Szovjet birodalom

A szovjet birodalom politikai közhely ,  a Szovjetunió számos független államra gyakorolt ​​befolyásának informális leírása, amelyet a hidegháborús ellenfelei adtak . Ebben az összefüggésben a magyarországi és csehszlovákiai fegyveres összecsapásokat úgy értelmezik, mint a helyi elit egy részének vágyát, hogy ezt a befolyást gyengítsék.

Fontos megjegyezni, hogy formálisan a Szovjetunió vezetői az imperializmus ideológiai ellenzékében álltak , annak nem voltak gyarmatai, és a császár intézménye sem jött létre a Szovjetunióban – érvel számos történész [1] [2] [ 3] , hogy a Szovjetunió politikai rendszerének voltak a birodalom jellegzetes vonásai [4] . A tudósok körében is az a vélemény, hogy az államnak mind a multinacionális, mind a monoetnikus formáció jelei vannak [1] . Emellett van egy álláspont a Szovjetunió külpolitikájának gyarmati jellegéről [3] . A 20. század egyes baloldali képviselői az 1950 -es évek vége után szociálimperializmusként emlegették a szovjet politikát (a kifejezést különösen a maoisták és a hoxhaisták használták ).

A fentiek ellenére egyes kutatók, felismerve a gyarmati birodalom bizonyos jeleinek a Szovjetunióban való jelenlétét, érveket és különféle tényeket idéznek fel a Szovjetuniónak a szatellit államaival való kapcsolatairól gazdasági, kulturális és politikai értelemben oly módon, hogy nem voltak jellemzőek egyetlen gyarmatbirodalomra sem [5] . Így van egy olyan álláspont, amely szerint a Szovjetunió az állam és a társadalom történelmi fejlődésének egyedülálló terméke volt, de nem volt birodalom teljes és a köztudatban jól megalapozott formában.

A Szovjetunió hatása

A szovjet birodalom magában foglalta a tulajdonképpeni Szovjetuniót és számos műholdas államot [6] [7] . Ezek az államok a KGST tagjaiként a Szovjetunió legszorosabb szövetségesei voltak. A kelet-európai országok is részt vettek a Varsói Szerződésben (" keleti blokk ").

Szovjetunió és a harmadik világ

A harmadik világ számos országának vezetői támogatták a Szovjetuniót, mint a hidegháború résztvevőjét. A szovjet politikai terminológiában olyan országokról van szó, amelyek a „szocialista fejlődési pályára” léptek (a „fejlett szocializmus” országai közé tartoztak a Varsói Szerződés és a KGST államai). Moszkva politikai engedményekért cserébe katonai és gazdasági segítséget nyújtott a szövetségeseknek. A szovjet vezetés számos esetben elvesztette befolyását a szövetségesekre. Ennek oka az Unióhoz hű helyi hatóságok meggyengülése vagy megbuktatása volt.

A fenti listán szereplő egyes államokat nem kommunista pártok vezették. Dőlt betűkkel vannak szedve.

Szocialista országok a Szovjetunióval szemben

Egyes szocialista államok kormányai nyíltan elítélték a Szovjetunió politikájának számos irányát. Politikai berendezkedésük szovjet modellhez való hasonlósága ellenére Moszkvával való kapcsolataik gyakran nem lépték túl a formális megállapodásokat, olykor válságok alakultak ki, néhol fegyveres konfliktusokká fajultak.

Jegyzetek

  1. ↑ 1 2 Beissinger, Mark R. A Szovjet Birodalom mint "családi hasonlóság"  (angol)  // Slavic Review . - 2006. - Vol. 65 , iss. 2 . - P. 294-303 .
  2. ↑ Dave, Bhavna. Kazahsztán: Etnikai hovatartozás, nyelv és hatalom. - Abingdon, New York: Routledge , 2007. - 242 p. — ISBN 9780415363716 .
  3. ↑ 12 Olaf Caroe . Szovjet gyarmatosítás Közép-Ázsiában (angol)  // Foreign Affairs . - 1953. - október ( 32. évf. , 1. sz.). - 135-144 . o . - doi : 10.2307/20031013 .  
  4. ↑ A birodalom után Afanasyev Yu. , Gaidar E. , Gavrov S. , Inozemtsev B. , Liven D. , Pain E. , Pelipenko A. , Urnov M. , Filippov A. , Yasin E. és mások - M., 2007 - 224 p. ISBN 978-5-903135-01-1 .
  5. ↑ A Szovjetunió GYARMATI BIRODALOM VOLT? . EUSP . Letöltve: 2022. február 22. Az eredetiből archiválva : 2022. február 22.
  6. ↑ Cornis-Pope, Marcel. Kelet-Közép-Európa irodalmi kultúráinak története: kereszteződések és szakadások a 19. és 20.  században . - John Benjamins, 2004. -  29. o . — ISBN 978-9027234520 .
  7. ↑ Dawson, Andrew H. Tervezés Kelet-Európában  (neopr.) . - Routledge , 1986. - S. 295. - ISBN 978-0709908630 .
  8. ↑ Shin, Gi-Wook. Etnikai nacionalizmus Koreában: genealógia, politika és örökség  (angol) . - Stanford University Press , 2006. - P. 94. - ISBN 978-0804754088 .
 1989-es forradalmak
Belső előfeltételek
Külső előfeltételek
forradalmak
reformokat
Az állam vezetői
 Hegemónia
Modern
történelmi