Az SZKP XIV. Kongresszusa (b)

Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 23-án felülvizsgált verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Az SZKP XIV. Kongresszusa (b)
Elhelyezkedés
Az első esemény dátuma 1925. december 18
Utolsó megtartott dátum 1925. december 31
 Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon

Az Összszövetségi Kommunista Párt (bolsevikok) XIV. Kongresszusa - az SZKP képviselőinek ( küldötteinek )  14. találkozója (b) .

A kongresszust 1925. december 18. és december 31. között tartották Moszkvában . A kongresszuson 1306 küldött vett részt (ebből 665 döntő , 641 tanácsadó szavazattal ), a bolsevik párt 643 000 tagját és 445 000 jelöltet képviselve. A küldöttek 62,2%-át munkások tették ki,  30,9%-ot az alkalmazottak, 5,7 %-ot a parasztok  , a küldöttek mintegy 70%-a pártmunkás [1] . A XIII. Kongresszus döntése értelmében a XIV. Kongresszust Leningrádban tartották , de Moszkvába helyezték át. A Bolsevikok Össz Uniós Kommunista Pártjának XIV. Kongresszusa az „ Iparosítás Kongresszusa” néven lépett be a Bolsevikok Össz Uniós Kommunista Pártja történetébe .

Napi sorrend

A kongresszus anyaga

A kongresszust AI Rykov nyitotta meg és zárta be . A kongresszus egyperces néma csenddel tisztelte az elhunyt M. V. Frunze , A. F. Myasnikov , N. K. N. Narimanov , E. M. Sklyansky és S. G. Mogilevskyt .

A harmadik ülésen, december 19 -én a Központi Bizottság jelentéséről a SZKP(b) baloldal ("új ellenzék") vezetője, G. E. Zinovjev készített társjelentést, aki nézeteltéréseket vetett fel a következő pontokat:

" államkapitalizmus " vagy "a gazdaság szerkezetének értékelése" a Szovjetunióban (ellenezte a NEP "idealizálását" ); a parasztság és a középparasztság kérdése (a NEP vidéki leállítását és a kulákok aktív fellépését szorgalmazta ); a pártba való felvétel kérdése (ellenezte a parasztok aktív felvételét) és a párt kollektív vezetése a Politikai Hivatal „teljes hatalmával”, illetve a Központi Bizottság titkárságának „alárendeltsége”.

A beszéd főként az SZKP(b) jobboldali vezetője, N. I. Buharin ellen irányult (különösen a „Gazdagodj meg!” szlogenje ellen), és a leningrádi delegáció aktívan támogatta (az itt írt hazugság, a polémia N. I. Buharin és G. E. Zinovjev között ellenfélként léptek fel).
Később a közvetlenül felszólaló L. B. Kamenyev Sztálin leváltását javasolta a főtitkári posztról [2] .

Ezek a felszólalások és javaslatok nem találták meg a Kongresszus többségének támogatását. A kongresszuson jelen lévő L. D. Trockij (csak tanácsadó szavazata volt) nem vett részt a vitában, bár a baloldali ellenzék veresége aláásta pártbeli pozícióját.

L. B. Kamenyev tervezett jelentése "A gazdasági építkezés következő kérdései " lekerült a napirendről, mivel "elvtárs. Kamenyev nem fejezi ki a Központi Bizottság irányvonalát" [3] .
Fellebbezést is elfogadtak a leningrádi pártszervezethez „a leningrádi küldöttség teljesen helytelen magatartására tekintettel, amely... veszélyt jelentett pártunk egységének aláásására” [4] , valamint állásfoglalást a „Leningradskaya Pravda” című újságról. ” utasította a Központi Bizottságot „azonnali intézkedések megtételére a szerkesztőbizottság összetételének megváltoztatására és javítására” [5] .

I. V. Sztálin jelentését 588 szavazattal, 65 nem ellenében fogadták el
. G. E. Zinovjev jelentését az RCP(b) képviseletéről a Komintern Végrehajtó Bizottságában 424 szavazattal, 101 tartózkodás mellett fogadták el.

A kongresszus egyik ülésén elhangzott GV Chicherin tájékoztató jelentése a nemzetközi helyzetről és a szovjet külpolitikáról.

A kongresszus az ország iparosítását , a védelmi képesség erősítését tűzte ki célul, és az RKP(b) -t VKP(b) névre keresztelte .

A kongresszus főbb eredményei

A politika szempontjából Gazdasági szempontból

A Központi Bizottság politikai jelentésében a következő feladatokat tűzték ki: [6]

A nemzetgazdaság fejlesztése terén: Az ipar és a mezőgazdaság területén: A kereskedelem területén: A tervezés területén javasolták a szükséges tartalékok kötelező biztosításán való munkát. A Charta változásaival kapcsolatban

Részletek

I. V. Sztálin záró beszédéből:

Tulajdonképpen mit akarnak Buharintól? Elvtárs vérét követelik. Buharin. Pontosan ezt követeli meg az elvtárs. Zinovjev, kiélezve a kérdést a Buharinról szóló záróbeszédében. Buharin vérét akarod? Nem adjuk neked a vérét, hát tudod (Taps. Kiáltások: „Így van!”).

A kongresszuson megválasztották

A KB kongresszus által választott tagjai

Jegyzetek

  1. ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M.  - L. , GIZ , 1926, 808-810.
  2. ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 275. o.
  3. ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 717-718.
  4. ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 710. o.
  5. ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 716. o.
  6. ↑ Sztálin I. V. Művek. - T. 7. - M .: Állami Politikai Irodalmi Kiadó, 1952. - Pp. 261-352. Archivált : 2013. október 14. a Wayback Machine -nél
  7. ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 881. o.

Linkek