Ó, te lombkorona, az én baldachinom

Ó, te lombkorona, az én baldachinom
népdal
Nyelv orosz
Első említés 1790
Az első bejegyzés szerzői I. Prach , N. Lvov
Jeles művészek Ljudmila Zykina és mások.
Műfaj tánc
Wikiforrás logó Szöveg a Wikiforrásban
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az „Oh you, canopy, my canopy”  egy orosz néptáncos [ 1] vicc, amely egy lány történetét meséli el, aki szereti a fiatal sörfőzőt, Ványát, de szigorú apja megtiltja, hogy lássák egymást. A méret 4/4, a kulcs C-dúr, a karakter vidám.

Régi orosz képek

A lombkorona az ókori Oroszország idejében egy gazdag házban egy elülső terasz formájában volt a második emeleten. A lombkoronát általában oszlopokra támasztották és gyönyörű farudakkal látták el. Ilyen folyosókról szól a dal. Egy fiatal nő magasról enged el egy sólymot úgy, hogy az szülőoldalára repül [2] .

Nem véletlen, hogy a lombkorona „ juharrács ”, mert a faragott juhar termékek nagyon tartósak, és a vágó legfinomabb mozgásait közvetítik [3] . A néphitben a juhar karikát a hordókon is pontosan az erőssége miatt használták [4] .

A sör  a méz, a kvas és a bor mellett az egyik legrégebbi ismert ital. A falvakban a nagy vidéki ünnepek előtt a testvériség kedvéért főzték a sört – gyakrabban volt karácsony vagy Nikola tél , húshagyó , húsvét és védőnői lakoma . A sör jellemzően rozs- és zabmalátából, valamint komlóból készült. Mindig is tisztelték a jó sörfőzőt az ünnepeken.

Dal leírása

Először 1790-ben publikálta I. Prach , N. Lvov [5] .

Fjodor Dosztojevszkij 1880-1881-es jegyzetfüzetében megjegyzi ennek a dalnak a magas művészi érdemeit [6] .

Pudozhye -ban a motívumot a „A lány almát harapott , nem folyékonyat” motívummal kombinálva lusta dallá alakították . A 20. század első harmadában a dalt lecsökkentették, és tisztán négyzet alakú táncként kezdték felfogni [7] . Belomorszkban ( Karélia ) a „Nyolc” kvadrillt [8] adták elő a dalhoz .

A fehéroroszok körében talán a leghíresebb kvadrillt táncolják a „Te baldachinom, baldachinom” című dalra. Az új lombkorona” [9] .

1906-ban, a Cipikanszkij aranyat hordozó vidék bányáiban egy másik dal is megjelent „Ó, te lombkorona, én lombkoronám” motívumból, a dal valós eseten alapul. Az Ivanovszkij bányát bérlő Kozlov kereskedő annyival tartozott a munkásoknak, hogy betörtek "kecskéjébe" - egy áru- és termékraktárba -, és mindent elvittek maguknak és családjuknak. A munkások megkötözték Kozlovot, kivitték az útra, és egy cetlit csatoltak hozzá: "Kutyahalál a kutyának". Prokhor Bodrov aranybányász egyik fia felvette Kozlovot. Kozlov beleegyezett Bodrovba, hogy közösen irányítsa a bányát, a munkások azonnal teljes fizetést kaptak. Kozlov hamarosan eltűnt. Közvetlenül az eset után keletkezett dal sok évig élt.


Ó, te baldachinom, baldachinom,
Az új lombkoronában ül Hasú
ifjú kereskedő,
Reszket mindenfelé a félelemtől. Egy fillérrel többel
tartozik a dolgozó embereknek . Mi magunk fogjuk elítélni, és mi döntünk a sorsáról. Ó, te, lombkorona, az én baldachinom. A kereskedő nem ül a folyosón, A kecskét adósságra nyitják, És a kereskedő kész.








A dal hamarosan ismertté vált a Bajkál és a Transzbajkál vidékének számos vidékén, sőt a családtagok lakodalmain is előadták [10] .

Maga a dallam egyszerű, de ékesíthető, ezért gyakran ez a második-harmadik dallam, amelyet a kezdő balalajka tanulónak tanítanak. Gyakran szólóénekesek adják elő.

A dal a világ számos országában vált híressé.Szergej Bondarcsuk 1968 -as szovjet filmjének , a Háború és béke című epizódjának, amely Lev Tolsztoj regényén alapul . A film első része egy jelenetet tartalmaz, amelyben orosz katonák éneklik ezt a dalt, miközben áthaladnak egy osztrák falun. A dalt a " Coco Chanel és Igor Stravinsky " című 2009-es francia filmben is felhasználták .[ a tény jelentősége? ]

Lásd még

Jegyzetek

  1. ↑ Gorelov A. A. Orosz irodalom és folklór (XIX. század vége) / Szovjetunió Tudományos Akadémia. In-t rus. megvilágított. (Puskin-ház). - L .: Nauka, 1987 - S. 32
  2. ↑ IX-XIII. század. 2017. február 10-i archív példány a Wayback Machine -nél // Rabinovich M. G. Esszék az orosz feudális város anyagi kultúrájáról 2019. június 7-i archív példány a Wayback Machine -nél  - M .: Nauka, 1988
  3. ↑ Szobolev N. N. Orosz népi fafaragás 2019. június 7-i archív másolat a Wayback Machine -en  - 13. oldal - 2000 -
  4. ↑ Khrolenko A. T. A folklór szó szemantikája - Voronyezs: Voronyezsi Egyetemi Kiadó, 1992 - 60. o.
  5. ↑ Szidelnyikov V. M. Az orosz népi dalszöveg poétikája: kézikönyv egyetemek számára - M .: Állam. nevelőtanár. kiadó, 1959—127 p.
  6. ↑ Dosztojevszkij F. M. Összegyűjtött művek tizenöt kötetben: 1-3. Karamazov testvérek  - L .: Nauka, 1991
  7. ↑ Ivanova T. G. Helyi hagyományok az orosz északi népi kultúrában: (a "Ryabininsky Readings-2003" IV. Nemzetközi Tudományos Konferencia anyagai) - Petrozavodsk: "Kizhi" Állami Történelmi, Építészeti és Néprajzi Múzeum-rezervátum , 2003 - S. 36
  8. ↑ A Moszkvai Egyetem Értesítője, 29. kötet - M .: Moszkvai Egyetem Kiadója, 1974 - S. 63
  9. ↑ Fehérorosz gondolat , - 1994. 7-12. szám - S. 290
  10. ↑ Eliasov L. E. Kelet-Szibéria folklórja  - Burját könyvkiadó, 1973 - S. 240-241

Linkek