Biotóp

A biotóp (az ógörögül βίος  " élet " + τόπος "hely") a geotér ( föld vagy víztest )  viszonylag homogén területe az abiotikus környezeti tényezők szempontjából , amelyet egy bizonyos biocenózis foglal el . Az adott biotópra jellemző viszonyok együttese határozza meg az itt élő szervezetek fajösszetételét . Így a legáltalánosabb értelemben a biotóp egy biogeocenózis ( ökoszisztéma ) nem biotikus része [1] [2] . Szűkebb értelemben a zoocenosis kapcsán a fogalomba beletartozik a rá jellemző növényzettípus ( phytocenosis ) is, vagyis a zoocenosis élőhelyének számít.

A biotópokat biokórokká egyesítik , amelyek viszont biociklusokká (életterületekké) egyesülnek - a bioszféra fő részei: szárazföldi, tengeri és belvizek [3] .

A geológiai viszonyok összessége litotópot , talaj- edafotopot , klimatikus- klimatopot stb. alkot. A monoklimax - koncepció szerint minden antropogén tevékenység vagy természeti folyamatok következtében megbomlott biocenózisú biotópban egy klimaxközösség (biocenózis ) stabil az idő idővel alakul ki. Ez a folyamat ( szukcesszió ) több szakaszon megy keresztül (pl. másodlagos rét , cserje , erdő szakaszai ).

A kifejezés története

A biotóp fogalmát 1866-ban Ernst Haeckel német zoológus vezette be The General Morphology of Organisms című könyvében (amiben meghatározta az " ökológia " kifejezést). Ebben hangsúlyozta az élőhely fogalmának fontosságát, mint az élőlények létezésének előfeltételét, kifejtve, hogy egy adott ökoszisztémában annak élővilágát a környezeti tényezők és az élő szervezetek közötti kölcsönhatások alakítják [4] . A biotóp eredeti ötlete szorosan kapcsolódott az evolúciós elmélethez . 1908-ban pedig F. Dahl, a Berlini Állattani Múzeum professzora magát a biotop kifejezést vezette be a fogalom jelölésére [5] .

Lásd még

• Ecotop
• terület

Jegyzetek

1. ↑ Shilov I. A. Ökológia. - M .: Felsőiskola, 1997. - S. 374.
2. ↑ biotóp // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
3. ↑ Biociklusok // Nagy Szovjet Enciklopédia  : [30 kötetben]  / ch. szerk. A. M. Prohorov . - 3. kiadás - M .  : Szovjet Enciklopédia, 1969-1978.
4. ↑ Generelle Morphologie der Organismen : allgemeine Grundzüge der organischen Formen-Wissenschaft, mechanisch begründet durch die von C. Darwin reformirte Decendenz- 'Monophyletischer Stambaum der Organismen' from 'Generelle Morphologie, 8 Profologie, 8 Organimta,6 Planes) . elmélet. (1866) Berlin.
5. ↑ Atushi Iwasawa (2005). A biotóp megőrzése zoológiai szempontból: Bevezetés: Mi a biotóp? , a Biological Science News 2005. januári számából archiválva : 2007. december 9. a Wayback Machine -nél

Irodalom

• Biotóp // Biológiai enciklopédikus szótár / fejezetek. szerk. M. S. GILYAROV - M .: Szovjet enciklopédia, 1986. - S. 71.

Szótárak és enciklopédiák	Nagy dán Nagy katalán Nagy norvég Nagy orosz Larussa Universalis Universalis
Bibliográfiai katalógusokban	GND : 4006907-2 NDL : 00888075 NKC : ph118927