Müncheni és Freisingi érsekség
Müncheni és Freisingi érsekség ( lat . Archidioecesis Monacensis et Frisingensis ) A müncheni és freisingi érsekség magában foglalja az augsburgi , a passaui és a regensburgi egyházmegyét . A müncheni és freisingi érsekség székesegyháza a Boldogságos Szűz Mária templom . Freisingben található a Szt. Mária és a Szent Korbinán társ -katedrális .
Történelem
716-ban Szent Korbinán Bajorországba érkezett , hogy ott a katolikus egyház plébániáit alapítsa. 739 -ben Szent Bonifác katolikus egyházmegyét alapított Freisingben.
1239-től a freisingi püspökök rendelkeztek világi hatalommal . A freisingi egyházmegye nagy területre kiterjesztette joghatóságát, beleértve a modern olasz San Candido várost is . A középkorban a freisingi egyházmegye a salzburgi metropolisz része volt .
1803 - ban a német mediatizáció következtében megszűnt a freisingi egyházmegye . 1817- ben , a Vatikán Bajorországgal kötött konkordátuma után úgy döntöttek, hogy a freisingi egyházmegyét érsekségi ranggal újjáteremtik Müncheni és Freisingi érsekség néven . A tervek szerint a megszüntetett Chiemsee -i egyházmegye területét a müncheni és freisingi érsekség területéhez csatolták . A müncheni és freisingi érsekséget VII. Pius pápa Dei ac Domini Nostri bullája 1818. április 1-jén alapította kanonikusan .
1818 februárjában Lothar Anselm von Gebsattelt nevezték ki München és Freising első érsekévé , azonban a Vatikán és a helyi hatóságok közötti nézeteltérések miatt csak 1821. augusztus 15-én lépett székbe . A főegyházmegye székesegyháza a Boldogságos Szűz Mária székesegyház volt. Az érsek rezidenciáját a Holnstein-palotában helyezte el .
Főegyházmegye ordináriusai
A freisingi egyházmegye ordináriusai
- Szent Korbinian freisingi püspök (724 - † 730.09.8)
- Erembert püspök (730 - † 1.01.749)
- József veronai püspök (749. március – † 764.01.17.)
- Aribo püspök (764 - † 4.05.784)
- Atto püspök (784. június – † 810. 09. 27.)
- Gitto püspök (811 - † 834.12.11.)
- Erhanbert püspök (835.01.29 - † 854.01.11)
- Anno püspök (1.03.854 - † 9.10.875)
- Arnold püspök (875.12.4. - † 883.09.22.)
- Waldo püspök (883. 10. 19. - † 906. 05. 18.)
- Uto püspök (906. június - † 907. 06. 28.)
- Draholf püspök (908. február – † 926.05.24.)
- Wolfram püspök (926. 12. 10. – † 938. július)
- Boldog Lantpert püspök (938.08.28 - † 957.09.19)
- Ábrahám püspök (957. december – † 993. 06. 07.)
- Gottschalk von Haguenau püspök (993.09.01. - † 1006.05.06.)
- Egilbert von Moosburg püspök (1006. július – † 1039.11.4.)
- Nitker püspök (1039.12.2 - † 1052.04.13)
- Ellenhard püspök (1052.07.3. - † 1078.03.11.)
- Meginvard püspök (1078.03.22 - † 1098.04.28)
- Heinrich I von Freising püspök (1098.06.28 - † 1137.10.9)
- Ottó freisingi püspök (1138-1158)
- Albert I von Harthausen püspök (1158. 11. 22. - † 1184. 11. 11.)
- Otto II von Berg püspök (1184. december – † 1220.03.17.)
- Herold von Waldeck püspök (1220.04.20-1230)
- Konrad I von Tölz-und-Hohenburg püspök (1230.10.24 - † 1258.01.18)
- Konrad II Wildgraf von Daun püspök (1258. április - † 1278.04.29.)
- Friedrich von Montalian püspök (1280.01.13. - † 1282.12.08.)
- Emicho Wilgraf von Wittelsbach püspök (1283.01.24 - † 1311.07.28)
- Gottfried von Hexenagger püspök (1311.09.01 - † 1314.08.27)
- Konrad III der Sendlinger püspök (1314. október 3. – † 1322. április 12.)
- Johann I Wulfing püspök (1323.12.23 - † 1324.04.25)
- Konrad IV von Klingenberg püspök (1324.07.05. - † 1340.08.04)
- Johann II Hake püspök (1341.10.10 - † 1349)
- Albert II von Hohenberg püspök (1349.10.7. - † 1359.04.25)
- Paul von Jägerndorf püspök (1359.05.15.-1377.)
- Leopold von Sturmberg püspök (1378. április – † 1381.08.5.)
- Berthold von Wechingen püspök (1381.09.20 - † 1410.09.07)
- Konrad V von Hebenstreit püspök (1411.03.23 - † 1412)
- Hermann von Zilli püspök (1412.07.26 - † 1421)
- Nicodemus della Scala püspök (1422 - † 1443.08.13.)
- II. Schlick Henrik püspök (1443. 09. 11. - 1448. 01. 15.)
- Johann III Grunwalder püspök (1448.01.15. - † 1452.12.02.)
- Johann IV Tulbeck püspök (1453. 09. 03. – 1473. november)
- Sixtus von Tannberg püspök (1474.01.12. - † 1495.07.14.)
- Ruprecht pfalzi pap (1496. február 8. – 1498. december 3.), megválasztott püspök
- Fülöp pfalzi püspök (1498.12.3. - † 1541.01.5)
- Henrik pfalzi püspök (1541. 01. 05. - † 1552. 01. 03.)
- Leo Lösch von Hilkertshausen püspök (1552.11.05 - † 1559.08.04)
- Moritz von Sandizell püspök (1560.03.13-1566.10.18)
- Ernst bajor püspök (1566. 12. 23. - † 1612. 02. 17.)
- Stefan von Seibolsdorf püspök (1613.07.03. - † 1618.01.16.)
- Veit Adam von Gepekh püspök (1618. 05. 14. - † 1651. 12. 8.)
- Albrecht Zsigmond bajor pap (1651. december 8. – † 1685. november 5.), püspökké választott
- Joseph Klemens bajor püspök (1685.11.4. - 1694.09.29.)
- Johann Franz Eckher von Kapfing und Lichtenek püspök (1696.01.30. - † 1727.02.23.)
- Johann Theodor bajor bíboros (1727.02.23 - † 1763.01.27)
- Clemens Vencel szász püspök (1763. 08. 22. - 1768. 08. 20.), augsburgi püspökké nevezték ki.
- Ludwig Joseph von Velden püspök (1769. 06. 12. - † 1788. 03. 15.)
- Maximilian Prokop von Törring-Jettenbach püspök (1788.09.15. - † 1789.12.30.)
- Joseph Konrad von Schroffenberg püspök (1790.06.21 - † 1803.04.04)
- Sede vacante (1803-1818)
- Joseph Jacob von Heckenstaller pap (1803. 04. 14. - 1818. 02. 16.), apostoli adminisztrátor
- Az egyházmegye megszűnt
A müncheni és freisingi érsekség ordináriusai
Forrás
- Annuario Pontificio , Libreria Editrice Vaticana, Città del Vaticano, 2003, 958. o., ISBN 88-209-7422-3
- Pius Bonifacius Gams, Series episcoporum Ecclesiae Catholicae , Lipcse 1931, 275-276. o. Archivált 2015. június 26-án a Wayback Machine -nél (lat.)
- Bulla Dei ac Domini Nostri / Bullarii romani continuatio , XV. köt., Romae 1853, 17–31. o. Archiválva : 2013. december 14., a Wayback Machine (lat.)
Linkek