Az SZKP XIV. Kongresszusa (b)
Az oldal jelenlegi verzióját még nem ellenőrizték tapasztalt közreműködők, és jelentősen eltérhet a 2022. május 23-án felülvizsgált
verziótól ; az ellenőrzések 5 szerkesztést igényelnek .
Az SZKP XIV. Kongresszusa (b) |
Elhelyezkedés |
|
Az első esemény dátuma |
1925. december 18 |
Utolsó megtartott dátum |
1925. december 31 |
Médiafájlok a Wikimedia Commons oldalon |
Az Összszövetségi Kommunista Párt (bolsevikok) XIV. Kongresszusa - az SZKP képviselőinek ( küldötteinek ) 14. találkozója (b) .
A kongresszust 1925. december 18. és december 31. között tartották Moszkvában . A kongresszuson 1306 küldött vett részt (ebből 665 döntő , 641 tanácsadó szavazattal ), a bolsevik párt 643 000 tagját és 445 000 jelöltet képviselve. A küldöttek 62,2%-át munkások tették ki, 30,9%-ot az alkalmazottak, 5,7 %-ot a parasztok , a küldöttek mintegy 70%-a pártmunkás [1] . A XIII. Kongresszus döntése értelmében a XIV. Kongresszust Leningrádban tartották , de Moszkvába helyezték át. A Bolsevikok Össz Uniós Kommunista Pártjának XIV. Kongresszusa az „ Iparosítás Kongresszusa” néven lépett be a Bolsevikok Össz Uniós Kommunista Pártja történetébe .
Napi sorrend
A kongresszus anyaga
A kongresszust AI Rykov nyitotta meg és zárta be . A kongresszus egyperces néma csenddel tisztelte az elhunyt M. V. Frunze , A. F. Myasnikov , N. K. N. Narimanov , E. M. Sklyansky és S. G. Mogilevskyt .
A harmadik ülésen, december 19 -én a Központi Bizottság jelentéséről a SZKP(b) baloldal ("új ellenzék") vezetője, G. E. Zinovjev készített társjelentést, aki nézeteltéréseket vetett fel a következő pontokat:
"
államkapitalizmus " vagy "a gazdaság szerkezetének értékelése" a
Szovjetunióban (ellenezte a
NEP "idealizálását" );
a parasztság és a
középparasztság kérdése (a NEP vidéki leállítását és a
kulákok aktív fellépését szorgalmazta );
a pártba való felvétel kérdése (ellenezte a parasztok aktív felvételét) és a párt kollektív vezetése a
Politikai Hivatal „teljes hatalmával”, illetve a Központi Bizottság titkárságának „alárendeltsége”.
A beszéd főként az SZKP(b) jobboldali vezetője, N. I. Buharin ellen irányult (különösen a „Gazdagodj meg!” szlogenje ellen), és a leningrádi delegáció aktívan támogatta (az itt írt hazugság, a polémia N. I. Buharin és G. E. Zinovjev között ellenfélként léptek fel).
Később a közvetlenül felszólaló L. B. Kamenyev Sztálin leváltását javasolta a főtitkári posztról [2] .
Ezek a felszólalások és javaslatok nem találták meg a Kongresszus többségének támogatását. A kongresszuson jelen lévő L. D. Trockij (csak tanácsadó szavazata volt) nem vett részt a vitában, bár a baloldali ellenzék veresége aláásta pártbeli pozícióját.
L. B. Kamenyev tervezett jelentése "A gazdasági építkezés következő kérdései " lekerült a napirendről, mivel "elvtárs. Kamenyev nem fejezi ki a Központi Bizottság irányvonalát" [3] .
Fellebbezést is elfogadtak a leningrádi pártszervezethez „a leningrádi küldöttség teljesen helytelen magatartására tekintettel, amely... veszélyt jelentett pártunk egységének aláásására” [4] , valamint állásfoglalást a „Leningradskaya Pravda” című újságról. ” utasította a Központi Bizottságot „azonnali intézkedések megtételére a szerkesztőbizottság összetételének megváltoztatására és javítására” [5] .
I. V. Sztálin jelentését 588 szavazattal, 65 nem ellenében fogadták el
. G. E. Zinovjev jelentését az RCP(b) képviseletéről a Komintern Végrehajtó Bizottságában 424 szavazattal, 101 tartózkodás mellett fogadták el.
A kongresszus egyik ülésén elhangzott GV Chicherin tájékoztató jelentése a nemzetközi helyzetről és a szovjet külpolitikáról.
A kongresszus az ország iparosítását , a védelmi képesség erősítését tűzte ki célul, és az RKP(b) -t VKP(b) névre keresztelte .
A kongresszus főbb eredményei
A politika szempontjából
Gazdasági szempontból
A Központi Bizottság politikai jelentésében a következő feladatokat tűzték ki: [6]
A nemzetgazdaság fejlesztése terén:
- a) a nemzetgazdaság kibocsátásának további növekedése;
- b) az ország átalakulása agrárból iparivá;
- c) a nemzetgazdaságban a szocialista elemek döntő túlsúlyának biztosítása a kapitalista elemekkel szemben;
- d) a nemzetgazdaság szükséges függetlenségének biztosítása a kapitalista bekerítés helyzetben;
- e) a nem adó jellegű bevételek arányának növelése az államháztartás általános rendszerében.
Az ipar és a mezőgazdaság területén:
- a) a szocialista ipar fejlesztése a technikai színvonal emelésére, a munkatermelékenység növelésére, a költségek csökkentésére, a tőkeforgalom gyorsítására;
- b) a vasúti közlekedés üzemanyag-, fém-, valamint állótőkéjének egyenlegének összhangba hozása az ország növekvő igényeivel;
- c) a helyi szovjet ipar intenzívebb fejlesztése;
- d) a föld termőképességének növelése, a mezőgazdaság technikai színvonalának emelése, az ipari növények fejlesztése, a mezőgazdaság iparosítása ;
- e) a szétszórt paraszti gazdaságok bevonása a szocialista építésbe tömeges összefogással és a parasztság kulturális színvonalának emelésével.
A kereskedelem területén:
- a) az áruelosztó hálózat további bővítése, minőségi fejlesztése (minden típusú együttműködés, állami kereskedelem);
- b) a kereskedelem sebességének maximális növekedése;
- c) a kiskereskedelmi árak csökkenése és a szovjet-szövetkezeti kereskedelem túlsúlyának további növekedése a magánkereskedelemmel szemben;
- d) egységes front és szigorú beszerzési fegyelem kialakítása az összes közbeszerzési ügynökség között;
- e) a külvilággal folytatott kereskedelem erősítése, az aktív kereskedelmi mérleg, ezáltal az aktív elszámolási egyenleg biztosítása, amely a kemény deviza fenntartásának legszükségesebb feltétele és az infláció elleni kellő garancia.
A tervezés területén javasolták a szükséges tartalékok kötelező biztosításán való munkát.
A Charta változásaival kapcsolatban
- A pártba felvett személyek három kategóriája került bevezetésre: a munkások számára elegendő az 1 éves gyakorlattal rendelkező párttagok két ajánlása, a parasztoknak három, a 2 éves gyakorlattal rendelkező párttagok ajánlása, az alkalmazottak és az értelmiségiek számára három ajánlás. párttagok 3 év gyakorlattal.
- Először jelent meg a Vörös Hadseregben végzett munkáról szóló rész .
- Bevezették azt a rendelkezést, hogy a párt regionális és területi bizottságainak irodáit a párt Központi Bizottsága, valamint a helyi nagy pártlapok szerkesztői hagyják jóvá.
- A pártot átkeresztelték Bolsevikok Össz unió Kommunista Pártjára, és a párt megalakulását az RSFSR-ben a „legnagyobb kárnak” nyilvánították, mivel „valójában ez két központi irányító testület létezését jelentené, mert a Az orosz rész a szakszervezeti jelentőségű pártban magától értetődő” [7] .
Részletek
I. V. Sztálin záró beszédéből:
Tulajdonképpen mit akarnak Buharintól? Elvtárs vérét követelik. Buharin. Pontosan ezt követeli meg az elvtárs. Zinovjev, kiélezve a kérdést a Buharinról szóló záróbeszédében. Buharin vérét akarod? Nem adjuk neked a vérét, hát tudod (Taps. Kiáltások: „Így van!”).
A kongresszuson megválasztották
A KB kongresszus által választott tagjai
- Andrejev, Andrej Andrejevics (1895-1971)
- Antipov, Nyikolaj Kirillovics (1894-1938)
- Artyukhina, Alexandra Vasziljevna (1889-1969)
- Badaev, Alekszej Jegorovics (1883-1951)
- Bauman, Karl Yanovich (1892-1937)
- Bubnov, Andrej Szergejevics (1884-1938)
- Buharin, Nyikolaj Ivanovics (1888-1938)
- Vorosilov, Kliment Efremovics (1881-1969)
- Dzerzsinszkij, Felix Edmundovics (1877-1926)
- Dogadov, Alekszandr Ivanovics (1888-1937)
- Evdokimov, Grigorij Eremejevics (1884-1936)
- Zsukov, Ivan Pavlovics (1889-1937)
- Zelenszkij, Isaac Abramovics (1890-1938)
- Zinovjev, Grigorij Evsevics (1883-1936)
- Kabakov, Ivan Dmitrijevics (1891-1937)
- Kaganovich, Lazar Moiseevich (1893-1991)
- Kalinin, Mihail Ivanovics (1875-1946)
- Kamenyev, Lev Boriszovics (1883-1936)
- Quiring, Emmanuil Ionovich (1888-1937)
- Kirkizh, Kuprijan Oszipovics (1888-1932)
- Kirov, Szergej Mironovics (1886-1934)
- Kolotilov, Nyikolaj Nyikolajevics (1885-1937)
- Komarov, Nyikolaj Pavlovics (1886-1937)
- Kosior, Stanislav Vikentievich (1889-1939)
- Kotov, Vaszilij Afanasjevics (1885-1937)
- Krasin, Leonyid Boriszovics (1870-1926)
- Krzhizhanovsky, Gleb Maximilianovics (1872-1959)
- Kubiak, Nyikolaj Afanasjevics (1881-1937)
- Kulikov, Egor Fedorovich (1891-1943)
- Lepse, Ivan Ivanovics (1889-1929)
- Lobov, Szemjon Szemjonovics (1888-1937)
- Manuilszkij, Dmitrij Zaharovics (1883-1959)
- Medvegyev, Alekszej Vasziljevics (1884-1937)
- Mikojan, Anasztasz Ivanovics (1895-1978)
- Mihajlov, Vaszilij Mihajlovics (1894-1937)
- Molotov, Vjacseszlav Mihajlovics (1890-1986)
- Ordzsonikidze, Grigorij Konstantinovics (1886-1937)
- Petrovszkij, Grigorij Ivanovics (1878-1958)
- Pjatakov, Georgij Leonidovics (1890-1937)
- Radcsenko, Andrej Fedorovics (1888-1938)
- Rakovszkij, Christian Georgievich (1873-1941)
- Rudzutak, Jan Ernestovich (1887-1938)
- Rumjancev, Ivan Petrovics (1886-1937)
- Rukhimovich, Moses Lvovich (1889-1938)
- Rykov, Alekszej Ivanovics (1881-1938)
- Skvorcov-Stepanov, Ivan Ivanovics (1870-1928)
- Smilga, Ivar Tenisovich (1892-1937)
- Szmirnov, Alekszandr Petrovics (1878-1938)
- Szokolnyikov, Grigorij Jakovlevics (1888-1939)
- Sztálin, Joseph Vissarionovich (1878-1953)
- Szulimov, Daniil Egorovich (1890-1937)
- Tolokoncev, Alekszandr Fedorovics (1889-1937)
- Tomszkij, Mihail Pavlovics (1880-1936)
- Trockij, Lev Davidovics (1879-1940)
- Uglanov, Nyikolaj Alekszandrovics (1886-1937)
- Ukhanov, Konsztantyin Vasziljevics (1891-1937)
- Tsyurupa, Alekszandr Dmitrijevics (1870-1928)
- Chicherin, Georgij Vasziljevics (1872-1936)
- Chubar, Vlas Yakovlevich (1891-1939)
- Chudov, Mihail Szemjonovics (1893-1937)
- Schwartz, Isaac Izrailevich (1879-1951)
- Shvernik, Nyikolaj Mihajlovics (1888-1970)
- Schmidt, Vaszilij Vlagyimirovics (1886-1938)
Jegyzetek
- ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L. , GIZ , 1926, 808-810.
- ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 275. o.
- ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 717-718.
- ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 710. o.
- ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 716. o.
- ↑ Sztálin I. V. Művek. - T. 7. - M .: Állami Politikai Irodalmi Kiadó, 1952. - Pp. 261-352. Archivált : 2013. október 14. a Wayback Machine -nél
- ↑ A VPK XIV. kongresszusának szó szerinti jegyzőkönyve (b), M. - L., GIZ, 1926, 881. o.
Linkek