IDEF (I-CAM DEFinition vagy Integrated DEFinition) - az ICAM (Integrated Computer-Aided Manufacturing) család módszertana az összetett rendszerek modellezési problémáinak megoldására , lehetővé teszik számos komplex rendszer tevékenységi modelljének megjelenítését és elemzését különböző szakaszokban. Ugyanakkor a rendszerben zajló folyamatok vizsgálatának szélességét és mélységét maga a fejlesztő határozza meg, ami lehetővé teszi, hogy a létrehozott modellt ne terheljük túl szükségtelen adatokkal.
Az IDEF -módszerek az US Air Force Industrial Computerization Program - ICAM keretében készültek , melynek megvalósítása során felmerült az igény a termelő (ipari) rendszerek interakciós folyamatainak elemzésére szolgáló módszerek kidolgozására. A vizsgált módszertancsalád kialakításánál alapvető követelmény volt az ICAM programban résztvevő valamennyi szakember közötti hatékony információcsere lehetősége (innen az elnevezés: Icam DEFinition - IDEF; másik lehetőség az Integrated DEFinition). A szabvány megjelenését követően számos üzleti területen sikeresen alkalmazták, hatékony eszköznek bizonyulva az üzleti folyamatok elemzésére, tervezésére és megjelenítésére . Sőt, az IDEF (és a korábbi módszertan - SADT ) széleskörű elterjedésével kapcsolódik össze a ma népszerű BPR ( business process reengineering ) koncepció főbb gondolatainak megjelenése .
Jelenleg a következő szabványok tulajdoníthatók az IDEF családnak:
A függvénymodellezés (Business Process Modeling) egy funkcionális modellezési módszertan. Az IDEF0 vizuális grafikus nyelv segítségével a vizsgált rendszer a fejlesztők és az elemzők számára egymással összefüggő függvények (funkcionális blokkok – IDEF0 szempontjából) halmazaként jelenik meg. Általános szabály, hogy az IDEF0 modellezés minden rendszer tanulmányozásának első lépése. Az IDEF0 módszertan a funkcionális rendszerek leírására jól ismert grafikus nyelv SADT (Structured Analysis and Design Technique) fejlesztésének következő állomásának tekinthető;
Az információs modellezés a rendszeren belüli információáramlások modellezésére szolgáló módszer, amely lehetővé teszi azok szerkezetének és kapcsolatainak megjelenítését és elemzését.
IDEF1X (IDEF1 Extended) - Adatmodellezés - az entitás-kapcsolat modellen alapuló adatbázis-modellezés módszertana. Olyan információs modell felépítésére szolgál, amely a termelési rendszer vagy környezet funkcióinak támogatásához szükséges információk szerkezetét reprezentálja. A T. Ramey által P. Chen megközelítései alapján kifejlesztett IDEF1 módszer lehetővé teszi egy harmadik normál formájú relációs modellel egyenértékű adatmodell felépítését . Jelenleg az IDEF1 módszertan továbbfejlesztése alapján készült el annak új verziója, az IDEF1X módszertan. A könnyű tanulás és az automatizálás szem előtt tartásával tervezték. Az IDEF1X diagramokat számos általános CASE-eszköz használja (különösen az ERwin , Design/IDEF).
A szimulációs modelltervezés a rendszerfejlesztés dinamikus modellezésének módszertana. A dinamikus rendszerek elemzésének igen komoly nehézségei miatt ezt a szabványt gyakorlatilag felhagyták, fejlesztését már a kezdeti szakaszban felfüggesztették. Jelenleg léteznek olyan algoritmusok és számítógépes megvalósításaik, amelyek lehetővé teszik IDEF0 statikus diagramok halmazának színes Petri - hálók (CPN - Color Petri Nets) alapján épített dinamikus modellekké alakítását;
Folyamatleírás Capture (technológiai folyamatok dokumentálása) - egy módszertan a rendszerben (például egy vállalatban) előforduló folyamatok dokumentálására, leírja az egyes folyamatok forgatókönyvét és műveleti sorrendjét. Az IDEF3 közvetlen kapcsolatban áll az IDEF0 módszertannal – minden függvény (funkcionális blokk) külön folyamatként ábrázolható az IDEF3 eszközök segítségével;
Az objektumorientált tervezés egy olyan módszertan objektum-orientált rendszerek felépítésére, amely lehetővé teszi az objektumok szerkezetének és interakciójuk alapelveinek megjelenítését, és ezáltal az összetett objektum-orientált rendszerek elemzését és optimalizálását;
Ontológia leírása Capture — Egy szabvány összetett rendszerek ontológiai feltárásához. Az IDEF5 módszertan segítségével egy rendszer ontológiája egy bizonyos terminus- és szabályszókincs segítségével írható le, amely alapján megbízható állítások alkothatók a vizsgált rendszer egy adott időpontban fennálló állapotáról. Ezen megállapítások alapján következtetéseket vonunk le a rendszer továbbfejlesztésére és annak optimalizálására;
Tervezési indoklás rögzítése – A tervezési műveletek indoklása. Az IDEF6 célja a modellezés "módszerismeretének" elsajátításának elősegítése, bemutatása és felhasználása a vállalatirányítási rendszerek fejlesztésében. A "módszer ismerete" alatt azokat az okokat, körülményeket, hátsó szándékokat értjük, amelyek meghatározzák a választott modellezési módszereket. Egyszerűen fogalmazva, a „módszerismeret” a következő kérdésre adott válaszként értelmezhető: „Miért lett olyan, amilyen a modell?” A legtöbb modellezési technika a ténylegesen létrejövő modellekre összpontosít, nem pedig a létrehozásuk folyamatára. Az IDEF6 módszer a modell létrehozásának folyamatára összpontosít;
Felhasználói felület modellezés - Módszer interfészek fejlesztésére a kezelő és a rendszer közötti interakcióhoz (felhasználói interfészek). A modern felhasználói felület fejlesztői környezetek inkább az interfész megjelenését és hangulatát jelentik. Az IDEF8 az interfész fejlesztőinek figyelmét az interfész és a felhasználó kívánt kölcsönös viselkedésének programozására összpontosítja három szinten: az éppen végrehajtott művelet (milyen műveletről van szó); interakciós forgatókönyvek, amelyeket a felhasználó konkrét szerepe határoz meg (aszerint, hogy az egyik vagy másik felhasználó milyen forgatókönyvet hajtson végre); és végül a felület részleteiről (milyen vezérlőket kínál az interfész a művelet végrehajtásához);
Forgatókönyv-vezérelt IS-tervezés (Üzleti korlátok felderítési módszere) – Az üzleti kényszer felderítési módszert azért fejlesztették ki, hogy megkönnyítse a korlátok felfedezését és elemzését abban a környezetben, amelyben a vállalat működik. A modellek felépítése során általában nem fordítanak kellő figyelmet a vállalati folyamatok lefolyását befolyásoló korlátok leírására. A modellbe ágyazott főbb korlátokról és befolyásuk természetéről szóló ismeretek legjobb esetben is hiányosak, következetlenek, irracionálisan oszlanak meg, de gyakran egyáltalán nem. Ez nem feltétlenül vezet ahhoz, hogy a megszerkesztett modellek nem életképesek, de megvalósításuk előre nem látható nehézségekbe ütközik, aminek következtében a bennük rejlő lehetőségek nem valósulnak meg. Ha azonban a struktúrák javításáról vagy a kiszámítható változásokhoz való alkalmazkodásról van szó, a meglévő korlátok ismerete kritikus fontosságú;
Ezeket a módszereket keresettnek találták, de még nem fejlesztették ki teljesen.
| Szoftverfejlesztés | |
|---|---|
| Folyamat | |
| Magas szintű koncepciók | |
| Útvonalak |
|
Fejlesztési módszertanok | |
| Modellek |
|
| Figyelemre méltó alakok |
|