és a vége utáni első hónapokban, bemutatva a szovjet katonákkal és tisztekkel való ismeretség hatására megváltozott világnézetét. Édesanyja halála után a fiú elhagyja otthonát, baráti kapcsolatba lép egy öreg halászszal, aki Heinrich példaképévé válik, és valaki olyan, mint egy apa (tőle a fiú megtanul néhány orosz szót, és a "Pugowitza" szót ", amelyet különösen kedvelt, becenevében [11] ) és a szovjet katonák új otthonra találnak. A kritikusok "lenyűgözőnek" és "mesterinek" nevezték a regény filmadaptációját [3] . Martin Mund filmkritikus szerint a rendező" Odüsszeiáját " mítosszá változtatta , amelyben fantasztikus képek a valóságra rakódnak, behatolnak és átalakítják [1] . Másrészt Heinz Kersten azt írta, hogy a film egy idillre emlékeztet, és nem valószínű, hogy megbízható információkkal szolgál a háború utáni nehéz időszak problémáiról és életkörülményeiről, a rendezőnek pedig "nem sikerült életet lehelnie" a szalag hőseinek. [11] .

A "Gritta a patkányvár" című film

Brouwer második rendezői munkája a "Gritta a patkányvárból" volt.( 1985 ). Ez Bettina von Arnim és lánya, Gisela által 1840-ben írt mese filmadaptációja."A patkányvári Gritta grófnő élete" [12] . Cenzúrás okokból a mesét a szerzők életében soha nem adták ki. Brouwer figyelmét az akkor elfeledett műre Kozik Krista író, rendező és rádióműsorok szerzője vonta fel .. A film forgatókönyvének elkészítésében is részt vett. A filmadaptációt Bettina von Arnim [13] évfordulójának szentelték . A mese és a film cselekménye szerint a lány Gritta különc feltaláló édesapjával él a lepusztult Patkányvárban. Özvegy apja házassága után kolostorban nevelkedik. Ott a lány tudomást szerez a király elleni összeesküvésről, és más tanulókkal együtt elmenekül a kolostorból. A lányok véletlenül találkoznak a király kisfiával. A film végén Gritta megmenti a királyt, és a tanácsadója lesz [14] .

A film érintette a tizenévesek szexualitásának kérdését , és néhány olyan változtatást is végrehajtott a cselekményen, amelyek nem voltak nyilvánvalóak a mese eredeti szövegét nem ismerő nézők számára. Bettina és Gisela von Arnim Gritta jól nevelt, példamutató lány. A filmben ő egy éles nyelvű tinédzser, aki nem habozik kihívóan fellépni apjával szemben, "lúzernek, trógernek... haszontalan idiótának", a mostohaanyját pedig "hülye tehénnek" nevezi. Gritta provokatív könyveket olvas, és őszintén hisz abban, hogy a gyerekek képesek megváltoztatni a világot [15] . Bár Gritta a nemességhez tartozik , apja anyagi gondjai iránti közömbössége miatt patkányokkal teli kastélyban él, és minden nap zabkását eszik. A film hősnője egy hétköznapi lány, ami különösen vonzóvá tette kalandjait a kelet-német fiatal nézők számára. A regényhez hasonlóan a film is feminista romantikus történet, amely a nők találékonyságáról, erejéről, barátságáról és a férfiakkal szembeni felsőbbrendűségéről tanúskodik. A nők emancipációjának támogatása a regényben és a filmben a küzdelem és az önfejlesztés szellemének felel meg [16] .

Kinna Schön a DEFA mesefilmjeiről írt könyvében azt írta, hogy Bettina és Gisela von Arnim meséjében és Jurgen Brauer filmjében a kultúra és a társadalom, amelyet a patriarchális család és az egyház képvisel, elnyomja a lányokat, akik keresik. vigaszt nyújtanak a természetben, és létrehozzák saját önálló közösségüket az erdőben. A romantikus fiatal herceg közel áll Gritta világához. Jobban szereti a zöld füvet, mint az arany trónt, de függő és tehetetlen. A film végén Gritta provokálja a herceget, hogy tépje le merev csipkegallérját, ezzel megszabadítva őt a társadalmi konvencióktól. Bettina és Gisela von Arnim könyvétől eltérően a film Kinna Shen szerint az elitizmus elutasítását és a "hétköznapiak diadalát" hirdeti [16] . Kinna Shen azzal érvelt, hogy Brouwer szándékosan másolta a romantikus művész, Caspar David Friedrich festményeinek képeit a kis hősök vitájának jelenetében a világ megváltoztatásának lehetőségéről, Gritta és Peter búcsúi jelenetében a naplemente hátterében. , és a kolostorból való menekülés jelenetében egy félelmetes komor erdőn keresztül. Megjegyezte, hogy Brouwer filmjében valódi patkányokat (a főszereplő barátait és cinkosait) használtak, és nem animációkat, mint a Disney-filmekben a hasonló cselekményekhez. Shen szerint a forgatócsoport egy speciális patkányt használt ebben a filmben, amely agresszív vad szürke patkányok kézi laboratóriumi patkányokkal való tenyésztésének eredménye volt a Magdeburgi Kutatóintézetben [17] .

Az 1986 -os Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a film UNICEF -díjat kapott [18] . Az Arany Veréb Nemzetközi Gyermekfilm Fesztiválon1987- ben Gerában a filmet az NDK Minisztertanácsa Állami Televízióbizottságának elnöke különdíjjal jutalmazta. Ezt a díjat, valamint a főszereplő apja forgatókönyve alapján készített különös autót a Potsdami Filmmúzeumban tárolják.[19] . A "Gritta a patkányvárból" című filmben először és utoljára játékfilmben a tizenegy éves Nadia Klir játszotta a főszerepet., aki később az újraegyesült Németországban ismert fotós , dokumentumfilmes és operatőr lett [20] [21] .

Az NDK fennállásának utolsó éveinek igazgatói munkája

Egy évvel később Jurgen Brauer Günter Rücker íróval (az azonos című regény szerzője) együtt rendezte a Hilda, a szobalány című filmet., amelyben operátorként, a forgatókönyv társszerzőjeként és társrendezőként szerepelt [22] . A film 1938-ban játszódik, a melodramatikus cselekmény cselekményalapja egy földalatti csoport harca volt a fasiszta rezsim ellen. A "Német Mozi enciklopédiája" szerzői a film cselekményét egy tizennégy éves fiú történeteként írták le, aki szexuálisan elborzadt a csehszlovákiai események hátterében [8] . A filmre felfigyeltek a filmkritikusok [23] .

1988- ban Jürgen Brouwer rendezte és társszerzője volt a Pirate's Heart című filmnek.. A film Benno Pludra író 1985-ben megjelent történetén alapul [24] . Egy tízéves kislány talál egy követ, amely Vilmos kalóz megkövült szívét ábrázolja. Egy magányos lány rábízza gondjait, a kő pedig a kalózok életéről és kalandjairól mesél neki. A hősnő cirkuszi apjáról, aki sok évvel ezelőtt elhagyta családját, kiderül, hogy olyan, mint egy kalóz. Eleinte felébreszti a lány reményeit és együttérzését, de aztán nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A filmkritikusok véleménye szerint Brouwer rendezőként és operatőrként "látszó könnyedséggel" sikerült megteremtenie a film hangulatát. A költészetet a humorral, a hétköznapokat az álommal ötvözte, érzékenyen és komolyan közelítette meg a gyermek gondjait, érzéseit [3] .

A film "wertvoll" ( orosz "értékes", "jelentős" ) állami bizonyítványt kapott. Az 1989-es Arany Veréb Gyermekfilmfesztiválon a kép díjat nyert a "Legjobb játék-/televíziós film" kategóriában; Johanna Schall színésznő, aki a főszereplő anyja szerepét alakította, kitüntető oklevelet kapott. A "Kalóz szíve" című filmet 1988-ban az NDK Film- és Televíziós Dolgozóinak Szövetsége is elnyerte a "Legjobb mozi és televíziós gyerekfilm" díjjal [25] .

Állások az egyesült Németországban

Németország újraegyesítése után a rendező továbbra is gyermekfilmekben dolgozott. 1993 - ban bemutatta a közönségnek az "Anna anna" című játékfilmet .. A Brouwer társrendezője Grety Klei svájci jelmeztervező volt, aki ekkor már 62 éves volt. Ez volt a debütálása rendezőként. Klei volt az, aki felhívta Brouwer figyelmét Lukas Hartman gyermekíró könyvére.és biztosította a filmezés jogait [26] . A filmet Kölnben és Berlinben forgatták 1991. október 10. és november 29. között [27] . A Németország, Svájc és Luxemburg koprodukciójában készült film 266 786 eurójába került az alkotóknak [ 28] . A cselekmény egy iskoláslány és párja kalandjain alapul (az 1990-es években népszerű cselekmény). A filmet csak 1993. május 13-án mutatták be Berlinben, a televízióban pedig 1994. december 25-én mutatták be a filmet. A kritikusok dicsérték az előadók színészi képességeit és a filmben jelenlévő szürreális humort, de megjegyezték, hogy a szalagon hiányzik a gondosan kidolgozott dramaturgia [27] .

A "Passion" teljes hosszúságú játékfilmekben Németország újraegyesítése után forgatták(1990, Yuri Koch [29] könyve alapján ) és "Tánc a szemétdombon"(1991, Yuri Koch [29] könyve alapján ) Jürgen Brauer a keletnémetek eszményvesztésének okaira reflektált [1] .

Az egyesült Németországban Brouwer keresett volt a televízióban. Több epizódot rendezett a "Tánc a vulkánon" (1996, német  "Tanz auf dem Vulkan" , három epizód), "City Express" (1999, német  "CityExpress" ), "Jó reggelt, Mallorca!", "Crime Scene" (2 epizód), "Rendőrségi telefon - 110" (2 epizód) és "Nyomozó". Részt vett a Saxonia Media Filmproduktion stúdió televíziós szappanoperájának forgatásán "Minden barát", 1999 és 2014 között 138 epizódot rendezett [4] .

Jurgen Brauer utolsó gyerekfilmje a Lorenz a hazugok országában., animációs és játékfilmek kombinációján alapul ( 1997 ) [8] . A film Gianni Rodari olasz író „ Gelsomino a hazugok földjén ” című meséjének szabad értelmezése [29] .

Juergen Brouwer jelenleg Berlinben él [7] .

A kreativitás jellemzői

A mozi Jurgen Brauer szerint elsősorban vizuális művészet. Munkájában a legfontosabbnak a "szubjektivitást, személyes attitűdöt" tartotta. Azokat a filmeket, amelyekben Brouwer operatőrként szerepelt, a Neues Deutschland című újság kritikusa klasszikus DEFA-filmnek minősítette, magas képkultúrával és érzelmekkel teli alkotásokként, amelyek a „dokumentarista mindennapi realizmus” alternatívájaként is felfoghatók. A rendező elmondta, hogy továbbra is álma, hogy Benno Pludra "Aloa-he" című regénye alapján filmet készítsen, "felnőtteknek szóló filmet, tinédzserekkel a címszerepben". Brower azt írta, hogy mivel a regényben szereplő események 1943-ban játszódnak, senki sem akarja finanszírozni a filmadaptációt [1] .

Díjak

• NDK Nemzeti Díj I. osztályú kultúra és irodalom területénaz „ Úton Leninhez ” című filmhez (1970) című munkájáért [30] [31] .
• NDK Nemzeti Díj III. fokozat a kultúra és az irodalom területéna " The Bride " (1980) című filmben végzett munkájáért [30] [32] .

Fő filmográfia (játékfilmek)

Jegyzetek

1. ↑ 1 2 3 4 5 Mund, 1998 .
2. ↑ Enciklopédia, 2009 , pp. 58-59.
3. ↑ 1 2 3 4 5 Séta I. . Jürgen Brauer. Drehbuchautor, Kameramann, Regisseur.  (német) . DEFA (2015. január). Letöltve: 2019. május 7. Az eredetiből archiválva : 2019. április 10.
4. ↑ 1 2 Jürgen Brouwer  az internetes filmek adatbázisában
5. ↑ Enciklopédia, 2009 , p. 58.
6. ↑ Turovskaya M. I. Emlékek a német filmről . ülésszak (2012. június 20.). Letöltve: 2019. május 14. Az eredetiből archiválva : 2019. május 14. (határozatlan)
7. ↑ 1 2 3 Jürgen Brauer.  (angol) . A DEFA Filmkönyvtár a Massachusettsi Amherst Egyetemen. Letöltve: 2019. május 14. Az eredetiből archiválva : 2020. szeptember 27.
8. ↑ 1 2 3 Encyclopaedia, 2009 , p. 59.
9. ↑ Jürgen Brauer. Díjak.  (német) . IMDb . Letöltve: 2019. május 7. Az eredetiből archiválva : 2016. március 22.
10. ↑ Schmidt K., Schmidt I., 2001 , s. 201, 541.
11. ↑ 12 Kersten , 1981 .
12. ↑ Schmidt K., Schmidt I., 2001 , s. 7,541.
13. ↑ Werner-Burgmann, 2018 , p. 99.
14. ↑ Arnim B., Arnim G., 2019 .
15. ↑ Shen, 2015 , p. 230.
16. ↑ Shen 12. , 2015. , p. 232.
17. ↑ Shen, 2015 , p. 233.
18. ↑ Gritta von Rattenzuhausbeiuns (1985). Díjak.  (angol) . IMDB . Hozzáférés időpontja: 2019. május 16.
19. ↑ Jäger, 2010 .
20. ↑ Hofmann L. Wandel Berlin-Prenzlauer Bergben. Oderberger Straße, wie haste dir verändert! (német)  // Der Tagesspiegel: Újság. - 2015. - május 30. Archiválva : 2019. május 7.  
21. ↑ Nadia Clear  az internetes filmadatbázisban
22. ↑ Schmidt K., Schmidt I., 2001 , s. 161, 541.
23. ↑ Synková T. . Hilde das Dienstmädchen. Rendező: Günter Rücker/Jürgen Brauer. DDR 1985/86 (német) . Goethe Intézet (März 2013). Letöltve: 2019. május 16. Az eredetiből archiválva : 2017. szeptember 25.  
24. ↑ Schmidt K., Schmidt I., 2001 , s. 149, 541.
25. ↑ Das Herz des Piraten.  (német) . DEFA . Letöltve: 2019. május 8. Az eredetiből archiválva : 2019. március 26.
26. ↑ Schmidt K., Schmidt I., 2001 , s. 81, 541.
27. ↑ 1 2 König, Wiedemann, Wolf, 1996 , s. 421-423.
28. ↑ Anna-Anna. Greti Kläy (CH), Jürgen Brauer (DE).  (angol) . Európa Tanács. Letöltve: 2019. június 23. Az eredetiből archiválva : 2019. március 22.
29. ↑ 1 2 3 Schmidt K., Schmidt I., 2001 , s. 108, 541.
30. ↑ 12 Jürgen Brauer . DEFA Stiftung (határozatlan). Letöltve: 2019. május 17. Az eredetiből archiválva : 2019. április 10.
31. ↑ Unterwegs zu Lenin . DEFA Stiftung (határozatlan). Letöltve: 2019. május 17. Az eredetiből archiválva : 2019. április 10.
32. ↑ Die Verlobte . DEFA Stiftung (határozatlan). Letöltve: 2019. május 17. Az eredetiből archiválva : 2019. március 26.
33. ↑ Pugowitza  az internetes filmadatbázisban
34. ↑ Gritta von Rattenzuhausbeiuns  az internetes filmadatbázison
35. ↑ Hilde, das Dienstmädchen  az internetes filmadatbázison
36. ↑ Das Herz des Piraten  az internetes filmadatbázisban
37. ↑ Sehnsucht  az internetes filmadatbázisban
38. ↑ Tanz auf der Kippe  az internetes filmadatbázison
39. ↑ Anna - annA  az internetes filmadatbázisban
40. ↑ Lorenz im Land der Lügner  az internetes filmadatbázison

Irodalom

• Arnim B. Von , Arnim G. Von. Das Leben der Hochgräfin Gritta von Rattenzuhausbeiuns . — Projekt Gutenberg — Klassische Literatur Online — Spiegel Online, 2019. Archiválvamájus 7. aWayback Machine
• Jäger H. In Tüten und Papier  (német)  // Potsdamer Neuste Nachrichten : Újság. - 2010. - 5 März. Archiválva : 2019. május 14.
• Jürgen Brauer // A tömör mozi: A német filmművészet enciklopédiája. Bock H.-M.— főszerkesztő. - Berghahn Könyvek, 2009. - P. 58-59. - 600 p. — ISBN 978-0857-4556-59 .
• Kersten H. Das Kriegsende als Idylle missdeutet  (német)  // Der Tagesspiegel  : Újság. - 1981. - július 19. Archiválva : 2019. május 7.
• König I. , Wiedemann D. , Wolf L. Zwischen Marx und Muck: DEFA-Filme für Kinder. - Henschel, 1996. - 447 S. - ISBN 978-3894-8723-42 .
• Lexikon Literaturverfilmungen: Verzeichnis deutschsprachiger Filme 1945-2000 / zsgest. von Schmidt K. und Schmidt I. . – Stuttgart; Weimar: Metzler, 2001. - 650 S. - ISBN ISBN 978-3-476-01801-4 .
• Mund M. Dem Regisseur und Kameramann Jürgen Brauer zum 60. Plädoyer für Phantasie und Gefühl  (német)  // Neues Deutschland  : Newspaper. - 1998. - november 6. Archiválva : 2019. május 7.
• Shen Q. A mágia politikája: DEFA mesefilmek . - Wayne State University Press, 2015. - 352 p. - (Mesetanulmányok sorozata). — ISBN 978-0814-3390-46 .
• Werner-Burgmann A. "Kino ist fast notwendig verbunden mit Gegenwart". Die DEFA-Klassikerverfilmungen der 1970 / 80er Jahre // Gegenwart historisch gesehen: Kultur und Politik 1789-1848 filmisch reflektiert. Szerk. Bock H.-M. , Distelmeyer J. , Schöning J. . - Kiadás szövege + kritika, 2018. - ISBN 978-3869-1675-58 .

Linkek

• Juergen Brouwer  az internetes filmek adatbázisában

Tematikus oldalak	AllMovie AlloCine ČSFD Filmportál Internet Movie Database Kinopoisk
Bibliográfiai katalógusokban BNC : a11189526 GND : 124632092 ISNI : 0000 0004 2657 9663 J9U : 987007401494405171 LCCN : no2017065772 NKC : xx0170712 NUKAT : n2008124114 VIAF : 951783 WorldCat VIAF : 951783