G2 fázis

G 2 -fázis (az angol gap - gap szóból) - a sejtciklus  interfázisának három egymást követő fázisa közül az utolsó , posztszintetikus vagy premitotikus. Ebben a fázisban intenzív bioszintézis folyamatok mennek végbe, a mitokondriumok és a kloroplasztiszok osztódása (növényekben), az energiatartalékok növekedése, a centriolok replikációja (azokban a sejtekben, ahol jelen vannak) és a hasadási orsó kialakulásának kezdete. Így a G 2 fázis a sejt osztódásra való felkészítésének utolsó szakasza.

A sejtek nem lépnek be mitózisba , ha a fehérjeszintézis gátolt bennük – még a G 2 fázis végén sem ; ez azt jelzi, hogy néhány, ebben az időszakban szintetizált fehérje szükséges a sejtosztódáshoz. Feltételezték, hogy röviddel a G 2 fázis vége előtt az oldható protein kináz aktiválódik, és ez a sejtek G2- ből mitózisba való átmenetéhez vezet . Ez a kináz felelős lehet a nukleáris lamina fehérjék foszforilációjáért., ami viszont az oka lehet a magmembrán szétesésének, ami az M fázisban következik be. Ezenkívül a kináz valószínűleg fokozott foszforilációt biztosít a H1-hiszton molekulákban (molekulánként legfeljebb 6 foszfátmaradék), ami a mitotikus kromoszómákra jellemző. Mivel a nukleoszómánként egy molekula mennyiségben jelen lévő H1-hiszton részt vesz a nukleoszómák kölcsönös feltekeredésében, a mitózis előtti intenzív foszforiláció oka lehet a kromoszóma kondenzációjának.

Eközben a kromoszómák kondenzációja ellenére a mitotikus sejt fúziója egy interfázisú sejttel nem képez új orsót. Ez azt jelenti, hogy a mitotikus orsó molekuláris mechanizmusának lényeges részei a késői G 2 fázisban jönnek létre .

A G 2 fázis , amely véget ér, átmegy a mitózis profázisába.