Vaticinium ex ēventū ( lat. A „prófécia az eseményből”) vagy a post eventum („az esemény után”) egy post factum prófécia , vagyis azt követően íródott, hogy a szerző már tájékoztatást kapott a „megjósolt” eseményekről. A szöveg úgy van megírva, hogy úgy tűnik, hogy a prófécia az esemény előtt történt, míg valójában a feltételezett előrejelzett események után íródott. A kognitív tudományban az utólagos értelmezésnek vagy „utólagos tévedésnek” nevezett jelenség speciális esete . A kifejezést általában a teológiában és a bibliatudományban használják.
A babiloni " Marduk próféciája " - egy szöveg, amely leírja Marduk bálványának babiloni utazásait - "prófétál" a szobor elfoglalásáról I. Mursili városának Kr.e. 1531-ben történt kifosztása során. e. Kr.e. 1225-ben. e. I. Tukulti-Ninurta megdöntötte IV. Kashtiliást , és átadta a bálványt Ashurnak és Elámnak , majd III. Kutir-Nakhkhunte kifosztotta a várost és ellopta a szobrot ie 1160 körül. e. A szöveg másolatát [1] az Ashurban lévő Ördögűző Házában találták meg, tartalma 713-612-ig nyúlik vissza. időszámításunk előtt e. és tematikailag szorosan kapcsolódik egy másik Vaticinium ex eventu szöveghez, a " Shulgi próféciához ", amely valószínűleg táblák sorozataként követte. Mindkét kompozíció propagandisztikusan igazolja Asszíriát.
Dániel könyve a vaticinium ex eventu-t használja, a Nagy Sándor hódításától IV. Antiokhosz üldözéséig, Kr.e. 164 nyarán történt események állítólagos előrejelzéséből ítélve. e. [2] Az első felének történetei legendás eredetűek, míg a második felének látomásai névtelen írók termékei a Makkabeus-korszakban (Kr. e. 2. század) [3] . A Ketubim (Szentírások) és nem a Nevi'im (Próféták) közé való bekerülése valószínűleg annak a ténynek köszönhető, hogy e könyvek kánonjának lezárása után jelent meg. A zsidók és a tudósok körében az az uralkodó vélemény, hogy Dániel könyve amúgy sem prófétai könyv, hanem apokalipszis.
Az evangéliumokban Jézusnak tulajdonított kijelentéseket, amelyek Jeruzsálem elpusztítását jósolják (pl. Márk 13:14, Lukács 21:20) [4] és a Templomot, a bibliakutatók túlnyomó többsége a vaticinia ex eventu példájának tekinti (tekintettel a Jeruzsálem ostroma i.sz. 70-ben, amikor a második templomot lerombolták). [5] [6] Vannak azonban tudósok, akik csak a Lukács későbbi szakaszát tekintik vaticinium ex eventu-nak (a Márk-részletet pedig nem) [6] , míg néhányan odáig mentek, hogy tagadják, hogy a versek Lukács a második templom lerombolására utal i.sz. 70-ben. e. [5]